Csak egyetlen egyszer voltam a moziban, és az élmény örökre bevésődött az emlékeimbe. Az ülések kényelmesek voltak, a levegőben a popcorn illata terjengett, és a vásznon életre keltek a történetek. Az a varázslatos pillanat, amikor a lámpák leoltódtak, és
A testvérpár legismertebb alkotása a Piknik az árokparton, amely 1972-ben látott napvilágot. Ebből a regényből Andrej Tarkovszkij készítette el a Sztalker című, kultikus filmjét 1979-ben. A történet a Földön, a Zónának nevezett titokzatos helyszínen játszódik, de a fivérek több olyan művet is létrehoztak, amelyek az általuk megálmodott Delelő univerzumban játszódnak. Az 1964-ben megjelent Nehéz istennek lenni című regény esetében pedig az Arkanar nevű bolygóra kalauzol minket.
A regény középpontjában egy földi fejlődéskutató, Rumata áll, aki az Arkanar bolygón él, és ottaniaként álcázva magát tanulmányozza a helyi társadalmat. Rendelkezik azzal a különleges feladattal, hogy fokozatosan, szinte észrevétlenül irányítsa a fejlődést a helyes irányba. Ám hamarosan rádöbben, hogy az Arkanaron, amely a földi középkornak megfelelő technikai és kulturális szinten áll, egy súlyos diktatúra kezd kialakulni. Rumata kétségbeesett küzdelmet folytat, hogy megakadályozza a sötét jövőt, miközben az élő történelem rejtelmeit és a hatalom mibenlétét kutatja.
A progresszor tehát egy rendkívül nehezen kezelhető helyzettel néz szembe: a földi történelem bonyolult fordulatai fényében tétlenül tűrje, ahogyan a zsarnokság elnyeli a helyi közösséget, új irányt adva ezzel a bolygó sorsának? Vagy – a saját munkájának eredményeit védve, valamint az ártatlanok életét megóvva – megpróbáljon valamilyen módon közbelépni a leselkedő fenyegetés ellen? De vajon milyen cselekedetekre van lehetősége? A fejlődéskutatók irányelvei szigorúan megtiltják, hogy egy progresszor leleplezze magát, és közvetlenül beavatkozzon az általa figyelt bolygó ügyeibe!
A regény – amelyet a moly.hu egyik olvasói értékelése frappánsan így fogalmaz meg: "salak-keserű, derékig mocsokban gázló, letaglózóan pesszimista társadalomkritika" – a tömegek demagóg fanatizálásával létrejött diktatúrák sötét világába kalauzol, különös figyelmet szentelve a Szovjetuniónak és a kommunista világforradalom eszméjének kudarcaival foglalkozó elemekre. Ez a mű, amely mára a sci-fi irodalom egyik meghatározó klasszikusává vált, magyar nyelven három különböző kiadásban is megjelent (1971, 2010, 2020).
Aligha véletlen hát, hogy Rumata két mozgóképes alkotásban is szembenézett a könyvben bemutatott problémával. Az első adaptáció - eredeti címén: Es ist nicht leicht, ein Gott zu sein - 1989-ben készült, nyugatnémet-francia-szovjet koprodukcióban. A 2013-as orosz változat a Trudno byt bogom címet viseli, és az az Alekszej German rendezte, aki korábban olyan filmekkel jelentkezett, mint a Hrusztaljov, a kocsimat! (1998), a Barátom, Ivan Lapsin (1985), vagy a Húsz nap háború nélkül (1977).
German még a hatvanas években vetette papírra a forgatókönyv első változatát, ám - különféle okokból kifolyólag - csak 2000-ben kezdett el dolgozni a filmen, amelyet végül nem láthatott a maga végső formájában: 2013-ban, amikor már az utómunkánál tartott, váratlanul elhunyt. Így a felesége és állandó munkatársa, Szvetlana Karmalita fejezte be az életművét lezáró alkotást.
A monumentális, közel három órás, fekete-fehér film a german naturalizmus jegyében tárja elénk a középkor sötét valóságát. Letaglózó erővel ábrázolja a kegyetlen világot, amely a sár és a mocsok fogságában vergődik, ahol a helyi reneszánsz csírájának sem jut hely. E leírások alapján a Nehéz istennek lenni című alkotás egy híres képírószerző nyomasztó vízióját kelti életre, amely sokkal inkább Pieter Bruegel és Hieronymus Bosch szürreális világát idézi, mintsem az űropera hagyományait.
A filmet csupán egyetlen alkalommal láthatják a fővárosi Uránia moziban, ahol magyar felirattal élvezhetjük a különleges alkotást.
