Eddig a helyi politikai tájképen nem jelent meg alternatíva a Fidesz számára - az erdélyi Közösségi Párbeszéd táborában jártunk.

Az erdélyi Nagyadorjánban szombat reggel mindenki Magyar Pétert várta. Azonban előtte az első Közösségi Párbeszéd Tábor résztvevői egy irányított foglalkozás részeként próbálták jobban megismerni egymást. A fókuszban a Tisza-szigetek voltak. A legkülönbözőbb helyekről jöttek tagok, többek között Franciaországból, az anyaországból, és Erdélyből is többen. A helyszínen végig követtük a foglalkozást, majd erdélyi szimpatizánssal és egy strasbourgi Tisza-sziget-alapítóval is beszélgettünk. Utóbbi többedmagával az első nemzetközi Tisza-szigetek találkozóját szervezi.

Körülbelül negyven résztvevő gyűlt össze a foglalkozásra, de a táborban ennél sokkal többen voltak, és az igazi forgatag délutánra, Magyar Péter érkezésére várt mindenki. A szervezők négyfős csoportokat alkottak, ügyelve arra, hogy a résztvevők ne ismerjék egymást. A beszélgetések középpontjában a következő kérdések álltak: Ki vagy? Mi hozott ide? Milyen érdeklődési köröd van a témában? Mindössze húsz perc állt rendelkezésükre arra, hogy felfedezzék egymás világát, majd új csoportokat alakítottak. Az első pillanatokban a résztvevők óvatosan közelítettek egymáshoz, figyelmesen hallgatták a másikat, és alaposan megfontolták, mit mondjanak, hogy elkerüljék a sértő megjegyzéseket. Ahogy teltek a percek, a félhivatalos beszélgetés egyre inkább felpörgött, és a kezdeti feszültség oldódni kezdett. Mire letelt a húsz perc, alig akarták abbahagyni a beszélgetést, annyira belemerültek a közös felfedezésbe.

- Létezik még a népművészet ott? - tette fel a kérdést egy erdélyi férfi az anyaországi asztaltársaságának. - A Fidesznél nincsenek alulról jövő kezdeményezések! - mondta egy jászberényi Tisza-sziget-tag, aki úgy véli, politikai közösségének erőssége abban rejlik, hogy a hétköznapi emberek aktívan részt vesznek a szervezkedésben. - Olyanokat is bevonunk például egy pingpongmeccsbe, akik nem tartoznak a tiszás tagsághoz, és közben beszélgetünk velük - osztotta meg tapasztalatait egy elkötelezett aktivista. Bár a kérdések hasonlóak, a beszélgetések témája természetesen alakult, és mindenhol más irányt vett. Számos szó esett Székelyföldről, a főváros és vidék közötti feszültségről, de meglepően kevés Magyar Péter került szóba.

Gálfi Dezső, erdélyi politológus, őszinte aggodalommal osztja meg társai előtt, hogy az erdélyieket sokan Fidesz-bérencnek tekintik. Az itteni események, és azok értelmezése sokszor nem jut el az anyaországba, így a valódi helyzetet nehezen értik meg otthon. Az új kormány esetleges hatalomra kerülésétől tartva azt mondja, hogy fél, hogy az erdélyieket a következő vezetés is hasonlóan elítélheti. Dezső elmondja, hogy huszonöt éves korában kezdett el komolyabban érdeklődni az 1956-os események iránt, hiszen korábban nem is hallott róluk. A 90-es évek tinédzsereként nőtt fel, és szülei sem meséltek neki a magyar történelemről, így sok mindenről csak felnőtt fejjel értesült. Szerinte a politikához való viszonyulás az anyaországban és Erdélyben teljesen eltérő, amely részben a magyar történelemhez való korlátozott hozzáférésből fakad. Kifejti, hogy Erdélyben a kommunizmus időszakát teljesen más szemszögből élték meg, ami formálta a politikai nézeteiket és identitásukat.

- Az erdélyi magyarság mindig tömbben szavaz - Dezső szerint azért ilyen egybehangzóak az erdélyi szavazatok, mert az itteni emberek erős kollektívát alkotnak, ami a külső fenyegetés miatt alakult ki. Az egyoldalú szavazást az összetartozás megnyilvánulásaként értelmezte.

- Várjuk ki a végét, nem tudjuk, hogy a következő választásokon hogyan fog szavazni az erdélyi magyarság. A Fidesz helyi népszerűsége szerintem azzal magyarázható, hogy reagált az erdélyiek aktuális politikai kihívásaira, ezért úgy érezték, hogy foglalkoznak velük. Másrészt tudták, hogy a Fidesz nem fogja őket bántani. Eddig itt helyben nem is volt politikai alternatívája a Fidesznek, ezért is mondtam, hogy várjuk ki, hogy most hogyan szavaznak. A magyarországi ellenzéki gondolkodók felénk irányuló ellenszenve azon alapszik, hogy beleszólunk a magyar belpolitikába, miközben egy mandátumot adtak az erdélyi szavazatok (nem az erdélyiek szavazatán múlt a kétharmad) - tette hozzá.

Erdélyben Magyar Péter székelyekhez való viszonya még nem vált széles körben ismertté. Bár néhány politikai megnyilvánulása elnyerte a székely emberek tetszését, eddig nem osztotta meg, hogy mi motiválta őt az érkezésére, és hogyan képzeli el a jövőt, valamint a székelység szerepét benne. Amint ezekre a fontos kérdésekre világos válaszokat ad, amelyeket a székely közönség is megérthet, biztosan jelentős népszerűségi növekedésre számíthat.

Tasi Balázs Strasbourgban hozta létre Franciaországban a Tisza-szigetet, amelynek legnagyobb kihívása a nyugat-európai magyarság aktivizálása az apátiából való kilépés érdekében. Balázs véleménye szerint a közelgő választások kulcskérdése az, hogy Magyarország egy nyugat-európai demokráciaként folytatja-e tovább, vagy egy fehérorosz típusú diktatúrába süllyed. A magyar közösség elérésének módjáról így nyilatkozott: "Itt Strasbourgban nem alkalmazhatjuk azt a módszert, amit Magyarországon megszoktunk, hogy egyszerűen kimegyünk a piactérre, és ott próbálunk meggyőzni embereket. Sokkal inkább rendezvényeket kell szerveznünk, ahol a magyar közösség nagy számban jelen van, és a beszélgetések során érhetjük el őket. Az első reakció gyakran az, hogy 'én nem politizálok,' ezért a 'politika' kifejezés használatát kerülni kell: inkább a 'közügyek' fogalmát kell használnunk. A közösségi média szintén hatékony eszköz lehet az elérésükre. Például, ha észrevesszük, hogy valaki interakcióba lép egy ellenzéki tartalommal, megkereshetjük őt, és bevonhatjuk a sziget közösségébe."

Balázs kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy sokan elhagyják hazájukat a politikai helyzet elől, de külföldön hajlamosak figyelmen kívül hagyni a problémát. "Egyfajta ellentmondásos helyzetet látok abban, hogy valaki elmenekül a hazájából a politikai zűrzavar miatt, de amikor kint van, már nem érdekli a helyzet. Elengedik ezt az egészet, és amikor a változás lehetőségeiről beszélek nekik, kiderül, hogy szinte semmit nem tudnak a hazai politikai eseményekről" - mondta Balázs, aki többek között az első nemzetközi Tisza-szigetek és szimpatizánsok találkozóját szervezi. A rendezvényhez csatlakozik az angol, német és francia szigetek közössége is, és körülbelül 100-200 résztvevőre számítanak augusztus 16-án a szentendrei Postás Strandon.

Fedezze fel Magyar Péterrel készült videónkat Székelyföld gyönyörű tájain! A felvételt ITT nézheti meg.