A kormány jogi intézkedéseket indít a brüsszeli igazságtalan terhek ellen | Demokrata
A közleményben azt írták: az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi szakértők bevonásával fog lépéseket tenni a magyar érdekek védelme érdekében. A sajtóban megjelent hírekkel szemben a kormány nem enged az ítéletnek, ellenkezőleg: megkezdi a jogi lépéseket a brüsszeli döntéssel és nyomásgyakorlással szemben.
Az Európai Bíróság egy rendkívüli döntést hozott Magyarország ügyében, amikor 200 millió eurós, vagyis körülbelül 80 milliárd forintos bírság megfizetésére kötelezte az országot. Emellett a bíróság napi 1 millió eurós késedelmi kamatot is előírt. A per a migrációs szabályokkal kapcsolatos viták miatt indult az Európai Bizottság kezdeményezésére. Érdemes megjegyezni, hogy ez az összeg drámai mértékben, hétszerese annak, amit az Európai Bizottság eredetileg javasolt a bíróságnak - emelték ki a szakértők.
A kormány világosan kifejezte, hogy a kiszabott bírságot Magyarország nemcsak elfogadhatatlannak tartja, hanem nem is hajlandó azt kifizetni. Felháborító, hogy az ország az utóbbi években 800 milliárd forintot fordított a határvédelemre, miközben Brüsszel egy rendkívül magas bírsággal sújtja Magyarországot – hangsúlyozták.
A legfrissebb információk alapján az igazságügyi miniszter feladatul kapta, hogy áttekintse azokat a jogi alternatívákat, amelyek révén az ítéletek következményei elkerülhetők.
Hozzátették: az Európai Bizottság által indított per valójában annak a politikai nyomásgyakorlásnak a része, amivel Magyarországot rá akarják venni a bevándorláspárti politikára. Azért büntetik óriási mértékű brüsszeli bírsággal hazánkat, mert nem engedjük be területünkre a migránsokat, hogy kérelmüket itt beadva aztán az országban maradjanak - fogalmaztak.
"A kormány kitart a magyar emberek akaratának érvényesítés mellett, és a határokat továbbra is megvédjük az illegális bevándorlóktól"
- közölték.
A tárca hangsúlyozta, hogy amennyiben Magyarország végrehajtaná a határozatot, azzal a határőrizet megszüntetésére lenne szükség, ami azt eredményezné, hogy az ország tele lenne itt tartózkodó migránsokkal. Ennek következtében az Európai Unióban benyújtott menekültkérelmek 25 százalékát hazánkban kellene elbírálni, ami a migránsok gettósodásához vezethetne. Ezt követően pedig, még ha a kitoloncolásukról döntés is születne, a tapasztalatok szerint ez a gyakorlatban tízből kilenc alkalommal meghiúsulna - figyelmeztettek.
Hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek inkább el kellene ismernie, hogy Magyarország nem kíván részt venni a központi migrációs politikában, ami magában foglalja a bevándorlók kötelező befogadását és elosztását.
- áll a közleményben.
Magyarország büntetését sokan elfogadhatatlannak tartják, hiszen a döntéssel szemben egyre többen emelik fel a szavukat, akik a jelenlegi szabályozást pozitívnak ítélik meg. Ennek tükrében a magyar kormány a bírság felfüggesztését kérte az Európai Bizottságtól. A helyzet alakulását a kormány a magyar lakosság véleményének megismerésével is kívánja támogatni, ezért a kérdéskör a folyamatban lévő nemzeti konzultáció középpontjában áll.
A kormány legfrissebb határozatával az igazságügyi miniszter feladatul kapta, hogy alaposan feltérképezze azokat a jogi alternatívákat, amelyek révén az ítélet következményeinek elhárítása megvalósítható. A konkrét jogi intézkedések kidolgozásához tapasztalt nemzetközi jogászok bevonására kerül sor, a kormány pedig 600 millió forintot különített el a szükséges szakmai munkára – áll a közleményben.
