A képviselők kizárása és a Lex Magyar bevezetése egyértelműen jelzi, hogy a Fidesz hajlandó korlátozni a választott képviselők jogait, hogy megőrizzék hatalmukat – figyelmeztet a TASZ.

Az utóbbi hetekben az ország fele azon töpreng, milyen jogi stratégiákkal állhat elő a hatalom (ez alatt a kormány, a kormánypártok és a parlamenti többség összességét értjük) annak érdekében, hogy a következő országgyűlési választásokra megerősítse a jelenlegi, megingott helyzetét.

Az ötleteknek lassan csak a fantázia szab határt. Jöhetnek újabb, a kormánypártoknak kedvező, egyoldalú választási szabálymódosítások, ahogy már megszokhattuk? Előrehozott választás, vagy éppen a választások elhalasztása? A választási eredmények megsemmisítése? A fő kihívó ellehetetlenítése, politikusok "levétele a sakktábláról"? Vagy éppen ezek kombinációja?

Az utóbbi időszak történései egyértelműen megerősítik a pletykákat, miszerint valós alapja van a sejtegetéseknek. Két konkrét ügy világosan rámutat arra, hogy a hatalom a képviselők jogainak megszorításával kívánja befolyásolni a választói akaratot, ami súlyosan érintheti a következő választások menetét is.

Kezdjük a momentumos képviselők és Hadházy Ákos ügyével. Ők füstgyertyákkal tiltakoztak azon a parlamenti ülésen, ahol elfogadták a gyülekezési jog korlátozásáról (amely a Pride ellehetetlenítésére irányul) és az arcfelismerő rendszerek kiterjesztéséről szóló törvényt. Már ekkor sejthető volt, hogy komoly szankciókra számíthatnak Kövér László házelnöktől és a kormánypárti többségtől. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a rendbontó képviselőket nemcsak pénzbírsággal sújtsák, hanem akár ki is tiltsák a parlamentből - kivéve a szavazásokat.A döntés pedig meg is született: a képviselőket hetekre kitiltották a parlamentből és összesen több mint 80 millió forint bírságot kaptak.

Egy ilyen döntés következményei rendkívül mélyrehatóak, hiszen nem csupán a képviselőket érintik, hanem a választópolgárok életére is komoly hatással lehetnek. Magyarországon a képviseleti demokrácia alapja az, hogy az állampolgárok az általuk megválasztott képviselőkön keresztül érvényesíthetik akaratukat a törvényhozásban és az önkormányzatokban. Ezért a képviselők bármilyen formában történő korlátozása valójában a választópolgárok jogainak és akaratának csorbítását jelenti. Éppen ezért a képviselőknek indokoltan szélesebb körű szólásszabadságot kell élvezniük, hiszen ők képviselik a közvéleményt és az emberek érdekeit.

Hiába lehet azt mondani, hogy a szavazásokon így is részt vehet a kitiltott képviselő, a parlamenti munka ennél sokkal több: viták, egyeztetések, bizottsági munka, kérdések, azonnali kérdések és interpellációk is ide tartoznak. Egy kétharmados, gyakorlatilag minden kompromisszumot és ellenzéki javaslatot elutasító kormánypárti többség mellett éppen a szavazáson való részvétel kizárása okozná a kisebb sérelmet a képviselőnek és a választónak, persze, az ugyanúgy Alaptörvény-ellenes lenne.

A brutális pénzbírság pedig közvetetten alkalmas lehet arra, hogy a népképviseletben szintén alapvető fontosságú pártokat ellehetetlenítsék. Gyakori ugyanis, hogy a pénzbírságot - legalább részben - a pártkasszából fizetik. Ennek viszont a párt más tevékenységei látja kárát.

A közelmúltban különös figyelmet keltett a TISZA Párt, különösképpen Magyar Péter személye, de más Európai Parlament képviselőket is érinthet a helyzet. A parlamenti többség ugyanis zöld utat adott egy új jogszabálynak, amely a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szabályozza. Ez a jogszabály a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatához hasonló kötelezettséget ír elő, és elnyerte a "Lex Magyar" elnevezést. Aki ezt a nyilatkozatot elmulasztja, vagy szándékosan hamis információt ad meg, azt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megfoszthatja a képviselői mandátumától, így komoly következményekkel nézhet szembe.

A döntés jogát ugyanis az NVB kapta meg, amelynek tagjai két alapon kerülnek a testületbe: részben pártok delegálják őket, részben a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg őket. Az NVB tagjainak ki- és megválasztása átláthatatlan eljárásban zajlik, azaz nem tudjuk, hogy miért éppen az adott tagok mellett dönt a köztársasági elnök, majd a parlament. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a megválasztásuk során egyoldalúan érvényesíthető a politikai akarat azzal, hogy kizárólag a kétharmados kormánypárti többség döntésén múlik a tagok személye.

Ahhoz, hogy a választók szándékai igazán érvényesülhessenek, elengedhetetlen, hogy korlátokat állítsunk a mindig változó többség hatalma elé. A képviselők mandátumát csupán kivételes körülmények között, átlátható és pártatlan eljárás keretein belül lehessen megvonni, mindenféle hatalmi önkény nélkül.

Mindkét eset rávilágít arra, hogy a hatalom hajlandó beavatkozni a választópolgárok akaratába, mégpedig a képviselők jogainak csorbításával.

Ezt azonban senkinek sem szabad passzívan elfogadnia, és tétlenül szemlélődnie! Az első lépés az, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy

A következő év során kiemelt figyelmet szentelünk minden olyan jogi és politikai lépésnek, amely hatással lehet a 2026-os országgyűlési választásokra. Választási jogi programunk keretein belül alaposan dokumentáljuk, elemezzük és nyilvánosságra hozzuk ezeket az eseményeket. Célunk, hogy mindenki tisztában legyen azzal, ha a hatalom a jogszabályok önkényes módosításával vagy a képviselet szűkítésével próbálja manipulálni a választók akaratát.

A szabad és tisztességes választások megvalósítása nem csupán a szavazókörök zökkenőmentes működésén múlik - elengedhetetlen, hogy a képviselők szabadon és függetlenül képviselhessék választópolgáraikat.