Ez lehetne az árstopok következménye, és komoly diskurzus bontakozott ki a beavatkozás szükségességéről.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy a kereskedelmi láncok áprilisig kaptak határidőt az élelmiszerárak mérséklésére. Amennyiben nem teljesítik ezt a követelményt, a kormány kénytelen lesz hatósági árakat bevezetni.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ezt a megoldást csupán végső lehetőségként kívánják alkalmazni. Reményeik szerint sikeres lesz az élelmiszerláncok képviselőivel és a beszállítókkal közösen kidolgozandó akcióterv, amely nem csupán árcsökkentéseket, hanem piacvédelmi intézkedéseket, profitkorlátozásokat és a bürokratikus terhek mérséklését is magában foglalja.

Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi évértékelő beszédében, valamint a hétfői parlamenti ülésszakot megnyitó szónoklatában hangsúlyozta, hogy utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert: kezdje meg a tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal az árak stabilizálása érdekében. Ha a felek nem tudnak megállapodásra jutni, akkor hatósági árakat fognak bevezetni, és szükség esetén a kereskedelmi profitot is korlátozhatják.

Raskó György agrárközgazdász a Népszavának nyilatkozva kiemelte, hogy "mint ahogyan a múltban is politikai motivációk vezérelték a döntéseket, úgy a kereskedelem terén bevezetendő új hatósági áras rendszer sem lenne kivétel ez alól. Az előző intézkedések sem bizonyultak alaposan megfontoltnak, és attól tartok, hogy ezúttal is hasonló helyzet állhat elő."

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezetője, a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az árstop intézkedésnek gyakorlatilag nincs gyakorlati haszna, mivel "egyszerűen szétveri a beszállítói láncokat". A vállalatok a versenytársaik termékeinek árába fogják beépíteni a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteségeket, így ez az intézkedés nem hogy nem csökkenti az inflációt, hanem éppen ellenkezőleg, fokozza azt, ahogyan azt már a múltban is tapasztalhattuk.

Egy névtelenséget kérő szakértő, aki jól ismeri a kereskedelmi piac dinamikáit, azonban eltérő véleményen van. A Népszava megkeresésére kifejtette, hogy a kereskedelmi láncok "korlátozása" világszerte központi kérdés, nem csupán hazánkban.

„Kérlek, formáld át a szövegedet az egyediség jegyében!” - javasolta.

Számos innovatív könyvelési technikát és szerződéses struktúrát alkalmaznak, hogy a profitot egyes országokból kivegyék. Orbán Viktor megnyilvánulásai bizonyos értelemben beavatkozásként is felfoghatóak.

A szakember ezért úgy látja valamit tenni kell, mert muszáj visszavágni a kereskedelmi cégek profitszerzési szándékait.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a folyamatos "kihasználás" mögött az áll, hogy amit csinálnak, azt rendkívül jól végzik. Feladatuk az, hogy a legjobb eredményeket érjék el, és ezt sikeresen megvalósítják. A probléma viszont az, hogy a hazai környezet szinte korlátlan lehetőségeket biztosít számukra. Sem a beszállítók, sem a termelők, sem a fogyasztók oldalán nincs olyan érdekérvényesítő mechanizmus Magyarországon, amely képes lenne fékezni a minél nagyobb árrés elérésére irányuló törekvéseket.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) annyit közölt a téma kapcsán, hogy tagvállalataik is érdekeltek a magyar családok vásárlóerejének megőrzésében, illetve lehetőség szerinti erősítésében, hiszen ez a fogyasztás növelésének egyik fontos előfeltétele. Az inflációs nyomás csökkentéséhez a termelők, a gyártók és a kereskedők együttműködése szükséges: mert ha a beszerzési árak csökkennek, a bolti árak is csökkenni tudnak.

A kereskedelmi szektorban a verseny mindig is kiemelkedő szerepet játszott, ami azt eredményezte, hogy a vásárlók nap mint nap számtalan akciós ajánlattal találkoznak az üzletláncok boltjaiban. Az alapvető termékek értékesítésével foglalkozó láncok jövedelmezősége - többek között a kiskereskedelmi adó terhe miatt - az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat.