Az elektromos autók megjelenése teljesen átalakította a magyar járműpiac dinamikáját.
Közel 8 százalékkal több új autót helyeztek forgalomba, mint korábban.
Magyarországon az idei év első kilenc hónapjában 95 946 új személyautó került forgalomba, ami 7,7 százalékos növekedést jelent a 2024-es év hasonló időszakához képest - tájékoztatott a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).
Az elektromos autók piaca az év folyamán jelentős növekedést mutatott, hiszen 8028 tisztán elektromos jármű talált gazdára. E bővülés mögött elsősorban az állami támogatási programok és a folyamatosan bővülő modellválaszték áll, amelyek jelentősen serkentették a keresletet. Az év első kilenc hónapjában ugyanakkor az elektromos személyautók piaci részesedése csupán 8,4 százalékra rúgott, ami azt jelenti, hogy még mindig nem sikerült átlépni a 10 százalékos határt.
A kis haszonjárművek piaca idén visszaesést mutatott; az első három negyedév során összesen 17 030 kishaszongépjárművet jegyeztek be, ami 7,4 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Az idei év első kilenc hónapjában Magyarországon összesen 3707 nagy haszonjárművet helyeztek forgalomba, ami 12,2%-os csökkenést jelent a 2024-es év hasonló időszakához képest. A visszaesés mögött a gazdasági instabilitások és az emelkedett költségszint húzódik meg; a magas üzemanyagárak és a dráguló finanszírozási lehetőségek következtében a vállalatok inkább a meglévő járműparkjuk karbantartására helyezik a hangsúlyt, és óvatosabban közelítik meg flottaik megújítását - tájékoztatott az érintett szakmai egyesület.
A forgalomba helyezett autóbuszok száma 462 volt az első három negyedévben, 25,9 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A növekedés részben a beszerzési ciklusok és közbeszerzések lefutásához, valamint a tavalyi alacsonyabb bázishoz köthető, így a piaci élénkülés most koncentráltabban jelentkezett - írták.
A legfrissebb adatok alapján 6151 új motorkerékpár került forgalomba, ami egy kis visszaesést jelent a hosszú ideje tartó növekedés után: a piac 3,1 százalékkal csökkent. Az egyesület véleménye szerint azonban egy ilyen mértékű csökkenés a normális piaci ciklusok része, így nem kell pánikba esni.
Az MGE kifejtette: az Európai Unióban 2025-ben szigorodtak az autógyártókra vonatkozó kibocsátási normák, miközben a belső égésű motorok fokozatos kivezetése továbbra is napirenden van. Ugyanakkor a gyártók egyre inkább több technológia párhuzamos fejlesztésében látják a jövőt.
Az elektromos járművek elterjedését továbbra is gátolják a magas fejlesztési költségek, a nyersanyagok hiánya, valamint az európai akkumulátoripar kezdeti nehézségei. Noha 2025-re több európai gigagyár, mint például a Debrecenben épülő CATL-üzem, már jelentős előrelépéseket mutat, a teljes termelési kapacitás még nem érhető el, ami miatt az ellátás jelenleg még mindig zökkenőkkel küzd.
A technológiai trendek folyamatosan változnak és diverzifikálódnak: újra középpontba került a Range Extender rendszerek alkalmazása, amelyek egy apró belső égésű motor segítségével töltik az akkumulátorokat az autó haladása közben. Ezen kívül a szintetikus üzemanyagok fejlesztése is egyre nagyobb figyelmet kap, amit számos európai gyártó is támogat. Ezek az innovatív megoldások lehetőséget teremtenek arra, hogy a meglévő belső égésű motorok fenntarthatóbb módon működhessenek.
Magyarország autóipara 2025-re továbbra is meghatározó tényezővé válik Európában. A BMW debreceni gyárának teljes értékű termelésének megkezdése az utolsó negyedévben jelentős lépést jelent az elektromos autók gyártásának hazai fejlődésében. Ezen kívül az ország beszállítói szektora is dinamikusan növekszik, különösen az elektromos alkatrészek terén, ami új lehetőségeket teremt a helyi gazdaság számára.
