A magyar gimnazisták történelmi ismereteit egy átfogó felmérés keretében vizsgálták, és az eredmények számos izgalmas tanulságot hoztak a felszínre. Itt vannak a legfontosabb megállapítások, amelyek rávilágítanak a diákok tudásának erősségeire és gyengesé

A középiskolás diákok többsége egyre inkább komplex történelmi gondolkodással közelíti meg a múlt eseményeit, azonban a családok mellett a történelemtanárok kulcsszerepet játszanak az érdeklődésük formálásában - ez derült ki az MCC Tanuláskutató Intézet legújabb kutatásából. Setényi János oktatáskutató az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy a történelemoktatásra szánt órák száma és a tananyag színvonala megfelelőnek mondható. Emellett megjegyezte, hogy a populáris kultúra remekül kiegészítheti a tanulási folyamatot, ám nem helyettesítheti azt.

Egy friss tanulmány vizsgálta a magyar és holland diákok történelmi gondolkodását, amelynek eredményeit az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója, Setényi János osztotta meg az InfoRádióban. Kiemelte, hogy a történelem kulcsszerepet játszik az identitás, valamint a nemzeti és kulturális önazonosság kialakításában. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a diákok történelmi empátiáját, és azt, mennyire képesek az adott történelmi kontextusban mérlegelni a szereplők döntéseit. Setényi hangsúlyozta, hogy fontos elkerülni azt a gyermeteg tendenciát, amikor a jelenkor elvárásait vetítjük vissza a múltba, és azt kérjük számon az akkori embereken.

Az eredmények alapján a holland diákok egy kicsit jobban teljesítettek. Setényi János hozzátette: az empátia a gimnazisták körében nagyobb, mint az általános iskolásoknál.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a történelemtanár karakterének és személyiségének kulcsszerepe van a diákok tanulmányi élményében.

A családi háttér kétségkívül fontos szerepet játszik, de a tanulók teljesítménye szempontjából nem mérvadó, hogy milyen településen vagy régióban élnek.

Setényi János véleménye szerint a történelemoktatásra szánt órák száma és a tananyag színvonala kielégítőnek mondható. Hangsúlyozta, hogy létezik egy potenciális ökoszisztéma, amely az iskolák keretein kívül is működik. Emlékeztetett arra, hogy a hetvenes években például filmek és színdarabok segítettek kialakítani a történelem mögötti kulturális kontextust. „A nemzedékem szinte minden tagja látta az Egri csillagok című filmet, ami pozitív élményeket nyújtott, és így egy fontos kulturális referenciává vált” – tette hozzá az oktatáskutató.

Ez azt is jelenti, hogy a populáris kultúra ilyen formában jól kiegészítheti a történelmi oktatást, de fel nem válthatja. Setényi János ellenpéldaként a Trónok harca című fikciós tévésorozatot említette, amelyről több tudása van az angol diákoknak, mint saját történelmükről.