Fáradt, ingerlékeny, és a hangulatod sem a legfényesebb? Nem csoda, hiszen az időjárás folyamatos változása jelentős hatással van ránk.

Az időjárás hatásai szinte mindenkit érintenek, bárki is legyen. Ahogy az emberek egyre idősebbek lesznek, úgy egyre inkább érzékenyebbé válnak a légköri változásokra. Az időjárás ingadozásai nem csupán a hangulatunkra, hanem a közérzetünkre is jelentős hatással lehetnek.

Az alvásproblémák, szorongás, fáradtság, feledékenység, levertség, depresszió, valamint szív- és érrendszeri panaszok, szédülés és légzési nehézségek mind összefüggésbe hozhatók az időjárás-érzékenységgel. Nem csupán az idősebb korosztály, hanem a legkisebbek, újszülöttek és gyermekek is érzékenyen reagálnak a klimatikus változásokra. Zivatarok előtti időszakban és fülledt melegben a kicsik különösen nyugtalanok, és hajlamosak hisztizni. Az iskoláskorú gyerekek közül pedig minden ötödik szenved az időjárás változásaitól.

Az időjárás-érzékenység nem minősül betegségek közé, mégis jelentősen befolyásolja mindennapi életünket. Vannak, akiket a melegfront visel meg, másokat a hidegfront zavar, míg egyesek számára teljesen lényegtelen, mert minden időjárási változásra érzékenyen reagálnak. Különösen fontos az idegrendszer általános állapota: azok, akik már eleve pszichés vagy fizikai panaszokkal küzdenek, sokkal nagyobb valószínűséggel reagálnak érzékenyen a hirtelen időjárási változásokra.

Több országban figyelemmel kísérik a helyi időjárási sajátosságok megjelenését. Amikor tartós hőség vagy kánikula sújtja a területet, gyakran döntést hoznak a tanítási időszakok módosításáról vagy akár szünet elrendeléséről. Szibériában pedig, amikor a különösen zord időjárás beköszönt, ott is felfüggesztik az oktatást, hogy a diákok biztonságban legyenek.

A nők életük során mindig erősebben reagálnak a markáns időjárás-változásra, mint a férfiak. A változás korán túl azonban a férfiak és a nők közel egyenlő számban időjárás-érzékenyek. Ennek oka, hogy a nők alkatilag is érzékenyebbek, ingerküszöbük alacsonyabb, ezért az időjárás-változásokat határozottabban érzékelik, és reakciójuk is kifejezőbb. Sokszor az igen gyenge időjárási változásokat is megérzik, azokat, amelyek a férfiaknál egyáltalán nem váltanak ki reakciót. A nők átlagosan 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak, ezért a korral növekvő időjárás-érzékenység ronthatja a statisztikát.

Amíg az időjárásra érzékeny fiatal nők közérzete romlik, a változókor küszöbén álló hölgyek különféle kellemetlen tünetekkel néznek szembe: hőhullámok, szédülés, szapora szívverés (még kis megerőltetés mellett is), rosszullét, szorongás, depresszív hangulat, gyötrő bűntudat, kimerültség, alvásproblémák, idegesség, nyugtalanság, és csökkenő fájdalomküszöb is megjelenhet. Habár a klimax már önmagában is sok kihívást jelent, az időjárás-érzékenység még inkább felerősítheti ezeket a tüneteket. Az ilyen problémákkal küzdő emberek többsége gyakran tapasztal ízületi fájdalmakat is.

Az európai, különösen a közép-európai lakosság különös érzékenységgel reagál az időjárás változásaira. A közepes szélességeken élők például átlagosan körülbelül hatnaponta tapasztalnak frontátvonulásokat. Bár Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban és különösen Skandináviában az időjárás változékonysága gyakoribb és intenzívebb, mégis a közép-európai embereket foglalkoztatja leginkább az időjárás egészségre gyakorolt hatása. A legelső kutatások is ezen a területen indultak Közép-Európában, annak ellenére, hogy ez a jelenség világszerte előfordul. A statisztikák szerint a magyarok és az osztrákok jellemzően a melegfrontokra reagálnak érzékenyebben, míg az észak-németek, az angolok és a franciák inkább a hidegfrontokra mutatnak fokozott érzékenységet. Érdekes módon a nemek közötti eltérések is megfigyelhetők: a férfiak általában a melegfrontok hatásaira reagálnak érzékenyebben, míg a nők inkább a hidegfrontokkal szemben mutatnak nagyobb érzékenységet.

Az időjárás-érzékenység figyelmeztetés lehet, gyakran betegségek előjele. Főként azokat az embereket érinti, akik krónikus betegségben szenvednek, régi sérüléseik (csonttörés, régi sebhelyek fájdalmai) vannak, vagy csökkent alkalmazkodóképességükből kifolyólag nehezen reagálnak az időjárás-változásra.

A levegőben szüntelenül kavargó és lebegő apró - szilárd, folyékony és légnemű - anyagdarabkák neve aeroszol. Ezek lehetnek porszemek, korom-, kátrány- vagy virágporszemcsék, mikrobák, penészgombák. Ezek a levegőt is szennyező részecskék ionizálódnak, elektromosan feltöltődnek, ionhordozókká válnak. A kisméretű negatív ionok eljuthatnak a tüdőig, a nagy pozitív ionok azonban már a felső légutakon reakcióba lépnek. A kis, negatív ionok a hidegfront esetén vannak túlsúlyban, a melegfront pedig a nagy, pozitív ionok többletét eredményezi. A negatív ionok gátolják, a pozitív ionok serkentik az úgynevezett "fáradtsághormon" (szerotonin) termelését, amely egyben fájdalomközvetítő anyag.

A napfény ragyogása és az égbolt kéksége – ez a látvány gyakran jellemzi az anticiklonokat. Az északi félteke alsó légrétegeiben a levegő az óramutató járásával megegyező irányban mozog, a magasnyomású területek felől érkezve. A hőmérsékleti rétegződés stabil és homogén. A levegő gyorsan felmelegszik és kiszárad, ami a felhők eltűnéséhez vezet. Intenzív napsütés esetén a leáramló levegő mellett a talaj hőmérsékletének emelkedése miatt helyi feláramlások alakulhatnak ki. Ezek a feláramlások lehetővé teszik, hogy magasra törő gomolyfelhők keletkezzenek, melyekből időnként heves zivatarok is kibontakozhatnak. Az anticiklonok területén a dinamikus időjárási jelenségek hiánya miatt az emberek általában nem tapasztalnak időjárásfüggő kellemetlenségeket.

Anticiklonban kellemes lehet közérzetünk, csak az esetleges hőség és a meleg okozhat panaszokat, főként, ha az nedvességgel párosul, mondjuk egy helyi zivatar után. A hőség jelentősen megterheli a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket. A nagy hőségben nem csak komfortérzetünk romlik tovább, de szervezetünk is feladhatja a küzdelmet. Ha nem fogyasztunk sok folyadékot, megindul a kiszáradás, a vérsűrűség növekszik és a szívnek egyre nagyobb nyomást kell kifejtenie.

A hőguta komoly következményekkel járhat, beleértve a tudatzavarokat, eszméletvesztést és izomgörcsöket. Ha nem kapunk időben segítséget, a helyzet súlyosbodhat, akár végzetes kimenetelhez is vezethet. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a napfény nem csupán veszélyeket rejt magában. A napsütés jótékony hatásai, mint például a pozitív pszichológiai állapot javítása és a D-vitamin szint fenntartása, elengedhetetlenek egészségünk szempontjából. Érdemes tehát tudatosan odafigyelni a napozásra, hogy élvezhessük a napfény áldásos hatásait, miközben óvjuk magunkat a túlzott hőségtől.

A téli anticiklon időszakában, amikor az égbolt szinte teljesen felhőtlen, a levegő hőmérséklete drámaian csökken, és a talaj közelében gyakran tapasztalható nedvesség. A folyamatosan csökkenő hőmérséklet miatt az éjszakai órákban hamar elérjük a harmatpontot, ami lehetővé teszi, hogy a víz apró cseppek formájában kicsapódjon, így köd keletkezik. Ezen időszakok alatt a napsütés ritkán tűnik fel, de a köd és a levegő nedvessége elég gyakori jelenség. A szennyező anyagok fokozódó koncentrációja pedig sajnos hozzájárul a légúti megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri problémák előfordulásának növekedéséhez. A hideg időjárásban a test erek összehúzódásával próbál védekezni a hőveszteség ellen. E mechanizmus révén a szervezet igyekszik fenntartani a belső hőmérsékletet, ám a szűkült erek nem tudják megfelelően ellátni a bőrt tápanyagokkal. A hosszan tartó hideg hatására ezek az erek végül megbénulnak, majd elernyednek, újra kitágulva, így a vér a perifériák felé áramlik, átadva a meleget a környezetnek. Ez a folyamat a test életfunkcióinak gyengüléséhez vezet, hiszen a légzés lelassul, a szívverés ritkul, a vérnyomás csökken, ami álmosságot és kábultságot idéz elő. Ezzel szemben a köd és páraréteg alól kibukkanó hegyvidéki tájakon ragyogó napsütés és melegebb, tiszta idő várja az odalátogatókat.

Ebben a különleges időjárási helyzetben a közeledő, melegebb levegő fokozatosan felcsúszik a hidegebb, sűrűbb légrétegek fölé. Ahogy felfelé emelkedik, a levegő folyamatosan hűl, és amikor elér egy bizonyos magasságot, a benne lévő nedvesség kondenzáció révén kicsapódik. Ezt követően a további emelkedés során a felesleges vízgőz vízcseppekké alakul, kialakítva a rétegfelhőzetet. Ez a felhőréteg 0 °C alatt túlhűlt vízcseppekből, míg -12 °C alatt már jégkristályokból áll. A közeledő melegfrontot ezek a jégkristályokból álló, magas szintű cirrusfelhők jelzik, amelyek előre sejtetik az időjárás várható változását. Amikor még viszonylag kedvező az időjárás, csak a front előtti terület nyomáscsökkenése és az első felhők megjelenése árulkodik a közelgő romlásról.

Ezzel a jelenséggel együtt tapasztalhatók az időjárás-érzékenyeknél az első panaszok. Levertség, ideges nyugtalanság, ingerlékenység, alvási zavarok, szorongás, depresszió, nyomott lelkiállapot, szédülés, fejfájás és más fájdalmak jelentkeznek. Mivel a levertséghez a koncentrációképesség csökkenése és a reakcióidő növekedése társul,a tapasztalat szerint ilyenkor igen gyakoriak a közlekedési -, üzemi - és háztartási balesetek.

A stabil melegfront esetében a régi hegek, törések helyei érzékenyek, és az alacsony vérnyomás miatt keringési zavarok és reumás panaszok léphetnek fel. Gyakoriak a lázas megbetegedések, nő a vérzékenységre való hajlam. A melegfront közeledtével a rétegfelhőzet egyre alacsonyabb szintre süllyed. Emellett a túlhűlt, színtiszta vízfelhőzet egyre inkább sűrűsödik. Melegfront közelében 300-500 méteres magasságnál a normál 0 °C fölött a felhőkben tárolt csapadék kihullik, egyenletes, csendes, eső formájában. Ez a meleg évszakban országos eső, télen megfelelően alacsony hőmérséklet mellett hosszantartó hóesés formájában nyilvánul meg.

Az időjárás ezen szakaszában jelentősen megnő a szívrohamok, szívinfarktusok, gutaütések és egyéb egészségügyi problémák, mint például a vakbél-irritáció, glaukómás rohamok, trombózisok és embóliák előfordulása. Ezenkívül a vérnyomás hirtelen csökkenése, a vesekólika, sőt, a halálesetek száma is emelkedhet a normál állapotokhoz képest. A megváltozott időjárás hatására a közlekedési balesetek is gyakoribbá válnak. Miután a melegfront elvonult, a légmozgás csökken, a levegő felmelegszik és kiszárad, a felhők pedig eltűnnek az égről. A szív és a légzőrendszer működése felgyorsul, a vérnyomás emelkedése pedig különösen a magas vérnyomással küzdő betegek számára jelenthet komoly kockázatot. A vérzésre való hajlam növekedése a műtétek során, illetve az azt követő utóvérzések esetén is sürgető veszélyt jelent.

A vér kémiai egyensúlya savas irányba változik, ami a fehérvérsejtek számának növekedéséhez vezet. Ez a folyamat lázas állapotot, gyulladások megjelenését, illetve hurutos megbetegedések kialakulását vonhatja maga után, mivel a szervezet védekezőképessége csökken. Az anyagcsere aktivitása fokozódik, ami hátrányosan érintheti a pajzsmirigy-túlműködéses és cukorbeteg pácienseket, állapotuk romlásához vezetve. Gyakran előfordul puffadással járó bélpanasz, míg a fekélybetegek gyomorfájdalmakra panaszkodnak. A melegfrontok hatására érzékenyek már a front érkezését megelőző néhány órában tapasztalják a tüneteket. Ingerlékenység, fáradékonyság és álmosság jellemzi őket. További megfigyelhető jelek közé tartozik a gyors légzés, a megemelkedett vérnyomás és a magas pulzusszám. Sajnos a melegfrontok nemcsak fizikai, hanem pszichés problémákra is hajlamosítanak, így a depresszió és a trombózis kialakulásának kockázatát is növelik.

Órákkal a hidegfront megérkezése előtt a derült, száraz területeken a földközeli levegő hirtelen felmelegszik és felemelkedik. A levegőben lévő vízpára kondenzálódni kezd, és hamarosan gomolyfelhők formálódnak, amelyek kezdetben ártalmatlannak tűnnek. Ahogy ezek a felhők egyre magasabbra emelkednek, elérik a túlhűtés zónáját, ahol a hőmérséklet mínusz 12 Celsius-fok alá süllyed, és jégfelhők kezdenek kialakulni. A felhőtornyok csúcsain, ahol erős turbulencia uralkodik, a túlhűlt vízcseppek és jégrészecskék ütközése során folyamatosan növekednek. Amikor a hidegfront végre megérkezik, az égbolt sötétbe borul. A hideg levegő viharos, szeszélyes szelek formájában zúdul be, amely zivataros esővel, jéggel vagy akár hóeséssel is együtt jár.

Ebben az időszakban a vérzékenység nem jellemző, viszont a szervezet hajlamosabbá válik a trombózisra. Ezen kívül a hasi görcsök (például vese-, epegörcs, hasi kólika) mellett a szív koszorúereinek görcsveszélye is fokozódik. Érdekes módon, amikor hidegfront érkezik, gyakrabban tapasztalhatunk szüléseket, mint más időjárási változások alkalmával. A psziché azonban megnyugszik, a feszültség szintje csökken. Az ingerlékenység mérséklődik, a reflexek pedig lelassulnak. Gyakori a tartós álmosság és a nehézkes gondolkodás, sőt, fejfájás is jelentkezhet. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan befolyásolják a különböző időjárási változások a szervezetünket.

Felfrissíti és felélénkíti a testet, miközben enyhe növekedést idéz elő a vérnyomásban.

Egészségünket nem terheli meg, fokozza a teljesítőképességet, jókedvre derít.

A hegyvidékek felől száraz, meleg szél érkezik, ami "kedvez" a fejfájásnak és a migrénnek, a szívpanaszoknak és a keringési zavaroknak. Szép, de erősen szeles idő Fejfájás, fokozódó görcshajlam, csökkenő vérnyomás, alvászavarok

Emólia, fokozódó szívinfarktus- és gyulladási hajlam, valamint alvási problémák léphetnek fel. Ebben az időszakban a balesetek előfordulása is gyakoribbá válik.

Komoly keringési problémákat okozhat, és növelheti a szívinfarktus veszélyét. További reakciók: fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok, migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, embólia, trombózis, fokozódó hajlam a szívinfarktusra, valamint a gyulladásra, depresszióra, alacsonyabb vérnyomásra. Gyakrabban fordulnak elő balesetek, tompul a reflex és a koncentrációkészség.

Fokozza a fájdalomra való érzékenységet, különösen a reumás betegek esetében. További lehetséges tünetek közé tartozik a fejfájás, a görcsrohamok gyakoriságának növekedése, a megemelkedett vérnyomás, a koszorúér-elégtelenség kockázatának növekedése, valamint a szívinfarktus valószínűségének emelkedése. Ezen kívül ízületi gyulladások, fokozott reumás panaszok, hasfájás és puffadás is jelentkezhetnek.

Az emberi test számára ez az időszak általában nem jelent túlzott megterhelést, és a panaszok ilyenkor jellemzően csökkennek vagy akár teljesen el is tűnnek.