A természet csodáit bemutató kalendárium (DCLXXXII.) Ebben a különleges időutazásban felfedezzük a természet varázslatos ciklusait és a különböző évszakok lenyűgöző változásait. A tavaszi rügyfakadástól a nyár aranyló napfényéig, az őszi falevelek színp
Az árpa már felfogta, most a földnek hajtja fejét.
Védte a pipacs tűzpiros színét,
A fürjek éneke csengő láncszeme, mint egy titkos dallam, amely az erdő mélyén rejlik.
és most a nyarat igazolva vár.
Vár a kombájnra, és nem küzd az idővel.
- Vajon megérte?
Meghajtja fejét
Hallgatja a föld szavát, ahogy a szél susogása és a fák zúgása mesél neki a világ titkairól. A természet zeneisége, a föld mélyének suttogása mind-mind üzeneteket hordoz, amelyeket csak az érzékeny lelkek hallhatnak meg.
A jövő nyár üzenete: egy új kezdet ígérete. Az élet színei újraélednek, a napfény melege átöleli a lelkünket, és a természet csodái újra felfedik magukat előttünk. Az emlékek szőttesét gazdagítják a baráti találkozások, a felfedezések és a nevetések. Ez a nyár nem csupán az időjárásról szól, hanem arról a lehetőségről, hogy a mindennapjainkat varázslatos pillanatokkal töltsük meg. Engedjük szabadon a képzeletünket, és tapasztaljuk meg, milyen csodák várnak ránk, ha nyitott szívvel és kíváncsisággal indulunk neki!
juttatja el az érett magvait
új kikelésnek.
Horváth István Megtartó üzenetével vágok neki augusztus közepének, hogy felfedezzem a táj szépségeit. Csatlakozz hozzám ezen a szellemi kalandon, kedves Olvasóm!
Augusztus 15-e, Nagy Boldogasszony ünnepe, a Szűz Mária mennybemenetelének szentelt jeles nap, amikor a hívők tiszteletüket fejezik ki a szent asszony iránt, aki az égbe emelkedett. Ezen a napon különös fény ragyogja be a vallási közösségeket, és sokan gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek e fontos eseményről, hódolva Mária isteni szerepének.
"A görögök ezt az ünnepet Szűz Mária elaluvása néven emlegetik, mivel úgy vélik, hogy ő békés és csendes módon távozott az élők sorából." - olvasható a krónikában.
Ez a nap különleges jelentőséggel bír, hiszen Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. Ezen a napon Szent István ünnepe is összefonódik, hiszen az ünnep nyolcadába esik. Az aratás befejeztével a falusi közösség végre pihenhet egy kicsit, feltöltődhet a munka fáradalmai után.
Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő védelme alatt állottak.
Augusztus 16. Szent Rókus napja. Tisztelt és szeretett alakja volt a katolikus jámborságnak. Rókus (1293-1327) Montpellier-ben született. Rómába zarándoklásakor pestisjárvány tört ki, annak betegeit gyógyítgatta. De maga is megbetegedett. Előbb egy angyal, majd egy hozzá szegődött kutya ápolta. Amikor felépült, hazaindult. Otthon nem ismerték fel, kémnek nézték, és börtönbe vetették. Ott is halt meg. A fekete halál aratása a XIV. században volt a legszörnyűbb Európában, de Rókus csak a következő században lett a pestisesek védőszentje. 1485-ben földi maradványait a velenceiek ellopták Montpellier-ből, Velencébe vitték, s megalapították a Szent Rókus Társaságot, melynek tagjai betegek gyógyításának szentelték magukat. Rókust Sebestyén, illetve Kozma és Damján orvosszentek társaságában ábrázolták: zarándokköntös a ruhája, kezében bot, a vállán kobaktök és tarisznya, fején széles karimájú kalap. Rendszerint felemeli ruháját, és a combja belső oldalán lévő fekete foltra, pestis által okozott sebre mutat. Hűséges kutyájával együtt ábrázolták, amint a szájában kenyeret tart; a kenyeret hozó eb a kalászérlelő kánikula jelképe is.
121 évvel ezelőtt, 1904. április 7-én látta meg a napvilágot Wendell Meredith Stanley, az amerikai biokémia kiemelkedő alakja. Ő volt az első, aki sikeresen kristályosította a dohánymozaik-vírust a princetoni egyetem növénypatológiai laboratóriumában. Ekkor a tudományos közösség kezdetben szkeptikusan fogadta felfedezését, ám idővel elismerésre talált munkájának fontossága. 1946-ban a kémiai Nobel-díjjal jutalmazták, és 1948-tól 1969-ig a Berkeley egyetemen a kutatási tevékenységei középpontjában az influenzavírus állt.
68 évvel ezelőtt, 1957. április 28-án távozott az élők sorából Irving Langmuir, a neves fiziko-kémikus. Ő volt az, aki mélyreható elméletet dolgozott ki az atomok felépítéséről és a kémiai kötések keletkezéséről, valamint ő honosította meg a kovalencia fogalmát a tudományos diskurzusban. 1932-ben a szilárd anyagok és folyadékok molekuláris rétegeinek részletes vizsgálatáért elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ezt követően, 1946-tól a mesterséges esőkeltés lehetőségeit kutatta, új utakat keresve a természet és a tudomány határainak felfedezésében.
52 évvel ezelőtt, 1973-ban hunyt el Selman Abraham Waksman, aki ukrán származású amerikai mikrobiológusként vált ismertté. Alexander Fleming penicillin felfedezése nyomán Waksman és csapata elhatározta, hogy alaposan feltérképezik a mikroorganizmusok világát, hogy új antibiotikumokat találjanak. Waksman vezette be az "antibiotikum" kifejezést az orvosi terminológiába, amit máig használunk. 1940-ben felfedezte az aktinomicint, amely daganatos megbetegedések kezelésére is alkalmazható. Az igazi áttörést azonban a sztreptomicin felfedezése jelentette, amely a tuberkulózis elleni harcban játszik kulcsszerepet, és még ma is elengedhetetlen gyógyszernek számít. E kiemelkedő hozzájárulásáért 1952-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. Kutatásai során Waksman körülbelül húsz különböző antibiotikumot azonosított, emellett jelentős felfedezéseket tett a talaj mikrobiológiai összetételének megértésében is.
Arany kalászok tengerében járok,
Kék búzavirágok nevetnek rám, mint a nyár derűs mosolya.
Nevetős kedvük nem tudom, miért van,
Egy-két nap múlva talán még mindig itt heverésznek, mint akik bódultan pihennek.
Ó, gyönyörű búzavirág, érzékeled-e közeledő végzeted?
Készül a kasza már elbánni véled.
Készülj te is, készülj a szomorú végzetre,
Ízleld meg a harmat cseppjeit, talán ez az utolsó alkalom!
Arany kalászok, kék búzavirágok,
Itt kell hagynotok ezt a szép világot.
Alighogy megkezdtétek az utat, máris véget ért, elillant minden, mint egy álom reggelén.
Felnyög a ráncos föld: elment az ékszere!
A búzavirágról szóló dal igazi kincs, hiszen 1929. augusztus 17-én, 96 évvel ezelőtt, a kisbaconi földbe került Benedek Elek verse nem csupán a növény szépségéről beszél. Ez a költemény mélyebb gondolatokat és érzéseket közvetít, melyek a természet szeretetéről és az egyszerű, de mégis csodálatos dolgok iránti tiszteletről szólnak. A búzavirág a mezők ékessége, mely minden évszakban új életet hoz, és emlékeztet minket arra, hogy a legkisebb virágok is képesek nagy hatást gyakorolni lelkünkre.
A hegyek csúcsain, ahol az ég és a föld találkozik, mély és titokzatos csend honol.
Ám lent a mély völgyben a kasza már zúg,
Dűl az arany kalász, ledűl a rögre,
Helyét a szomorú tarló foglalja el.
Bús tarló fölött, haj, színe hagyottan,
Szegény búzavirág, eltapodva és meggörnyedve,
S felsír fölötte sirató madárdal:
Egy lett a sorsa a konkolyvirággal!
Óh, gyönyörű virág, fájdalmam társaként emlékezem rád,
Ki szerzél nékem sok gyönyörűséget.
Színedben az égnek kékségét láttam,
Isten kezének remekét csodáltam.
Te, akinek szíve a kék égbolt titkait hordozza,
Színtelenné vált világomban is te vagy a leggyönyörűbb virág.
Hű barátodtól mért kell megválnod!?
Pihenj békésen, és engedd szabadjára a képzeleted! Kívánom, hogy álmaid csodásak legyenek.
E napon, 1904-ben látta meg a napvilágot Bendefy László, a neves geológus, tudomány- és technikatörténész. Pályafutása során közel 700 tudományos munkát jegyzett, amelyekben a földmérés és térképészet mellett a magyar geológiai és geográfiai nagyágyúk életét is feldolgozta. Emellett őstörténeti tanulmányok írására is vállalkozott, amelyek jelentős érdeklődést generáltak. Különösen figyelemre méltó volt 1936-ban megjelent könyve, Az ismeretlen Julianus, amely számos olvasót vonzott. 1942-ben pedig Kunmagyaria címmel publikálta tanulmányát, melyben őseink Kaukázus körüli emlékeit vizsgálta. Megállapításait a kor tudósai között sokan megkérdőjelezték, de az utóbbi évtizedek orosz régészeti kutatásai számos állítását megerősítették.
1913. augusztus 19-én született az agrobotanika és kísérleti ökológia tudósa, Mándy György. Megalapítója és egyik legfőbb művelője volt hazánkban a kultúrnövények fajta-alaktani és fajta-rendszertani kutatásának.
Augusztus 20-a, Szent István napja, a magyar államiság egyik alappillére. E napon emlékezünk meg Géza fejedelem tudatos döntéséről, aki fia nevét úgy választotta, hogy ezzel is kifejezze a keresztény Európához való tartozás iránti vágyát. A történetek szerint Sarolt fejedelemasszony, amikor a szülés küszöbén állt, álmában megjelent neki Szent István, az első vértanú, és szavakkal áldotta meg őt.
Bízz az Úrban, kedves asszony, és légy biztos abban, hogy fiút fogsz a világra hozni, akinek e földön először adatnak meg a korona és a királyság dicsősége; nevemet ajándékozd neki, hogy örökségül vigye tovább.
Az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen.
István szentté avatása és névünnepének hivatalos naptárba való bejegyzése VII. Gergely pápa jóváhagyásával valósult meg, amelyhez I. (Szent) László király fáradhatatlan munkássága is hozzájárult.
1885. augusztus 20-án született Árkoson Gelei József, a neves zoológus, aki az MTA tagja volt. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban kezdte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen folytatta természetrajz-vegytan szakon, ahol 1908-ban megszerezte doktori fokozatát. 1909-től Apáthy István mellett tanársegédként dolgozott, majd grazi tanulmányai után tíz éven át a kolozsvári Állattani Intézet munkatársa volt. Ezt követően Münchenben és Würzburgban végezett állattani kísérleteket. 1914-től a kolozsvári egyetemen az összehasonlító sejttan tanára lett. A Trianon utáni időszakban, 1924-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület őreként folytatta munkáját. 1924-ben Szegedre került, ahol az emigrált egyetem állattan és összehasonlító bonctan professzora lett, és 1935-től 1938-ig rektori tisztséget is betöltött. 1940-től 1945-ig ismét Kolozsváron dolgozott, ahol tanszékvezetőként tevékenykedett. 1947-től haláláig a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának Biológiai Intézetét irányította. Gelei József nevét számos újonnan felfedezett élőlény őrzi, és több mint 100 tudományos tanulmány fűződik a nevéhez. Emellett 1941 és 1945 között az unitárius egyház főgondnoka volt, és megalapította a Berde Bizottságot, melynek célja a tehetséges középiskolai tanulók támogatása volt.
1901. augusztus 21-én, Kolozsváron született Székely Bertalan festőművész távozott az élők sorából. Eredeti pályafutását mérnökként tervezte Bécsben, de a művészet vonzereje végül más irányba terelte. Festői tudását Bécsben csiszolta, de pályafutása során megjárta Berlin, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és London művészeti központjait is. 1855-ben tért vissza Erdélybe, ahol sajátos stílusával és látásmódjával gazdagította a magyar festészetet. Munkáit az akadémikus kompozíció és a naturalista anyagábrázolás jellemzi, amelyeket sokan a magyar művészet ikonikus darabjaiként ismernek. Ki ne emlékezne monumentális alkotásaira, mint például a II. Lajos király holttestének felfedezése a Csele-pataknál, Dobozi Mihály és felesége, Egri nők, V. László udvara, Thököly búcsúja, vagy a Zrínyi Miklós kirohanása Szigetvárból?
Az 1880-as és 1890-es években születtek a legelragadóbb tájképei. Különösen emlékezetes a 1880-ból származó Naplemente című műve, amely a kor szellemiségét és a természet szépségét egyaránt megörökíti.
Maradok nagy tiszteletteljes üdvözlettel.
Képzeld el, hogy 2025. augusztus 15-én, Nagy Boldogasszony napján, egy különleges esemény zajlik. Az emberek ünneplik a hagyományokat, és a falvakban színes vásárok és szórakoztató programok várják a látogatókat. A templomok előtt gyertyák égnek, miközben a közösség összegyűlik, hogy közösen emlékezzenek meg a szent napon. A levegőben érezni lehet az ünnepi hangulatot, és a gyerekek vidám nevetése tölti be az utcákat. Az ünnep szellemében sokan elkészítik a hagyományos ételeket, és megosztják egymással a szeretet és az összetartozás érzését.
