Herbert Kickl, a szélsőjobboldali politikai vezető, lehetőséget kapott arra, hogy kormányt alakítson Ausztriában.
Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, éppen távozik a Bécsben rendezett megbeszélésről, ahol Alexander van der Bellen osztrák államfővel találkozott. Az esemény időpontja 2025. január 6. - Fotó: Max Slovencik / MTI / EPA.
Hétfő reggel Bécsben összefutott Alexander Van der Bellen osztrák elnök és Herbert Kickl, a Szabadságpárt (FPÖ) vezetője. Az elnök Kickl-t bízta meg az új kormány megalakításával – számolt be róla a Politico. A lap megjegyzi, hogy ha Kickl végül Ausztria új kancellárja lesz, az történelmi jelentőségű lenne, mivel ez lenne az első alkalom a második világháború óta, hogy szélsőjobboldali politikus áll az ország élén.
A találkozó előzménye, hogy szombat este megszakadt a tárgyalás az osztrák kormánykoalíció két megmaradt pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokrata SPÖ között, Karl Nehammer kancellár pedig bejelentette a lemondását. Nehammer szerint hosszan tárgyaltak és próbáltak megállapodni, de szerinte pártja nem volt hajlandó belemenni olyan alkukba, amelyek rontanák az osztrák gazdaság teljesítményét és új adók bevezetésével járnának. Az SPÖ szerint viszont a Néppárt a dolgozók és nyugdíjasok kárára akarta betömni a költségvetés hiányát, ami számukra elfogadhatatlan volt. A Neos nevű liberális párt már korábban, pénteken visszalépett a hárompárti koalíciós tárgyalástól, melyet azért kezdtek el, hogy megelőzzék az FPÖ kormányalakítását.
Van der Bellen a hétfői megbeszélés után kifejtette, hogy Kickl képes lehet felfedezni a helyzetre "egy életképes megoldást". Ennek kapcsán arra biztatta, hogy kezdeményezze a kormányalakítási tárgyalásokat az ÖVP-nél. Ezt megelőzően, egy nappal korábban, az ÖVP új vezetője, Christian Stocker hangsúlyozta, hogy pártja "nem zárhatja ki" a tárgyalások lehetőségét az FPÖ-vel.
A szélsőjobboldali politikai táborhoz tartozó Orbán Viktor szövetségese októberben Bécsben közös nyilatkozatot írt alá pártjával, amelyben kijelentették, hogy összefogva harcolnak Európa központosítása ellen. Céljuk, hogy Brüsszel politikai befolyását csökkentsék, ezáltal erősítve a demokráciát a tagállamokban. A nyilatkozatban hangsúlyt kaptak a migráció elutasítása, valamint a "világban zajló háborúk" lezárásának fontossága is. Orbán Viktor szóvivője szerint a nyilatkozat egyik fő célja az volt, hogy megerősítse a Magyarország és Ausztria közötti baráti és jószomszédi kapcsolatokat.
