A búza növekedési és fejlődési szakaszai – Jó Gazda A búza, mint az egyik legfontosabb gabonafajta, számos fázison megy keresztül a vetéstől a betakarításig. Ezek a szakaszok alapvetően meghatározzák a növény egészségi állapotát és a végső terméshozamot.
Az egyik meghatározó élelmiszeripari és takarmányozási alapanyag, a búza a vetés után a termés beéréséig több fejlődési szakaszon megy keresztül, amelyek egyértelműen meghatározzák a kultúrnövény növekedési ütemét és támpontot nyújtanak a gazdáknak az állományban végrehajtandó termesztéstechnológiai műveletek tervezéséhez és elvégzéséhez. végére
A kalászos gabonák fejlődésének első fázisa a vetéstől a szárbaindulásig terjed, és ebben a szakaszban számos izgalmas esemény zajlik. A csírázás (kelés) után először az első levélkezdemények jelennek meg, majd fokozatosan kibontakoznak a levelek, és elkezd kialakulni a gyökérrendszer is. Ezzel párhuzamosan az oldalhajtások fejlődése révén megindul a bokrosodás folyamata. A bokrosodás végére pedig létrejönnek azok a tényezők, amelyek a hozam szempontjából kulcsfontosságúak. Ebben a fejlődési szakaszban a növekedés ütemét nagymértékben befolyásolják a külső környezeti tényezők. A hideg időjárás lassítja a növények fejlődését, de az őszi búza számára a téli hideghatás kifejezetten szükséges a megfelelő fejlődéshez. A tavaszi búza esetében a hosszabbodó nappalok és a melegebb hőmérséklet hatására a fejlődési folyamat felgyorsul. A kelés fázisában az elvetett növények tápanyagtartalma kiemelkedő jelentőséggel bír. A nitrogén felelős az erőteljes és gyors növekedésért, míg a foszfor kulcsszerepet játszik a korai fejlődés és a gyökértömeg energiaellátásában. A bokrosodás időszakában a nitrogén elengedhetetlen a levelek fejlődéséhez és méretük növeléséhez, valamint a hajtásszám gyarapításához. Ezen a ponton a fotoszintetikus fehérjék és enzimek optimális működéséhez a mangán felvétele is fontos tényezővé válik.
A következő fejlődési szakasz a szárbaindulás kezdetével veszi kezdetét. Ez a fázis az első jól látható szárcsomó (nodusz) megjelenésétől egészen a virágzásig terjed. Ebben az időszakban a zászlóslevél és a kalászkezdemény kifejlődése is megfigyelhető, valamint a kalász teljes formájának kialakulása zajlik. Ez a növekedési szakasz rendkívül jelentős a terméshozam szempontjából, hiszen a levelek, a gyökérzet és a virágok fejlődése egyaránt kulcsszerepet játszik. A levélzet folyamatosan gazdagodik, és egyre hatékonyabban képes befogni a fotoszintézishez szükséges aktív napsugarakat. A növekedés üteme drámaian felgyorsul, ami magas napi tápanyag-igényhez vezet a talajból.
Szárbainduláskor a nitrogén a további folyamatos növekedésért és fejlődésért, a foszfor az ehhez szükséges energiaellátásért felelős. A kálium a növény vízháztartását és szerkezeti stabilitását/integritását befolyásolja. Ebben az időszakban a búzának szüksége van a kénre is, amely a hozam mennyiségét és minőségét alakítja, a mangán a fotoszintetikus és enzimek működésére van hatással, a cink az enzimreakciókat, a nitrogén anyagcseréjét és a fehérjeszintézist befolyásolja. A zászlóslevél és a kalászhányás
A búza fejlődésének utolsó fázisa a virágzástól kezdődően a gabona éréséig terjed. E szakasz során a növény a tejeséréstől a viaszérésen keresztül eljut a kemény szemek kialakulásáig, végül pedig a kipergés kezdetével zárul. Ebben az időszakban a területegységre jutó szemmennyiség és a gabonaszemek súlya kulcsszerepet játszik. Ebből a nézőpontból a zászlóslevél egészségi állapota és nitrogén-ellátottsága kiemelkedően fontos tényezők, amelyek befolyásolják a termés minőségét és mennyiségét.
A zászlóslevél fejlődése és a kalászhányás időszaka alatt a növények számára kulcsfontosságú tápanyagok optimális adagolása elengedhetetlen. A nitrogén hozzájárul a nagyobb szemméret eléréséhez és a kedvezőbb fehérjetartalom biztosításához. A magnézium segít megőrizni a levelek zöld színét, ami alapvető a fotoszintézis hatékonysága szempontjából. A foszfor a terméshozam növelésében játszik szerepet, míg a bór javítja a pollen életképességét, ami elengedhetetlen a sikeres megtermékenyüléshez. A helyes tápanyagellátás tehát kulcsszerepet játszik a növények egészséges fejlődésében és a gazdag termés elérésében.
