A 21. század legfontosabb képessége a kritikai gondolkodás.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MCC) nemzetközi konferenciát szervezett, ahol a technológia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait elemezték.
A technológiai, gazdasági és társadalmi átalakulások rendkívül gyors ütemben formálják a munkaerőpiacot, miközben a legújabb ipari forradalom új és izgalmas kihívásokat jelent az oktatási intézmények és a vállalkozások számára egyaránt. November végén Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC) helyi és nemzetközi szakértők bevonásával mélyrehatóan elemezte a munkaerőpiac és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat és lehetőségeket.
A munka jövője Erdélyben című konferencia három panelbeszélgetésen járta körül napjaink égető problémáit. Az eseményt Demeter-Vincze Tekla, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős erdélyi igazgatója nyitotta meg, majd 13 meghívott szakember osztotta meg gondolatait a munka jövőjével kapcsolatban.
Az eseményen számos neves szakember osztotta meg gondolatait és tapasztalatait. Felszólalt dr. Anca Simionca, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karának dékánja, valamint Ana-Maria Stancu, aki a RoboHub alapítójaként és a Bucharest Robots vezérigazgatójaként ismert. A transzilván informatikai közösség képviseletében Andra Tănase, a Transilvania IT Cluster stratégiai menedzsere, valamint Andrew Taylor, a Transylvania Executive Education ügyvezető igazgatója is jelen voltak. A tudományos szféra képviseletében dr. Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, valamint dr. Halász Gábor, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője tartott előadást. A nonprofit szektor perspektíváját David Timiș, a Generation nonprofit szervezet kommunikációs és közkapcsolati vezetője képviselte, míg dr. Dobre Nóra HR- és kommunikációs szakértőként osztotta meg tudását. Az MCC nemzetközi kapcsolataiért felelős munkatársai, Hatházy Borbála és drd. Péter István, valamint Ioana Corujan, a Transilvania IT Cluster nemzetközi ügyekért felelős szakértője is hozzájárultak az esemény sikeréhez. A Wolters Kluwer vállalat képviseletében Sallai Zsolt szólalt fel, míg a nemzetközi akadémiai közösség részéről dr. Thomas Bewick, a Staffordshire-i Egyetem vendégprofesszora osztotta meg tapasztalatait. A konferencia különleges vendégei között volt dr. Ralph Schöllhammer, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának oktatója, valamint S-P O'Mahony, Írország tiszteletbeli konzulja Kolozsváron, akik szintén hozzájárultak a rendezvény színvonalához.
Az emberiség már számos ipari forradalmon ment keresztül, de egyik sem zajlott le ilyen sürgető ütemben. Míg korábban évtizedek kellettek ahhoz, hogy a jelentős átalakulások elérjék a társadalmi szintet, a Chat GPT mindössze két hónap alatt hódította meg a 100 millió felhasználót. Ebben az elképesztő tempójú fejlődésben kulcsfontosságú, hogy „fel legyünk készülve mind az optimális, mind a legnehezebb forgatókönyvekre” – hangsúlyozta David Timiș a konferencia megnyitó előadásában, amelyben a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait elemezte.
Az MI és a munka kapcsolatának szakértője rámutatott: Romániában még mindig olcsóbb a cégeknek embereket alkalmazni, mint robotokat beszerezni, de a fejlett országokban ez már változóban van. Az Amazonnál például már fele-fele arányban oszlik meg az emberi és robot munkaerő. Egyelőre a robotok felmentik az embereket az unalmas, repetitív fizikai feladatok alól, de nemsokára kívánatos munkahelyeket is elfoglalhatnak. Európában 51 millió munkahely van veszélyben az automatizálások miatt, és 59 millió munkahelyet veszélyeztetnek a koronavírus-járvány idején felgyorsult digitális átalakulások. 2030-ig 21 millió európai munkavállalónak lehet szüksége új munkakörre (reskilling), míg 90 millió alkalmazottat érinthet az új készségek fejlesztése jelenlegi munkakörén belül (upskilling).
A beszélgetés során dr. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a jelentős fejlődési trendek következtében új munkahelyek születnek, mivel a robotok működtetéséhez és programozásához szükséges a megfelelő szakértelem. Szólt arról is, hogy az innovatív gondolatok mellett elengedhetetlenek azok a vállalkozók is, akik képesek keretet adni ezeknek az ötleteknek. Európában a startupok zöme négy kiemelt városra, nevezetesen Londonra, Párizsra, Berlinre és Stockholma összpontosul. Sajnos, ebben a környezetben továbbra is érezhető a megosztottság Nyugat és Kelet között. A közép-európai országok többsége a közepes jövedelem csapdájában rekedt, és egyedül az innováció révén lehet kijutni ebből a helyzetből. A szakértő véleménye szerint a legelső lépés a felsőoktatás és az ipar hatékonyabb együttműködésének megteremtése lenne.
Andrew Taylor kifejezte, hogy különösen figyelemre méltónak tartja Kolozsvár fejlődését, hiszen a város a Funar-korszakot követően is képes volt a sikerre. Az üzleti szféra a politikai elnyomás után sokkal dinamikusabb fejlődésnek indult, amelyben az egyetemek jelentős szerepet játszottak. Romániában a latin kultúra és a kommunizmus keveredése sokak bezárkózásához és a változásoktól való félelemhez vezetett. Jelenleg a vállalkozók előtt álló kihívások között szerepel a kapcsolati hálók kiépítése és a közös munka elősegítése. Taylor hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen platformokat létrehozni, amelyek lehetővé teszik az ötletek megosztását és az együttműködést.
A legnagyobb kockázatnak a kezdő, különösen az adminisztratív pozíciók vannak kitéve, azonban a technológiai fejlődés nem csupán hátrányokat hoz magával, hanem számos munkafolyamatot is megkönnyít – hívta fel a figyelmet David Timiș. A fizikai munka iránt továbbra is jelentős kereslet mutatkozik, emellett a menedzseri, HR és egyéb emberi kapcsolatokra épülő pozíciók is egyre fontosabbá válnak, mivel hidat képeznek az alkalmazottak és a technológiai újítások között. "Feladatunk, hogy támogassuk azokat, akik a robotizáció következtében elveszíthetik állásukat" – tette hozzá David Timiș, hangsúlyozva az átképzés és a folyamatos tanulás kiemelkedő jelentőségét.
A Világgazdasági Fórum friss statisztikái alapján a szociális készségek kiemelkedő szerepet játszanak a munkaerőpiacon. Az együttműködés, kreativitás, hatékony kommunikáció és kritikus gondolkodás mind olyan készségek, amelyek a sikeres munkavégzéshez elengedhetetlenek. Ezen kívül a rugalmasság, alkalmazkodóképesség, kíváncsiság, motiváció, öntudatosság és a tehetséggondozás is egyre fontosabbá válik. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia iránti kereslet folyamatosan növekszik, ezért az alapvető technológiai tudás mindenki számára nélkülözhetetlenné válik.
"Kétségtelen, hogy a digitális kompetenciák elengedhetetlenek a munkahelyeken a jövőre nézve. Az ipar 5.0 az emberekre összpontosít, nem csak a technológiára, ezért meg kell találnunk az összekapcsolás módját" - fejtette ki Ioana Corujan.
David Timiș három fő üzenetet és javaslatot fogalmazott meg: "Nem munkahelyekből, hanem szakképzett munkaerőből lesz hiány, és inkább az a kérdés, hogy a jövő munkahelyei kívánatosak lesznek-e. A mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni az embereket a munkahelyeken, de az MI-eszközökkel dolgozóknak előnyük lesz a technológiát nem ismerőkkel szemben. Fektessünk az emberekbe, hozzunk létre jobb munkahelyeket, és használjuk fel hatékonyan a mesterséges intelligenciát, mert ez az összeolvadás a jövő."
Az MI és a robotok olyan eszközök, mint egy láncfűrész: lehetnek hasznosak, de akár veszélyesek is, figyelmeztetett Ana-Maria Stancu. Szerinte a technológiai fejlődés megfelelő kihasználásának titka az oktatás és a kritikus gondolkodás fejlesztése, különösen választási időszakokban. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy a romániai iskolák nem rendelkeznek a digitális oktatás előmozdításához szükséges megfelelő infrastruktúrával. Pedig az új, korszerű eszközök alkalmazása óriási segítséget jelenthetne a fiatalok figyelmének megragadásában és fenntartásában is. Mindenki elvárja, hogy az emberek új ismeretekkel bővüljenek, de a szükséges oktatási keretekbe nem fektetünk eléggé - tette hozzá.
A munkaerőpiacon való eligazodás kulcsa a jó oktatás - értett egyet dr. Dobre Nóra. Hozzátette: a már munkát vállaló személyek számára az jelentheti a megoldást a jövőben, ha több területen is képezik magukat. Az MI és a digitalizáció nagy kihívások elé állítja a munkaadókat és HR-szakembereket, de fontos megérteniük a munkavállalói tapasztalatot, miközben figyelembe veszik a demográfiai adatokat, és az alkalmazottak életszakaszával járó tényezőket is szem előtt tartják. A szakember kijelentette: "A mi felelősségünk, hogy segítsük a fiatal generációt és a kezdőket."
Elavult az a rendszer, hogy a fiatalok az iskolából "késztermékként" kerülnek ki a munkaerőpiacra. "Hidat kell építenünk az oktatás és a munka világa között" - hangsúlyozta dr. Thomas Bewick. A brit szakember amellett is érvelt, hogy elengedhetetlen az oktatási intézményekben a digitális eszközökhöz való hozzáférés biztosítása, hiszen ez a szociális különbségekből adódó távolságokat is csökkentené.
Dr. Anca Simionca véleménye szerint a felsőoktatás egyik alapvető feladata a képzett munkaerő előállítása, azonban az egyetemek szerepe ennél sokkal szélesebb körű. "Az egyetemeknek aktívan hozzájárulniuk kell ahhoz, hogy a fiatalok kritikusan gondolkodó állampolgárokká váljanak, érvényesítsenek etikai elveket, és olyan befogadó, elérhető, nyitott intézményekké váljanak, amelyek támogatják a sokszínűséget" – hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a munkaerőpiaci igények folyamatosan változnak, és az elvárások néhány év alatt drámaian átalakulhatnak. Az állami intézményeknél azonban a változások gyakran lassan zajlanak, mivel a bürokrácia és a meglévő rendszer sokszor gátat szab a kreatív és innovatív kezdeményezéseknek. A dékán kiemelte, hogy a vállalatokkal való szorosabb együttműködés, a mentorprogramok, valamint a diákok aktív bevonása az oktatási folyamatokba a legnagyobb potenciált hordozza magában.
Dr. Halász Gábor szerint elengedhetetlen, hogy az egyetem és az üzleti szféra között folyamatos, napi szintű együttműködés alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy felkészülten reagáljunk a mai világ kihívásaira. Példaként említette az ázsiai országokat, ahol az egyetemek és a különböző iparágak, beleértve a csúcstechnológiai vállalatokat is, szoros együttműködésben működnek, így teremtve meg a szinergiát.
Sallai Zsolt, mint vállalkozó, egy különleges megközelítéssel tárta fel a panelbeszélgetés témáját. Kifejtette, hogy a cégek számára hosszú távon jelentős előnyöket nyújthat, ha aktívan támogatják az egyetemeket, és részt vesznek az oktatási folyamatokban. Szerinte nem engedhetik meg maguknak a cégek, hogy csupán a kész munkaerőre várjanak; a jövő munkaerőpiacának alakításában aktívan részt kell venniük. Zsolt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi támogatás mellett a tapasztalt munkatársak bevonása is kulcsfontosságú, hiszen így közvetlenül hozzájárulhatnak az oktatás színvonalának emeléséhez. Emellett kiemelte a közösség fontosságát a karrierépítés során, rámutatva arra, hogy az aktívan részt vevő fiataloknak sokkal nagyobb esélyük van a munkaerőpiacon történő boldogulásra.
Az esemény végén S-P Mahony foglalta össze a legfontosabb gondolatokat, amelyek a beszélgetések során elhangzottak. Kiemelte a magánszektor, az egyetemek és a civil szervezetek közötti együttműködés jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó emberek hazatérése milyen nagy lehetőségeket rejt magában. A jelenlévőket arra ösztönözte, hogy értékeljék közösségük és Erdély sokszínűségét, majd hozzátette: "A nehéz politikai körülmények ellenére is csodás eredmények érhetők el."
"Az MCC célkitűzése, hogy felkészítse a fiatalokat a társadalmi kihívásokra, és olyan tudással, kritikus gondolkodással, valamint szilárd értékekkel lássa el őket, amelyek elengedhetetlenek a folyamatosan változó világban" - osztotta meg a Collegium törekvéseit Talpas Botond. Az MCC erdélyi tevékenységeiért felelős igazgatója hozzátette: "Ezeken a konferenciákon célunk, hogy a legkiválóbb szakembereket, intézmények képviselőit, valamint az oktatás, gazdaság és közösségi élet képviselőit egy asztalhoz ültessük, hogy közösen tegyünk a társadalom fejlődéséért. Diákjainkat is aktívan bevonjuk ebbe a folyamatba, hiszen ők lesznek a jövő munkavállalói."
Az MCC eseményeiről a Collegium Facebook-oldalán és az mcc.ro weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
