Brüsszel jelentős károkat idézhetne elő a közös agrárpolitika módosításával.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy elindult az uniós diskurzus a közös agrárpolitika reformjának kérdésében. Ennek keretében az Európai Bizottság felkérte egy német tudós, aki a bölcsészettudományok területén jártas, valamint az általa vezetett testületet, hogy dolgozzanak ki kezdeményező javaslatokat a témában.

A testület, melynek munkájában egyetlen kelet-közép-európai gazdasági szervezet sem kapott helyet, aggasztó javaslatokat tett közzé a 2027 utáni agrártámogatások reformjára. A javaslatok között szerepel a területalapú támogatások eltörlése és az európai állattenyésztés csökkentésének irányába tett lépések is – áll a közleményben.

Emlékeztetőül: az uniós javaslatokkal kapcsolatban a NAK és a Magosz aláírásgyűjtésbe kezdtek, amely során már közel 250 ezer támogató csatlakozott a petícióhoz. A két szervezet egy részletes hatástanulmányt is összeállított, amelyben feltárták, hogy a tervezett módosítások milyen kedvezőtlen hatásokat gyakorolnának a gazdákra és a fogyasztókra egyaránt.

A "Stratégiai Dialógus" elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetése. Ezzel a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben - például Ukrajna, Brazília, Marokkó -, számuk drasztikus mértékben lecsökkenne. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át - hívták fel a figyelmet.

Hangsúlyozták, hogy ha megszüntetik a támogatásokat, az drámai mértékben növelné a termelési költségeket, ami automatikusan a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetne. Ennek következtében pedig lehetőség nyílna arra, hogy sokkal olcsóbb, de kérdéses minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból problémás termékek érkezzenek harmadik országokból.

A bizottság által megbízott testület világosan megfogalmazta, hogy a húsfogyasztás visszaszorítása a fő célkitűzésük. Ennek érdekében adóterheket vezetnének be az állattartó gazdaságokra. Az intézkedés, amely a hazai kormányzati támogatások és intézkedések ellenére is érvénybe lépne, jelentős mértékben árnyékolná be a magyar állattenyésztési szektor jövőbeli lehetőségeit - tették hozzá a nyilatkozatban.

A javaslat célja, hogy kiterjessze az Európai Bizottság beavatkozási jogkörét a támogatási rendszerben, ami egyúttal csökkenti a tagállamok önállóságát. A területalapú támogatási rendszer eltörlése következtében a gazdákra háruló adminisztratív terhek drámaian megnövekednének a jelenlegi helyzethez képest. Ez azt jelenti, hogy a gazdáknak kevesebb támogatásért cserébe sokkal több bürokratikus követelménynek kellene megfelelniük - olvasható a közleményben.

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) véleménye szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjének formálásakor elengedhetetlen, hogy a figyelem középpontjába kerüljön az uniós piac védelme. Az import, amely harmadik országokból érkezik, nem élvezhet előnyt az Európai Unió területén termelt termékekkel szemben. Az uniós döntéshozatali folyamat során a versenyképesség és az élelmiszerellátás stratégiai jelentősége kiemelten fontos, ezért a támogatási szabályozás terheinek csökkentésére és egyszerűsítésére van szükség. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy az uniós döntéshozók a mezőgazdaság jövőjét szakmai alapokra helyezzék, elkerülve az ideológiai megközelítéseket - áll a közleményben.

"Rólunk, nélkülünk ne hozzanak döntéseket!" - emelte ki a két agrárszervezet közös nyilatkozatában.