A Badacsony varázslatos tájának három legszebb legendája: mesék, amelyek a természeti csodák szellemében születnek.
A Tapolcai-medence és a Balaton legmagasabb vulkanikus eredetű tanúhegye, a 438 méter magas badacsonyi bazalt képződmény nem csak csodaszép panorámájáról és zamatos nedüiről híres, de régmúltra visszanyúló mesés eredettörténeteiről is.
A Femina a Balatoni legendák cikksorozatának második részében most a Badacsony és a Szent György-hegy varázslatos legendáinak járt utána.
A forrongó vulkán szívében egykor egy sötét, füstös lény uralkodott, akinek arca a tűz és a füst árnyait hordozta. E lény szíve a fiatal pásztorlány, Hajnalka iránt lángolt, aki a Balaton partján őrizte a nyájat. Egy vihar, mint egy zabolázatlan vadállat, elragadta a lányt, és a víz mélyére süllyesztette, míg a vulkán ura kétségbeesésében egy sellőt keltett életre, akit a szerelem képében látott. Amikor azonban a habokból nem Hajnalka emelkedett, hanem egy gyönyörű sellőlány, a lávalény szívét annyira elbűvölte a látvány, hogy minden óvatosságot sutba dobva a hullámok közé vetette magát, hogy kövesse a titokzatos szépséget, akit a tenger rejtett.
A csobbanás pillanatában a Balaton vize végleg megölte a vulkán forró lávájának izzását.
A vulkanikus eredetű Badacsony szívében rejtőzik egy varázslatos legenda, amely a táj szépségét és titokzatosságát öleli körül.
A lenyűgöző Szent György-hegy és a Ranolder-kereszt is titkokat őriz, melyek Szent György legendás alakjához és a sárkányhoz kapcsolódnak. Ezek a helyek hősies harcok, megválaszolt imák, testvéri ellentétek és természetesen a szerelem csodálatos történeteivel várják az arra járókat. A mítoszok szövevénye átszövi a tájat, és minden szikla, minden fának zúgása egy-egy elfeledett történetet mesél el.
