Az Egyesült Államok nem hirdet háborút senkinek, de mindig talál egy érvet arra, miért lép hadba.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
A washingtoni szenátusban a múlt héten váratlanul elhalt a demokraták azon javaslata, amely megakadályozta volna, hogy Donald Trump amerikai elnök a kongresszus engedélye nélkül indítson katonai hadműveleteket Irán ellen. Ez a lépés különösen aktuális lett volna, ha az Izraellel kötött tűzszünet megbicsaklana, vagy ha Teherán folytatná atomfegyvereinek fejlesztését. A szavazás kimenetele a várakozásoknak megfelelően alakult, hiszen a republikánusok, akik többségben vannak, úgy vélik, hogy az elnök, mint a hadsereg főparancsnoka, alkotmányos jogokkal bír arra, hogy akciókat indítson, például nukleáris létesítmények lebombázására, amikor az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek, szövetségeseinek vagy fegyveres erőinek védelméről van szó.
Az amerikai alkotmány a háború indításának jogát érinti, de a megfogalmazás nem teljesen világos. Az első cikkelyben kifejezetten megemlíti, hogy "a Kongresszus jogosult hadat üzenni, zsákmányolási és megtorlási engedélyeket kiadni, valamint szabályokat alkotni a szárazföldi és tengeri hadifoglyokra vonatkozóan". Ezzel szemben a második cikkely azt állítja, hogy "az elnök az Egyesült Államok hadseregének, hadihajóhadának és a tagállamok milíciáinak főparancsnoka, amikor az Egyesült Államok tényleges szolgálatába állnak". Ez a kettős megfogalmazás sok kérdést vet fel a hatáskörök és felelősségek elosztásáról.
