Brüsszel falain belül csendesen felcsillant egy fénysugárnyi józan ész, ami áttörte a megszokott szürkeséget: migrációellenes intézkedések születtek.

Számos országban különböző intézkedésekkel igyekeznek szabályozni a menekültek beáramlását.

Az Európai Bizottság migrációellenes intézkedéseket javasolt, amelyeket az Euractiv hírportál számolt be. Ursula von der Leyen elnökletével a bizottság szerdán döntött arról, hogy hét országot "biztonságos származási országként" ismer el. Ezek az országok Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia. Ezen kívül a bizottság a biztonságos származási országok közé sorolja az összes EU-tagjelöltet, így például Törökországot és Grúziát is. Fontos azonban, hogy nem lehet biztonságos származási országnak tekinteni azokat az államokat, amelyek háborús konfliktusban állnak, EU-s szankciókkal sújtottak, vagy ahol a menedékkérelmek elfogadásának aránya meghaladja a 20%-ot.

Az ügyek gyorsított eljárás keretében kerülhetnek elbírálásra, és a visszatoloncolásról is sürgős intézkedések hozhatók. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a biztonságos származási országként való kategorizálás nem mentesíti a tagállamokat attól a kötelezettségtől, hogy minden egyes esetet alaposan megvizsgáljanak. Azok a személyek, akik üldözött kisebbségekhez tartoznak, vagy más okból kifolyólag fenyegetettségnek vannak kitéve, jogosultak lehetnek menekültstátuszra, függetlenül attól, hogy biztonságosnak minősített országból érkeznek.

A lista mellett - melyet a Bizottság dinamikus listának szán, amely idővel bővíthető vagy szűkíthető annak függvényében, hogy az egyes országok megfelelnek-e a kritériumainak - a Bizottság javasolja azt is, hogy a tagállamok gyorsított eljárásban bírálják el minden menedékkérő ügyét, aki olyan országból származik, melynek állampolgárai esetén nem éri el a 20 százalékot az EU-ban pozitívan elbírált menekültkérelmek aránya.

A gyorsított menekültügyi eljárásokat támogató nyilvántartás

A Bizottság jelenleg a szokásos uniós törvényalkotási folyamat keretében terjeszti elő javaslatát az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé, ami után intézményközi tárgyalások fognak kezdődni. A tervezet várhatóan 2026-ban lép életbe.