A méhek: kártevők vagy nélkülözhetetlen segítők? - Jó Gazda A méhek szerepe a természetben és a mezőgazdaságban vitathatatlan. Sokak számára a méhek csupán zümmögő kártevők, akik a virágok körül sertepertélnek, míg mások szerint nélkülözhetetlen társak
Minden méhész találkozott már azzal, hogy a gondosan betárolt lépeit a viaszmoly (Galleria melonella) károsítja, hacsak nem tartotta őket mélyhűtőben. A viaszmoly kirágja a lépeket, amelyek végső soron szétesnek és használhatatlanná válnak. A kártevő lárvája ugyanis viasszal táplálkozik. Ám mivel a lárva fejlődéséhez kell virágpor és méz is, miközben megeszi a méhek által levedlett bábingeket is, ezért jobbára a fiasításból származó, legalább egyszer már bepetézett, használt lépeket látogatja. Inkább a sötét példányokat kedveli, melyekben a méhek által képzett propoliszos bevonat ellenére maradnak még szennyeződések, és könnyebben megtelepednek bennük a kórokozók. Így a viaszmoly hasznot is teremt azzal, hogy "takarít" a méhek után.
A viaszmolyt és annak káros hatásait már Arisztotelész idejében is ismerték és figyelemmel kísérték. Az 18-19. század előtt készült korai méhészeti írásokban ritkán említik, mint kártevőt, noha abban az időben is jelentős károkat okozott. Néhány forrás szerint ez azzal magyarázható, hogy a méhészek a viaszmoly megjelenését és a vele járó problémákat saját hibájuknak tudták be, hangoztatva, hogy a családjaik gyengélkednek, vagy éppen méhanya nélkül maradtak. A 19. század végén a viaszmoly elleni legfőbb javaslat az volt, hogy cseréljék le a méhanyát olasz fajtájúra, mivel állítólag ezek a méhek jobban képesek megbirkózni a kártevővel. Ez az állítás azonban az idő múlásával megdőlt, de tény, hogy az olasz méhanyák - a körülményektől függetlenül - folyamatosan petéznek, így népesebb családokat alakítanak ki. E tulajdonságuk ugyanakkor hátrányos is lehet, hiszen a hordásszegény időszakokban is tojásrakásra kényszerítik a családot, ezzel csökkentve a rendelkezésre álló készleteiket.
A nőstény lepke hátra csukott szárnnyal 15-20 mm hosszú. Szárnyainak fesztávolsága 28-35 mm. Az első szárnypár márványos színű, a világosszürkétől a világossárgáig változik. A hím hátsó szárnya sötétebb. A nőstények potroha jóval hosszabb és vaskosabb a hímekénél. Az imágó feje csőrszerű, szája csökevényes, rágói kicsik és előre nyúlnak. Nagyon jó a hallása, a 300 kHz frekvenciájú ultrahangokat is hallja, míg a legfőbb predátora, a denevér legfeljebb a 200 kHz-t. (Az ember hallása 20 kHz-ig terjed.) A kártevő meleg hónapokban aktív. A kaptárakra jellemző 27-35°C-os állandó hőmérséklet mellett egy-egy generációja 40-50 nap alatt cseperedik fel. A nőstény viszonylag rövid élettartama alatt akár hatszáz tojást is lerak a lép aljára. A tojásokból 5-8 nap alatt kikelő fehér lárvák 18-25 nap alatt érik el teljes, 24-28 mm-es hosszukat. A lárvák kezdetben a kaptár hulladékán élnek, később a használt lépet kezdik enni. A hernyók szinte teljesen tönkre tudják tenni a fészket. Emellett furkálásukkal a keretléceket is megrongálják. Ennek dacára a viaszmoly csak elhanyagolt méhesben tud elhatalmasodni, az egészséges családban nem képes maradandó kárt okozni, mert a méhek gondoskodnak arról, hogy a viaszmoly ne szaporodjon túl az életkörnyezetükben.
A viaszmoly nem csupán a méhek után "takarít", hanem a modern világ által hátrahagyott műanyag problémájára is választ adhat. Ez a kis hernyó képes megemészteni a polietilént, amelyet a műanyag bevásárlószatyrok gyártásához használnak. A Current Biology 2017-es tanulmányában bemutatták, hogy laboratóriumi körülmények között 100 hernyó 12 óra leforgása alatt 92 milligrammnyi műanyagot fogyasztott el. A kutatók, hogy megerősítsék, hogy a lárvák nem csupán szétszedik a műanyagot, hanem valóban átalakítják azt, szétnyomták a polietilént, majd a lárvákat rákenték a felületére. 14 óra elteltével kiderült, hogy a polietilén 13 százaléka etilén-glikollá alakult, ami a műanyag bomlásának egyik terméke. Ez a felfedezés új reményt adhat a műanyagszennyezés kezelésében.
A lárvák szövetei nem csupán a viaszt és a műanyagot képesek elbontani, hanem a tuberkulózis baktérium viaszszerű burkát is hatékonyan lebontják. A viaszmoly lárvájának alkalmazási lehetőségei a gyógyászat terén rendkívül sokrétűek, ezért a következő lapszámban részletesebben is foglalkozunk ezzel a figyelemre méltó témával.
