Donald Trump egyre inkább saját kapujába rúgja a labdát, miközben Kína a háttérből figyeli az eseményeket, és közben megkérdezi, hogy kérhet-e egy csésze kávét a szórakoztató látványhoz.

Az amerikai elnök váratlan döntései és a szövetségesek iránti mellőző külpolitikája új távlatokat nyit Kína számára. Hszi Csin-ping és a pekingi vezetés a friss washingtoni adminisztráció irányítása alatt nemcsak hogy megerősítheti pozícióját, hanem a globális politikai színtéren is még jelentősebb szereplővé léphet elő.

Az emberi jogi és civil szervezeteknek nyújtott amerikai támogatás felfüggesztése, az ország kilépése az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és a párizsi klímamegállapodásból, mind-mind lehetőséget jelentenek Peking számára, amely ezeket kihasználva ráerőltetheti akaratát a kisebb országokra.

Kína jelenleg a háttérben figyel, miközben Trump folyamatosan megdöbbentő nyilatkozataival új lehetőségeket teremt a nemzetközi politika színpadán. A modern demokrácia fellegváraként korábban tiszteletnek örvendő Egyesült Államok presztízse gyors ütemben megkopik, és ez a folyamat a legelnyomóbb rezsimek ellen irányuló kritikák elhalványulásához vezethet. Az olyan szürreális tervek, mint Kanada, Grönland vagy a Gázai övezet annektálása, súlyosan aláássák azt a nemzetközi rendet, amelynek fenntartásáért éppen Washington volt a felelős. Jelen helyzetben az Egyesült Államoknak nehéz dolga lesz, ha Kínát kritizálni szeretné Tajvannal kapcsolatos törekvései miatt, hiszen a sziget mindössze 130 kilométerre fekszik a kínai partoktól.

Kína azt állítja magáról, hogy felelősségteljesen lép fel a világban, de nem kíván állást foglalni az amerikai vezetés lépéseit illetően. "Kína nem fogja kommentálni az amerikai politikát. Az ENSZ Alapokmány normáinak és elveinek megfelelően fejleszti kapcsolatait más országokkal, ahogyan azt mindig is tette. Mi is készek vagyunk hozzájárulni a világbékéhez és a fejlődéshez" - magyarázta február 6-án Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Yun Sun, a Stimson Központ Kína-programjának vezetője a BBC-nek kifejtette, hogy Donald Trump politikai irányvonalának, az "America First" elvének számos kihívást és fenyegetést jelent szinte minden ország számára a világban.

Az amerikai-kínai stratégiai verseny szempontjából az amerikaiak hitelességének erjedése Kína javát szolgálja

- állítja a szakértő.

A világ második legnagyobb gazdaságának irányítójaként Hszi Csin-ping elnök mindig is nyíltan hangoztatta ambícióját, miszerint Kína alternatív globális vezető szerepet kíván betölteni. A Covid-járvány utáni időszakban a kínai államfő kiemelt támogatást nyújtott olyan nemzetközi intézményeknek, mint a Világbank, és határozottan elkötelezte magát a párizsi klímaegyezmény végrehajtása iránt.

Donald Trump döntése értelmében felfüggesztette a Kanadát érintő büntetővámok bevezetését, míg Kína viszontválaszt adott az Egyesült Államoknak.

A kínai állami sajtó képeket fest a kínai elnökről, mint aki a világ nemzeteit összefogja, és diplomáciai hidakat épít köztük. Ezzel szemben az Egyesült Államok által végrehajtott támogatások leállítása zűrzavart kelt azokban az országokban és szervezetekben, amelyek hosszú ideje támaszkodnak a washingtoni forrásokra.

Kína, a gazdasági kihívásai ellenére, ambiciózusan törekszik arra, hogy kitöltse az amerikai kivonulás által hátrahagyott űrt.

Pedig a Hszi-rezsim nehéz időszakon van túl. A kínai társadalom belefáradt a zéró Covid-politikába, a nyitásra való átállás sem ment könnyen. A gazdasági növekedés lelassult. Trump adminisztrációja azonban tálcán kínálja a lehetőségeket Kína számára. Olyan öngólokat lő, hogy Kínának még csak lépéseket sem kell tennie világpolitikai szerepének megerősítéséért.

Február 3-án a New York Times (NYT) arról számolt be, hogy több tucat szerződéses alkalmazottat bocsátottak el a washingtoni külügyminisztérium emberi jogok védelméért felelős részlegétől, ahol az önkényuralmi berendezkedésű országokkal foglalkoztak, Kína vonatkozásában például a hszincsiangi ujgurok helyzetével. Február 5-én szintén a NYT azt közölte, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy nem titkosított e-mailben küldte el a kormány személyzeti hivatalának azoknak a munkatársaknak a listáját, akik két évnél rövidebb ideje dolgoznak a hivatalnál, ezért könnyen elbocsáthatók. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy olyan hatalmak, mint Kína, lecsaphatnak rájuk. Mindezt úgy, hogy a CIA toborzási erőfeszítései az elmúlt években éppen a kínai fenyegetéssel szembeni képességekre összpontosítottak.

Nap mint nap egyre több nemzetközi szervezetből lép ki az Egyesült Államok, ami azt a benyomást kelti, hogy Donald Trump vezetésével az ország feladja a globális geopolitikai versenyt Kínával szemben. Ez a tendencia lehetőséget teremt Kína számára, hogy megerősítse befolyását ezeken a fórumokon, és fokozza jelenlétét a világpolitika színpadán.

Kína kifejezte kritikáját az Egyesült Államok WHO-ból való kilépése kapcsán, miközben Németország igyekszik meggyőzni Donald Trumpot arról, hogy reconsiderálja ezt a lépést.

Donald Trump január 20-i beiktatásának napján bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Ezzel a lépéssel Kína válik a WHO legnagyobb pénzügyi támogatójává. A döntés következményei mélyrehatóak lehetnek. Ez egy új lehetőség Kína számára, hogy megerősítse pozícióját a globális közegészségügyi irányításban. „Az ellenség elhagyja a csatateret” - fogalmazott Yanzhong Huang, a Council on Foreign Relations nemzetközi egészségügyi szakértője, akit a Le Monde idéz. Ez a fejlemény új perspektívákat nyithat a globális egészségügyi politika alakulásában.

2018 áprilisában Kína létrehozta saját ügynökségét, a ChinaAid-et, hogy versenyezzen az amerikai USAID-del. Most azonban az amerikai ügynökség sorsa megpecsételődni látszik, mivel a külügyminisztérium alá kerül. Elon Musk a közösségi médiában többek között azzal vádolta meg az amerikai segélyügynökséget, hogy olyan biotechnológiai kutatásokat támogatott, mint a Covid-19, amelyek számos ember életét követelték. Az ilyen jellegű, az Egyesült Államoknak ártó kijelentések Kína számára kedvező időszakot hoznak. A kínai online platformok ezután elégedetten csettinthettek, miközben meglepődve tapasztalták, hogy az amerikai elnök tanácsadója terjeszt olyan álhíreket, amelyek súlyosan károsítják az Egyesült Államok hírnevét.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések egyre világosabbá válnak. Kína, amely a globális népesség 17%-át képviseli, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, hiszen a globális kibocsátás harmadáért felelős. Mindeközben azonban jelentős összegeket fektet a megújuló energiák fejlesztésébe. Hszi Csin-ping eredetileg azt tervezte, hogy az évtized végére a nap- és szélerőművek által termelt energia eléri a 1200 gigawattot. Ennek ellenére a 2023-as év végére már 1050 gigawattnál tart, és a következő évben a 1300 gigawattot is átlépheti. Ezért Kína klímavédelmi intézkedései révén könnyen megelőzheti az Egyesült Államokat is.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában most új lehetőségek nyílnak meg Kína számára, miközben Genfben az utóbbi években intenzív rivalizálás zajlott a befolyásért. A demokratikus alapjogokat és politikai szabadságjogokat védelmező nyugati országok szemben állnak Kínával, amely a demokratikus fejlődés helyett a gazdasági növekedést helyezi előtérbe. Az Egyesült Államok február 4-én bejelentette, hogy kilép a tanács munkájából, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Kína jelenleg kifejezetten pozitívan értékeli az amerikai politikai lépéseket, még a bejelentett tízszázalékos vám ellenére is.

Donald Trump az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjéről beszél, amely Kanadával, Mexikóval és az Európai Unióval szemben áll fenn. Tervei között szerepel, hogy a jövőben nem kíván hozzájárulni a világ többi részének vagy civil szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatásokhoz. Vang Huj-csao, a pekingi Centre for China in Globalisation intézet vezetője a Le Monde-nak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy ez a lépés nem tekinthető Kína ellen irányuló politikának.

Mindezeket figyelembe véve nem lehet kizárni, hogy az amerikaiak érdeklődése egy idő múlva ismét Kínára irányul, azonban a pekingi vezetés magabiztosan állítja, hogy sokkal ellenállóbb a tengerentúli fenyegetésekkel szemben, mint korábban. E változás egyik szimbolikus jele a DeepSeek mesterséges intelligencia rendszerének megjelenése, amely nemcsak innovációt képvisel, hanem azt is mutatja, hogy a kínai kereskedelem egyre nagyobb arányban kapcsolódik a G7-en kívüli országokhoz.

Donald Trump a világ nemzeteit úgy tálcán kínálja, mintha egy ínycsiklandó étkezés választéka lenne.

Miközben Joe Biden volt elnök meghirdette a kínai Új Selyemút program riválisát, hogy csökkentse Kína befolyását, Trump csapata külpolitikai szempontból is nagy visszavonulást hajt végre, ami azt jelenti, hogy sok ország egyre jobban függ majd Pekingtől. S nem csak ázsiai vagy afrikai országokról beszélünk, hanem európaiakról is.

Kína befolyása a nyugat-balkáni térségben jelentős mértékben erősödhet az USAID csökkentésével.

Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, Milorad Dodik, a boszniai szerb elnök, egy alkalommal így nyilatkozott: a USAID igyekezett megszerezni Bosznia-Hercegovina befolyását, és hosszú éveken át hatalmas összegeket költött az ország politikai stabilitásának aláásására.

Ana Brnabic volt szerb kormányfő 2021-ben még úgy fogalmazott, hogy az USAID munkája "jobbá és szebbé" tette Szerbiát. Bár a jelenlegi parlamenti elnök egykor a helyi önkormányzatiság javítását célzó USAID-projektek tanácsadójaként kezdte szakmai pályafutását, véleménye a segélyügynökségről később 180 fokos fordulatot vett. Mint mondta, az USAID által finanszírozott média "szisztematikusan károsította Szerbiát".

Az Orbán-kormány hatalmas összegeket, eurószázmilliókat fordít arra, hogy valaki megzavarja a Balkán már amúgy is törékeny békéjét.

"Csak azok örülnek az 1961-ben létrehozott USAID tervezett megszüntetésének, akik nem látják a nagyobb képet" - figyelmeztetett az Al Jazeera Balkans szarajevói tévécsatorna online portálja. Washington a kilencvenes évek jugoszláv háborúinak végén nem csupán a korrupcióellenes erőfeszítéseket, a sajtószabadság növelését és a háborús sebek gyógyítását támogatta az utódállamok vezetői által gyakran fenntartással szemlélt USAID révén, hanem jelentős anyagi támogatásokkal valóságos újjáépítési projekteket is irányított.

Az USAID támogatása széles spektrumot ölel fel, hiszen a kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők és az IT szektor fejlesztését célzó programoktól kezdve egészen a kutatóközpontok létrehozásáig terjed. Emellett a közigazgatási és igazságügyi reformok előmozdítása, valamint új egészségügyi központok és óvodák pénzügyi támogatása is a tevékenységeik közé tartozik. A bécsi Die Presse emlékeztet arra is, hogy még a szerb parlament hivatalos weboldalának átalakítása is az USAID forrásaiból valósult meg.

Az Egyesült Államok valóban átadja a Nyugat-Balkánt egykori riválisainak? A USAID finanszírozásának csökkenése különösen súlyosan érinti a kisebb helyi média- és nőjogi kezdeményezéseket, amelyek mostanra gyakorlatilag elvesztették a reményt arra, hogy további amerikai támogatást kapjanak, ráadásul uniós forrásokhoz is nehezen jutnak hozzá. A médiafigyelési és tényellenőrzési programok közelgő megszűnése várhatóan még inkább megerősíti a Kreml már így is jelentős propagandagépezetét a Nyugat-Balkánon. Ezzel szemben Kína, a kínai állami vállalatok által megvalósított projektekhez kínált hitel lehetőségekkel, kihasználhatja az amerikai támogatások csökkenése vagy teljes megszűnése miatt keletkezett űrt.