A legutóbbi EU-ügyi miniszteri meghallgatáson érdekes témák merültek fel, többek között a Fausti alkú, valamint Putyin politikai manőverezése. Az esemény során a résztvevők mélyrehatóan elemezték ezeket a kérdéseket, kiemelve a geopolitikai hatásokat és a
Az idei az intézményi és politikai átmenet éve volt - jelentette ki hétfői éves meghallgatásán Bóka János. Az EU-ügyi miniszter egy nappal azután beszélt erről, hogy megalakult az új uniós kvázikormány, az Európai Bizottság. Számos tagállamban és az Egyesült Államokban is választottak - utóbbit tartotta a legfontosabbnak -, valamint júniusban az Európai Parlamentre is voksoltunk. Az eredményben a változás igényét látta, erősödtek a változást hirdető pártok és gyengültek azok, akik szerint még többet kell tenni abból, mint az elmúlt öt évben.
Úgy gondolta, hogy az Európai Unió a legnagyobb válságát éli át a története során. Az uniós intézmények az elmúlt évtizedben nem találtak megoldást a helyzetre. A biztonság garantálása, különösen az orosz-ukrán konfliktusban, nem sikerült; hiányzik a valódi stratégia, és az EU inkább csak sodródik az eseményekkel, mintsem aktívan alakítaná azokat. Emellett nem volt képes érdemben csökkenteni a tagállamok által elszenvedett károkat sem.
Barkóczi Balázs, a DK képviselője, felvetette, hogy Putyin hátsó feléből talán nem látszik az uniós stratégia, azonban Bóka más véleményen volt, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása elengedhetetlen, amíg csak szükséges. Szerinte a helyzet fordulata - amelyet az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is számos alkalommal egyetértésben megfogalmaztak - éppen a stratégia hiányából fakad, és ennek következtében az EU valószínűleg ki fog maradni a rendezési folyamatokból.
Ukrajnával és Moldovával kapcsolatban a bővítési szándék gyakran csupán "pótcselekvésként" értelmezhető. Számos szereplő kihasználja ezt a helyzetet kommunikációs céljaik érdekében, és olyan szimbolikus lépéseket tesz, amelyek valójában megkérdőjelezik a csatlakozási folyamat valós érdemét. Ahelyett, hogy valódi előrelépést biztosítanának, inkább csak látszatintézkedések születnek, amelyek mögött sokszor hiányzik a tényleges támogatás és elkötelezettség.
Észak-Afrikában az Európai Uniót irrelevánsnak titulálták, mivel a Kaukázusban sem képes a saját érdekei szerint befolyásolni a helyzetet. A Nyugat-Balkánon egyes tagállamok, valamint a bővítési biztos, akit az elmúlt öt évben a magyar kormány delegált, Várhelyi Olivér, "emberfeletti erőfeszítésekkel" igyekeztek előrelépni, ám a bővítési folyamat előrehaladása inkább másodlagos eszközöknek, mint például egy hatmilliárd eurós támogatási alapnak tulajdonítható.
Az EU képessége, hogy garantálja az európai polgárok jólétét, egyre inkább megkérdőjelezhető, ahogy azt a Letta- és Draghi-jelentések is világosan tükrözik. Ezek a dokumentumok nem csupán a problémák jellegét fedik fel, hanem a következmények súlyosságát is. A túlzott szabályozás következtében az uniós vállalatok versenyképessége jelentősen csökkent, így hátrányba kerültek globális riválisaikkal szemben. Az autóipar a klímapolitika hiányos iparpolitikai kerete miatt szenved, a digitális átmenet pedig mintha elveszett volna a megvalósítás bonyolult folyamatában. A mezőgazdaság helyzete sem rózsás, hiszen a felelőtlen piacnyitás és a zöld kezdeményezések következményei miatt versenyképessége drámaian csökkent. Ráadásul a Draghi-jelentésben foglalt ajánlások végrehajtásához szükséges források hiánya is aggasztóan fest.
Ezek a kihívások már több mint tíz éve foglalkoztatnak minket, ami a felelősség kérdését is felveti. Az Európai Parlament választásait követően a véleménye szerint egy új jobboldali többség kialakulásának lehetősége nyílt meg, ám a későbbi politikai egyezkedések alapján egyértelművé vált, hogy ez nem valósult meg. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Bizottság vezetője és a mögötte álló politikai többség változatlanul megmaradt.
A valódi változást így "ki kell kényszeríteni" - ha lehet, az uniós intézményekkel "együttműködve, ha ez nem lehetséges, akkor akár az intézményekkel szemben is", ez szerinte jobb megfogalmazás híján "konstruktív ellenzéki magatartás".
Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője szerint viszont a júniusi választás eredménye a Fideszről is ítélet, a valóságban pedig még mindig a középpártok az erősebbek a testületben. Bóka úgy látta, a tiszások nem tudnak elintézni semmit.
A miniszter egyelőre tartózkodik attól, hogy általános értékelést adjon az EU miniszteri Tanácsának év végéig tartó magyar elnökségéről. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hetekben fontos, jelentős eredményekre számít, amelyek befolyásolhatják a végső megítélést.
A novemberi dupla csúcstalálkozót, amelynek keretében európai és uniós vezetők gyűltek össze, Magyarország legjelentősebb diplomáciai eseményének nevezték. A budapesti nyilatkozat, amely az esemény során született, kiemelkedő elnökségi teljesítménynek számít, és várhatóan alapvetően befolyásolja az elkövetkező öt évet. A legfelsőbb politikai szinten történő felhívás az uniós intézmények felé a versenyképesség kérdéskörének prioritásként való kezelésére, valamint a stratégiai irányvonal kijelölése létfontosságú lépés. Ugyanakkor Barkóczi Balázs, a DK képviselője, arra figyelmeztetett, hogy a nyilatkozat szövegezéséért felelős testület elnökének befolyása miatt a tartalom jelentősen enyhült. Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője a múlt heti strasbourgi vitára hivatkozva érvelt, hogy a dokumentummal kapcsolatos megjegyzések túlnyomórészt pozitívak voltak, még a mérsékelt pártok is konstruktívnak tartották azt, ráadásul konkrét határidőket is tartalmaz. Javasolta, hogy érdemes lenne egy olvasási gyakorlatot bevezetni a nyilatkozat értelmezésére. Kollár szintén üdvözölte a nyilatkozatot, bár megjegyezte, hogy kétséges, mennyire hatékony a magyar kormány cselekvésének szerepe az uniós versenyképesség erősítésében.
Bóka az elnökségi eredmények között megjegyezte, hogy az intézményi átmenet közben állapodtak meg az EU költségvetéséről az EP-vel, ami alatt újraválasztották a képviselő-testületet. (Bár a Fidesz ezt a büdzsét háborúsnak nevezte és ellene szavazott.) Előre jelezte: "bizakodással tekintünk" a bolgár és román schengeni csatlakozásról szóló döntés elé, mert úgy tűnik, hogy elhárultak a politikai akadályok. Győri óriási teljesítménynek nevezte a küszöbön álló döntést, ami felbecsülhetetlen a határon túli magyaroknak.
Ahogy arról korábban írtunk, eddig Ausztria a "kontrollálatlan" migráció kockázatára hivatkozva vétózta, hogy kinyissák a határokat Bulgáriától Románián át Magyarország felé, bár ezt már csak a szárazföldi átkelőknél nem sikerült elérni. Nemrég a négy ország Budapesten, magyar közvetítéssel megállapodott arról, hogy például közös kontingenssel védik a bolgár-török határt.
A szöveg egyedi átfogalmazása: Ezen felül a csapat több mint ötven dossziéval foglalkozik, és eddig már 17 háromoldalú egyeztetést bonyolítottak le az Európai Parlamenttel (EP), amely a Tanács mellett működik – számolt be Bóka. További 18 ügy már előkészítés alatt áll, "amennyiben az EP ezt így dönt". Bár Bóka nem említette meg újra a korábbi vádakat, miszerint a képviselő-testület szándékosan várakozik a magyar félév rövid időtartama alatt, Győri ezt másképp látta. Szerinte az EP több kérdést is "fektet" a magyar elnökség idején, ami szerinte "önsorsrontó" lépés. Az előző, 2011-es magyar elnökség alatt a Bókához hasonló szerepet betöltő képviselő úgy véli, hogy bár az az időszak sem volt zökkenőmentes, a mostani elnökség még soha nem dolgozott ilyen hátrányos körülmények között. Az EP-ben egyértelmű politikai büntetőhadjáratot látott, ahol a "vesztesek" mindent megtesznek az elnökség ellen, a politikai céljaik érdekében.
Bóka csupán annyit említett, hogy nem mindig tapasztalható a lojális együttműködés az Európai Parlament és az Európai Bizottság között, ahogyan azt az uniós alapokmányok előírják. Ezzel szemben Barkóczi felhívta a figyelmét arra, hogy a hagyományos bizottsági látogatások és több EP-szakbizottsági programismertető hiányán túl számos tagállam minisztere is távol maradt a Tanács budapesti üléseiről.
Bóka válasza két szempontból is figyelemre méltó. Először is, rámutatott arra, hogy a dupla csúcstalálkozó utáni informális csúcsok "állítólagos bojkottjáról" beszélni értelmetlen, hiszen a találkozó valóban nem maradt el. Budapesten viszont a nem csupán uniós tagállamokból álló Európai Politikai Közösség, valamint az állam- és kormányfők testülete gyűlt össze, amely saját elnökséggel rendelkezik, és külön intézményként működik a Tanácstól. Érdemes megemlíteni, hogy a soros elnökség szerepe is kulcsfontosságú ebben a kontextusban. Másrészt, a legutóbbi EU-ügyi miniszteri találkozón Brüsszelben, ahol a magyar "hetes cikkes" eljárás került terítékre, mindössze hat miniszter volt jelen. Ebből a szempontból érdemes lenne azt is mondani, hogy ezt az eljárást is bojkottálják. Szeptemberben Bóka már kifejtette, hogy a párhuzam, amelyet félig-meddig mosolyogva említettek, nem állja meg a helyét: hiszen azoknál a témáknál, amelyekkel az adott kormány nem miniszteri szinten foglalkozik, általában államtitkárok képviselik az országot.
A magyar kormánytól elvárt jogállamisági követelmények jogi és technikai szempontból már nem értelmezhetők önálló problémaként, hanem kizárólag politikai dimenzióban, nyilatkozta a miniszter. Szerinte ezek csupán politikai eszközök, és bár nem érzik magukat teljesen felmentve, arra törekednek, hogy "konstruktívan" együttműködjenek az uniós intézményekkel, a politikai ellenállás viszont elkerülhetetlen. Nem sokkal később a miniszter a következő hétéves költségvetési tervre terelte a szót, amelyhez egyhangú döntés szükséges, és céljuk a károk "helyreállítása" lesz. Győri emlékeztetett arra is, hogy minden támogatást, így a mezőgazdasági kifizetéseket is feltételekhez fogják kötni, különösen, hogy a lengyelek és a németek már számos ügyben megállapodtak egymással.
Az EP már a mostani költségvetés szintén egyhangú félidős felülvizsgálatánál azzal vádolta a kormányt, hogy a támogatások egy részéért megzsarolta az EU-t. A pénzeket részlegesen elérhetővé tevő döntés miatt beperelte az Európai Bizottságot. Orbán Viktor tavaly Tusványoson közölte: a költségvetési emeléshez "egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv." Később viszont elismerte, hogy a két ügy összekapcsolása az uniós jog határán billegne.
Bóka hétfőn a per során azt hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények nem csupán a felmerülő aggályok megszűnését várják el, hanem aktívan hozzájárulnak a kormányváltás elősegítéséhez. Kifejtette, hogy Orbán Viktorral folytatott októberi EP-vita "örvén ez a fausti alku megköttetett". A lengyel hetes cikkes eljárás megszüntetésével kapcsolatban világosan látta, hogy míg Magyarországon minden reform végrehajtását szigorúan elvárják, addig Lengyelország esetében csupán egy rendeletet kellett figyelembe venni. Megjegyezte, hogy Magyarország esetében sem a támogatások befagyasztása volt a fő probléma, és az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást, nem pedig az Európai Bizottság. Sőt, még az EP magyar jogállamisággal foglalkozó jelentéstevője, Tineke Strik is bírálta a lezáró döntést.
Ennek ellenére 28 jogszabályt és "közjogi szabályozó eszközt" fogadtak el, amelyeket a kormány a bírálatokra adott válaszként mutat be, mintha ezáltal bizonyítaná, hogy aktívan cselekszik. Legutóbb a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt vezették be, amelytől azt remélik, hogy megoldást nyújt a felmerülő problémákra. Aznap pedig értesítették is róla az Európai Bizottságot. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány elismerése szerint ez a jogszabály sem teljesíti maradéktalanul az összes európai bizottsági követelményt. (A bejelentés részleteiről és a felmerült problémákról itt olvashat bővebben.)
Bóka az elnökségi eredmények között sorolta azt is, hogy először foglalkoztak a migrációs "innovatív megoldásokkal", azaz az EU területén kívüliekkel. Közben viszont elismerte, hogy a "jogi nehézségeket" fel kell számolni, bár ezeket a nemzetközi és strasbourgi bíróságok is adják. Az olasz-albán megállapodásnál is számos jogi akadály merült fel, de ezekben a magyar kormány Olaszország oldalán avatkozik be.
A menekültügyi szabályok be nem tartása miatti büntetést politikailag értelmezhetetlennek tartotta, mert szerinte a politikai folyamatok épp az ellenkező irányba hatnak, de folyamatosan tárgyal az Európai Bizottság illetékes tagjaival, kedden már az új biztossal.
