Az aggastyánok kezében rejlik egy egész szuperhatalom jövője - de vajon meddig fognak még ragaszkodni az irányításhoz?

A képviselőházi demokraták nyilvánosan hadakoznak a legidősebb törvényhozóik miatt (The Wall Street Journal).

Néhány friss amerikai sajtóhír a belpolitikai élet "nyugdíjasklubba" való átalakulásáról szól. Az utóbbi években világszerte elterjedtek azok a felvételek, ahol Mitch McConnell, a republikánusok korábbi szenátusi frakcióvezetője többször is megdermedt a sajtó kérdései előtt, vagy a nemrég elhunyt Dianne Feinstein demokrata szenátor zavarodottan, kerekesszékkel érkezett a Capitoliumba. Elég csak visszatekinteni a tavalyi elnökválasztásra: ha Joe Biden nem kényszerült volna a visszalépésre, főként az életkorával kapcsolatos aggodalmak miatt, akkor 2029-re, a második ciklusa végére már 87 éves lett volna. A végül győztes Donald Trump pedig így is a legidősebb elnökként tette le az esküt idén januárban, hiszen mandátuma lejárta előtt már 82 éves lesz.

Az amerikai politikusok - kiváltképp az elnökök - egészségügyi állapota az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe került, hiszen több kötet is megjelent a 2024-es kampány hátteréről, illetve arról, hogy Biden belső köre hogyan igyekezte "menedzselni" az idősödő elnök állapotát. Alex Thompson, az Eredendő bűn (Original Sin) egyik szerzője és az Axios riportere már 2023 áprilisában beszámolt arról, hogy Biden legtöbb programját kizárólag hétköznap délelőtt 10 és délután 4 óra közé időzítették a lecsökkent munkabírása miatt. Thompson később arról is írt, hogy Biden tanácsadói mindent megtettek azért, hogy a lehető legkevesebb kellemetlen szituációba keveredjen az idős elnök, aki egy 2023-as esése után gyakran viselt teniszcipőt, hogy kisebb eséllyel botoljon fel; kísérettel sétált a helikopteréhez a Fehér Ház déli gyepén, hogy elfedjék a legyengült járását; és az elnöki gépre való felszálláshoz is rövidebb lépcsősort használt a biztonság kedvéért.

A több mint 200 demokrata párti bennfentes véleményét összegző könyv, amelyet Thompson Jake Tapperrel, a CNN ismert műsorvezetőjével közösen alkottak meg, új megvilágításba helyezi a Fehér Ház kommunikációját. A kötetből kiderül, hogy miközben a hivatalos nyilatkozatok hangsúlyozták Biden kiváló egészségi állapotát és azt, hogy zavarai nem az öregedés következményei, addig a róla készült videók, amelyeket sokan "olcsó hamisítványoknak" tituláltak, más történetet mesélnek el.

az elnök tanácsadói a színfalak mögött szót ejtettek arról, hogy újraválasztása esetén Bidennek kerekesszékre lehet majd szüksége - főleg, ha még egyszer megbotlana, és további sérüléseket szenvedne a gerince.

Mint kiderült, az is megesett, hogy Biden saját tanácsadóit vagy George Clooney-t nem ismerte fel, vagy szólította rossz néven. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, a könyv rengeteg kérdést felvet arról, hogy a "jobb és rosszabb napokkal bíró" Bidennek, akit kabinettagjai elől is valósággal dugdostak 2023 után, mekkora rálátása volt valójában az adminisztráció döntéseire és működésére. No meg arra is keresi a választ, hogy bizonyos szereplők mekkora felelősséggel bírtak az állapota elkendőzésében - legyen szó a fehér házi tanácsadókról, a pártról és egyes politikusokról, a médiáról, a Biden családról és végső soron magáról az elnökről -, és a legyengülése dacára miért akart még négy évet szolgálni.

A korábbi first lady, Jill Biden a The View című magazinműsorban kifejezte véleményét a férje mellett, mondván, hogy

Azok a szerzők, akik ezekkel a könyvekkel jelentkeztek, nem tapasztalták meg a Fehér Ház valóságát, és nem voltak tanúi annak a fáradhatatlan munkának, amit Joe minden egyes nap végzett.

Természetesen, itt van egy egyedibb verzió a szövegből: "De nem mehetünk el szó nélkül a 2024-es választások lehetséges kimenetele mellett sem. David Plouffe, a Thompson-család tanácsadója, aki korábban Barack Obama és Kamala Harris kampánycsapatában is dolgozott, határozottan Bidenre hárította a felelősséget. Szerinte Harris gyengébb teljesítménye annak volt köszönhető, hogy az elnök túl későn lépett vissza a versenytől."

Mindennek a közepébe a volt elnök közelmúltbeli rákdiagnózisa csak olaj volt a tűzre,

már ami az eltussolásról szóló találgatásokat illeti. Jóllehet az amerikai nyilvánosság túlnyomó része együttérzését fejezte ki Biden felé, több szakember a meglepettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem észlelték az áttétes daganatot hamarabb - hiszen a mindenkori elnököt rendszeresen kivizsgálja a Fehér Ház orvosa.

Ez nem csupán az utolsó 100-200 nap terméke. [...] Valószínűleg már az elnöksége kezdetén, 2021-ben is jelen volt benne. Kétség sem fér hozzá, hogy ezt senki nem vonhatja kétségbe.

- nyilatkozta a liberális oldalhoz húzó MSNBC-nek Dr. Zeke Emanuel, aki Biden koronavírus-járványügyi tanácsában is részt vett. Emanuel hozzátette: "vagy nem tesztelték, vagy tesztelték, de nem számoltak be róla. És mi, a köznyilvánosság nem kaptuk meg az információt."

Biden szóvivője által közzétett közlemény alapján kiderült, hogy a politikust 2014 óta nem vetették alá prosztataspecifikus-antigén tesztnek. Az éppen hivatalban lévő elnök egészségi állapotával kapcsolatos titkolózás, legyen az valós vagy vélt, nem csupán a demokratákra jellemző. Ahogy Alex Thompson egy interjúban hangsúlyozta,

Bár Joe Biden egészségi állapotáról viszonylag keveset tudunk, Donald Trump egészségéről még ennél is szűkebb információk állnak rendelkezésre.

Nem csupán az elnökök személyében, de a Kongresszus összetételét figyelve is szembetűnő, hogy mindkét párt soraiban számos, magát viszonylag jó kondícióban tartó idősebb politikus ül. A 2023 és 2025 közötti időszakban, a 118. Kongresszus időszaka, az Egyesült Államok történetének harmadik "legöregebb" Kongresszusának számít. Ekkor rekordot döntött az alsóház tagjainak medián életkora, amely 58,9 év volt, míg a felsőház esetében ez a szám 65,3 évre rúgott.

Az amerikai gerontokráciát 2022-ben külön cikksorozatban körüljáró Business Insider ábráján egyértelműen látható, ahogy a '80-as évektől kezdődően kilő a 70 év feletti politikusok részaránya a Kongresszusban, ami korábban sosem látott szintre emelkedett. Ezzel párhuzamosan növekedett a Capitolium épületében serénykedő törvényhozók medián életkora is, ami három évtized leforgása alatt nőtt 50-ről több mint 60 évre.

Miközben a tavalyi csalódás után próbálnak talpra állni, a demokraták idősebb politikai vezetőire fokozott figyelem irányul. Az átlagéletkor szempontjából valóban nem jelentős a különbség a két párt között, de a helyzet bonyolultabb annál, minthogy csupán számokban mérjük.

ugyanakkor szembetűnő, hogy a képviselőház 15 legidősebb, 80 év feletti tagja között csak három republikánus található, a többi mind demokrata.

Ráadásul 2022 óta kizárólag demokrata képviselők, összesen nyolcan haltak meg úgy, hogy még hivatalban voltak, közülük hárman idén.

A 70 éves Sylvester Turner és a 77 éves Raúl Grijalva márciusban, míg a 75 éves Gerry Connolly egy hete hunyt el. 2005 óta 24 demokrata képviselő vagy szenátor halt meg hivatali ideje alatt, a republikánusok közül feleannyian.

A tavalyi év talán egyik legfurcsább washingtoni eseménye egy idős képviselőt érintett, aki a republikánus frakció tagja volt. Kay Granger, aki már 1997 óta képviseli Texas 12-es körzetét, 2023 októberében bejelentette, hogy nem indul újra a következő választásokon. Nem sokkal később, hat hónappal később, lemondott a költségvetési bizottság elnöki posztjáról is. Bár pletykák keringtek arról, hogy demenciával küzdhet, a tisztségét elhagyó döntéséhez nem fűzött nyilvános magyarázatot – miközben a mandátumát addig megtartotta. A 82 esztendős Granger 2024 júliusában adta le utolsó szavazatát, ezt követően pedig szinte eltűnt a politikai színtérről. Ezt észrevette egy helyi újságíró, aki, amikor meglátogatta a képviselő irodáját, szembesült az ürességgel: az iroda teljesen kiürült, asszisztensei pedig sehol sem voltak. Végül tavaly decemberben megerősítést nyert a hír, hogy Granger valóban visszavonult a közélettől.

A papírok szerint még mindig hivatalban lévő képviselő addigra már közel fél éve egy idősek otthonában tartózkodott, ahol olyan embereket gondoznak, akik memóriazavarral küzdenek.

Választói azóta sem kaptak konkrét választ arra, hogy mindezt miért titkolták el, és Granger miért nem mondott le inkább.

a demokraták számára különösen érzékeny téma lett Connolly halála. A képviselőházban tapasztalható belső feszültség nem csupán a személyes veszteségből fakadt, hanem abból is, hogy az ő távozásával egy kulcsfontosságú szavazat veszett el. Gerry Connolly egy nappal a szavazás előtt hunyt el, ami különösen kínos helyzetet teremtett a demokraták számára, hiszen Donald Trump költségvetési javaslata, amelyet a republikánus vezetők "egyetlen nagy, gyönyörű törvényjavaslatnak" neveztek el, komoly vitákat generált. A javaslat, amely a 2017-es adócsökkentések meghosszabbítását célozta, ugyanakkor jelentős megszorításokat irányzott elő az élelmiszersegélyekre és a legszegényebbek egészségbiztosítására. Mivel csupán egy szavazaton múlt a tervezet sorsa, a demokraták kétségbeesetten próbálták megoldani a helyzetet, hogy megakadályozzák a javaslat elfogadását, miközben meg kellett küzdeniük a gyászukkal is.

Ha a demokraták nem veszítették volna el ennyi képviselőjüket az év eleje óta, lehet, hogy már lezárhatták volna a szavazást arról a kérdésről,

Az alsóházon 215-214 arányban ment át a javaslat. Néhányan arra is felhívták a figyelmet, hogy ennek tükrében, még ha a demokraták 2024-ben megszerezték volna a képviselőházi többséget, az elhunyt tapasztalt párttársaik miatt valószínű, hogy néhány hónapon belül búcsút inthettek volna ennek a helyzetnek.

Ez nem volt az első alkalom, hogy a már elhunyt virginiai képviselő a generációváltásról folyó diskurzus középpontjába került. Az idei ciklus kezdetén Connolly mellett a nála 40 évvel fiatalabb Alexandria Ocasio-Cortez is megmérettette magát az alsóház felügyeleti bizottságának rangidős pozíciójáért. Az AOC-ként ismert, népszerű New York-i demokrata politikus a párt baloldali szárnyának egyik legmeghatározóbb figurája, aki hatalmas követőtáborával, kiváló kommunikációs készségeivel és a kollégái számára összegyűjtött adományokkal kampányolt a pozícióért. Ezen a poszton lehetősége lett volna arra, hogy a kamerák előtt kérdéseket tegyen fel a Trump-adminisztráció tagjainak.

A frakción belüli szavazást azonban a most 85 éves korábbi házelnök, Nancy Pelosi által is támogatott Connolly nyerte,

Aki több éves tapasztalatával és a Virginia-i demokraták irányváltoztatásában játszott kulcsszerepével emelkedik ki.

Ő volt az, aki hosszú ideje várt a rangidős posztra

- így reagált egy demokrata Connolly decemberi megválasztására.

Már ebben az időszakban széles körben ismertté vált, hogy Connolly-nál nyelőcsőrákot diagnosztizáltak egy hónappal korábban, de akkor úgy tűnt, a daganat jól reagált a kezelésekre. Azonban április végén a virginiai politikus bejelentette, hogy egészségi állapota miatt néhány hónap elteltével kénytelen lemondani bizottsági pozíciójáról, és ez lesz az utolsó kongresszusi ciklusa. Connolly visszavonulása után a szóvivője nyilatkozott, kiemelve, hogy több száz vizsgálatot indított a bizottság keretein belül, és büszkén beszélt a politikus eredményeiről. Gerry Connolly május 21-én hunyt el.

Kétségtelen, hogy Connolly, aki a rákkal harcol, nem éppen a legfényesebb reflektorfényben tündököl. Szólásai és interjúi nem éppen a bulvárhírek élvonalában találhatóak, miközben...

A demokrata szavazók kifejezetten frusztráltak a pártjuk Trump-adminisztrációval kapcsolatos reakcióival, és sokan úgy érzik, hogy a válaszok nem felelnek meg az elvárásaiknak.

A felmérések szerint a demokrata szimpatizánsok körében tízből nyolcan úgy vélik, hogy elengedhetetlen lenne, hogy határozottan fellépjenek, ha nem értenek egyet Donald Trump politikai irányvonalával. Ugyanakkor a megkérdezettek csupán egynegyede elégedett azzal, ahogyan politikai képviselőik ezt a kihívást kezelik. Nem elhanyagolható, hogy a tavalyi választási vereség következtében a párt megítélése mélyrepülésbe kezdett. A fiatalabb generációt képviselő politikai szereplők ezért hangsúlyozzák, hogy bizonyos párttársaik nem képesek vagy nem hajlandók hatékonyan szembeszállni Trumppal, míg ők maguk vállalják ezt a feladatot.

Ez a különbségtétel valóban figyelemre méltó, hiszen napjainkban találkozhatunk olyan, a demokratákhoz köthető matuzsálemekkel, akiket nehéz lenne a tétlenség vádjával illetni. Például ott van a 83 éves Bernie Sanders, aki a "Harc az oligarchia ellen" című kampánykörút keretein belül járja az Egyesült Államokat, és mellette ott van a fiatalabb generáció ígérete, Alexandria Ocasio-Cortez. Emellett Maxine Waters is figyelemre méltó példa, hiszen már 86 éves, és 2013 óta ő a pénzügyi szolgáltatási bizottság vezető demokratája, aki kendőzetlenül kifejezi véleményét.

A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) legújabb, mindössze 25 éves alelnöke, David Hogg, egy innovatív ötlettel állt elő, melynek célja a párt arculatának frissítése és a fiatal politikai tehetségek előtérbe helyezése volt. Az elképzelés azonban nem aratott osztatlan sikert a párton belül. Hogg által létrehozott kampányszervezet, a "Vezetők, akiket megérdemlünk" (Leaders We Deserve), április közepén bejelentette, hogy 20 millió dollárt kíván összegyűjteni fiatal, progresszív politikai kihívók támogatására, akik a biztos demokratikus körzetekben szembeszállnának olyan párttársaikkal, akik szerinte "elaludtak a volánnál".

A szenioritásra épülő politikai kultúránk olyan mércét állított fel, amely meghatározza, ki érdemes a jelenlétére. Az igazi szükséglet azonban olyan egyénekre irányul, akik függetlenül az életkoruktól, elkötelezetten küzdenek a közös célokért.

Hogg, aki a 2018-as parklandi iskolai lövöldözés egyik túlélőjeként lépett be az aktivizmus világába, kijelentette: „...”. Az ő és egy másik alelnök pozíciója azonban most bizonytalanná vált, mivel a megválasztásukat procedurális hiányosságokra hivatkozva megkérdőjelezhetik. A kérdésről a DNC júniusban fog határozni.

A hír, miszerint a párt egyik vezető tisztviselője – akinek elvileg pártatlannak kellene maradnia – hivatalban lévő demokraták ellen kampányokat támogathat, komoly felháborodást keltett. Ken Martin, a DNC elnöke is éles kritikával illette a helyzetet. Nancy Pelosi volt második embere, a potenciálisan érintett 85 éves Jim Clyburn is dühét fejezte ki Hogg kezdeményezése miatt, amely sokak számára elfogadhatatlan lépésnek tűnik.

Mit kívánnak tőlem? Azt, hogy lemondjak az életemről?

„Csattant fel Clyburn, ami talán jól tükrözi az évtizedek óta hatalomban lévő politikai elit alapvető attitűdjét a témával kapcsolatban. A dél-karolinai képviselő 2022-ben, Pelosival együtt, lemondott a vezetői tisztségéről, de a mandátumát nem adta fel, és még nem áll szándékában visszavonulni. E páros Biden tavalyi visszalépésekor is megmutatta, hogy továbbra is jelentős befolyással bír a politikai színtéren.”

Hogg ellentmondásos javaslata mellett felmerült az az ötlet is, hogy a demokraták a republikánusok példáját követve három ciklusra korlátozzák a kongresszusi bizottságok vezetőinek mandátumát. Ezzel a lépéssel céljuk, hogy meggátolják, hogy egyes politikai szereplők évtizedekig megőrizzék pozíciójukat, és így frissebb nézőpontok és új arcok lépjenek a színre.

Hasonlóan az elnökséghez, az általános kongresszusi mandátumkorlátozás kérdése is évtizedek óta folyamatosan visszatér az Egyesült Államok politikai diskurzusában, ám eddig mindig megakadt a javaslatok kidolgozásának szakaszában. Az idei évben (már sokadszor) ismételten benyújtottak egy alkotmánymódosító tervezetet, amelynek célja, hogy...

A szenátorok mandátuma hat évre lenne korlátozva, míg az alsóházi képviselők esetében ez a periódus hat kétéves ciklusra terjedne ki, így mindkét csoport összesen 12 évig szolgálhatna.

Az elfogadáshoz kétharmados többség szükséges, ami legutóbb, 1997-ben nem valósult meg. A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak 79%-a támogatja a választott tisztviselők mandátumának korlátozását. A legfelsőbb bíróság élethosszig tartó kinevezettjeivel kapcsolatban pedig a megkérdezettek háromnegyede osztja ezt a nézetet. Érdekes, hogy Joe Biden tavaly felvetette, hogy 18 éves szolgálati időt kellene bevezetni, amely lehetővé tenné, hogy kétévente új főbírákat jelöljenek, minden elnök számára pedig két-két jelölés lenne a lehetőség.

A legtöbb elemzés a washingtoni politikai rendszer mélyen gyökerező strukturális problémáira irányítja a figyelmet, különösen a gerontokrácia megoldásának kérdéskörében. A Vox cikke például rámutat, hogy a választhatósági életkor egyszerű megemelése valószínűleg nem eredményezne jelentős változást. Noha az amerikaiak várható élettartama valóban emelkedik, a tapasztalt politikai szereplők hatalomban maradásának hátterében inkább az a jelenség húzódik meg, hogy...

a kongresszusi választásokon egyre kisebb a verseny:

Az országos politikai megosztottság csúcspontjára érkezve egyre több választó hűségesen támogatja pártja jelöltjét, függetlenül attól, ki az, így a szavazólapokat "megosztók" aránya is csökken. Ezen felül a körzethatárok pártpolitikai célú manipulációja (gerrymandering) tovább bonyolítja a versenyt, hiszen ezzel a rendszer torzul, és a versenyképesség csökken. Az inkumbens jelöltek számára kedvező feltételek alakulnak ki, különösen az adománygyűjtés terén, ahol a dollármilliók mozgósítása szinte lehetetlenné teszi, hogy egy kevésbé ismert kihívó eséllyel lépjen színre egy befolyásos, jól kapcsolatokkal rendelkező inkumbens ellen.

Azaz ha egy kongresszusi képviselőt egyszer megválasztanak egy nem túl billegő körzetben, kis túlzással kijelenthető, hogy ha kedve tartja, élete végéig hivatalban maradhat.

Úgy tűnt, hogy a Kongresszusba való belépés sokkal egyszerűbb feladat volt, mint onnan távozni. A saját sajtónyilatkozataink és a körülöttünk lévő emberek folyamatosan azt sugallják, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk.

- foglalta össze a 66 éves michigani demokrata, Dan Kildee, aki idén januárban vonult vissza hat ciklus után.