Csobot Adél is színpadra lép, hogy a 3 testőr társaságában elragadó előadást varázsoljanak a Dóm térre!
A Szalon kamerái előtt elsőként az Athost, Porthost és Aramist megformáló színészek, Koltai-Nagy Balázs, Brasch Bence és Veréb Tamás léptek színre, akiket követett az Ausztriai Anna királynőt megjelenítő Csobot Adél. Ezt követően Szente Vajk rendező-szövegíró, valamint a Richelieu bíboros szerepében látható Feke Pál és a Miladyként ismert Varga-Járó Sára osztották meg tapasztalataikat a műsorvezetővel és a közönséggel. Beavattak minket abba a feszített, ám rendkívül jókedvű alkotómunkába, amely során hat és fél hét leforgása alatt életre kel a Dóm téri nagyszínpad idei igazi szenzációja.
A musical főszereplője, a D'Artagnantot megformáló Ember Márk sajnos nem tudott jelen lenni a stúdióban, de egy próbáról üzenetet küldött nézőinknek, ezzel is kifejezve támogatását fellépőtársai iránt.
A kötetlen, vidám beszélgetésből kiderül: az "Egy mindenkiért, mindenki egyért!" nem pusztán a szövegkönyv betanulandó jelmondata A 3 testőr csapata számára: valódi barátságok, összetartás, szakmai és emberi tisztelet fűzi össze a produkcióra verbuválódott társulat tagjait - és ennek kitörő vidámságába a közönséget is bevonják.
Kiderül, miért olyan egyedülálló az a sodró lendületű zene, amelyet a holland Bolland-fivérek írtak a darabhoz,
Dumas regénye, bár évszázadokkal ezelőtt született, mégis olyan örökérvényű témákat boncolgat, amelyek a mai olvasó számára is rendkívül relevánsak. A történet középpontjában álló komplex karakterek, akik nem csupán hősök vagy gonosztevők, hanem sokkal inkább a körülményeik áldozatai, mélyebb összefüggésekre világítanak rá, és megkérdőjelezik a jóság és gonoszság határait. A főszereplők, akiket sokszor csak karikatúraként ölel fel a közvélemény, valójában sokkal árnyaltabbá válnak a cselekmény előrehaladtával. A történet során a nézők és olvasók egyaránt felfedezhetik, hogy a hősök is rendelkeznek gyengeségekkel, míg az antagonisták mögött sokszor fájdalmas motívumok húzódnak meg. Ezek az összetett jellemek lehetővé teszik, hogy a történet ne csupán egy klasszikus jó-rossz harcként jelenjen meg, hanem egy mélyebb, lélektani utazásként. A szerelem különböző arcaival is találkozunk – a vágy, a szenvedély, a csalódás és az áldozatvállalás mind-mind fontos szerepet játszanak a cselekményben. Dumas mesterien képes érzékeltetni, hogy a szerelem nem csupán boldogságot hoz, hanem gyakran fájdalmat és konfliktust is generál, aminek következményeként a hősöknek nehéz döntéseket kell hozniuk. A színpadi vívás, mint a cselekmény dinamikus része, nem csupán a fizikai ügyességet, hanem a színészi tehetséget is próbára teszi. A vívás nem csupán harci jelenet, hanem egyfajta kifejezési forma, ahol a karakterek belső konfliktusait is megjelenítik. A színészeknek nemcsak technikai tudásukra van szükségük, hanem arra is, hogy a vívás révén érzelmi töltetet adjanak át a nézőknek. A látványvilág, amelyben Dumas történetei játszódnak, szintén megérdemli a figyelmet. A színek, a díszletek és a kosztümök mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nézők a múlt egy különleges szeletébe lépjenek, ahol a romantika és a dráma keveredik. A részletek gazdagsága és a vizuális elemek összhangja segít a történet atmoszférájának megteremtésében, így a klasszikus elemek mellett a modern közönség számára is vonzóvá válik. Összességében Dumas regényei nem csupán egy múltbeli világ lenyomatai, hanem olyan univerzális kérdéseket feszegetnek, amelyek a mai társadalomban is érvényesek. Az érzelmek, a konfliktusok és a jellemrajzok mélysége olyan élményt nyújtanak, amely generációkon átívelve képes megragadni az emberek figyelmét.
A Szegedi Szabadtéri Játékok nagyszínpadának varázsa páratlan, hiszen a társulat tagjai közül az egyik csoport a hazatérők izgatott örömével, míg a másik a kíváncsiságtól fűtve várja a pillanatot. Itt az idő, hogy te is részese legyél ennek a különleges élménynek!
