FEOL - Egy ikonikus név, amely örökre beíródott a fehérvári emlékmű falába.

Ma lenne 103 éves Hidegkuti Nándor, a magyar futballtörténelem egyik legnagyobb alakja. Az Aranycsapat kiváló csatára, akinek neve aranyozott betűkkel van jelen a székesfehérvári Olimpiai Emlékművön. Az Aranycsapat Alapítvány sem felejtette el őt, és emléke mellett számos más célkitűzése is van a sportlegendák örökségének megőrzése érdekében.

Mérnök édesapja vitézi címet viselt, édesanyja gyárigazgató volt. Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csatára 1922. március 3-án született Óbudán, 1946-tól 1958-ig az MTK-ban futballozott. Már első válogatott mérkőzésén két gólt lőtt Romániának, majd a másodikon hármat Bulgáriának. Balkán Kupa-győztes lett, Főiskolai Világbajnokságot nyert, 1952-ben pedig olimpiai aranyat vehetett át Helsinkiben. Egy év múlva útja Európa Kupa-győzelemig vezetett Rómában - ő szerezte az első gólt a stadionavatón az Örök Városban -, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmes lett az Aranycsapattal.

Ma ünnepelhetnénk az Aranycsapat legendás csatárának 103. születésnapját. E jeles alkalommal emlékezzünk meg róla, aki nemcsak a pályán, hanem a szívünkben is él!

Eleinte több csatárposzton is játszott, majd a hátravont középcsatárposzt tökéletesítőjeként vált felejthetetlenné a játéka. Élete legjobbját valószínűleg ő is az 1953-as legendás londoni 6-3-on, az évszázad mérkőzésén nyújtotta, ahol bombagólt lőtt. A válogatottban 69-szer lépett pályája és összesen 39 gólt szerzett. Edzőként nem csak itthon, Olaszországban és Egyiptomban is maradandó eredmények fűződtek a nevéhez. Hidegkuti Nándor 2002. február 14-én hunyt el Budapesten.

- Emlékét hűséges módon őrizzük, csakúgy, mint a magyar sport többi ragyogó sportcsillagáét - mondta a FEOL-nak Kű Lajos, a székesfehérvári Aranycsapat Alapítvány elnöke. Aki arról is beszámolt, hogy az Olimpia Emlékmű környezete rövidesen újabb alkotásokkal gazdagodik. - Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművésszel, az Olimpiai Emlékmű alkotójával és támogatóinkkal egyeztetve további legendás sportolók mellszobrát készülünk megvalósítani. Vörös Zsuzsanna, a koronázó város olimpiai bajnoka 2004-ben szerzett dicsőséget városunknak és a nemzetnek. Francia Zsuzsanna, a Nobel-díjas Karikó Katalin leánya tagja volt a Pekingben és Londonban olimpiai aranyat szerzett amerikai evezős nyolcasnak. Balázs Jolán magasugró Románia színeiben lett kétszeres olimpiai bajnok, 1960-ban Rómában és négy évvel később Tokióban diadalmaskodott, pályafutása során összesen tizennégy világrekordot döntött meg. Torma Gyula, aki kétszer is legyőzte Papp Lacit és ezer mérkőzéséből csak hetet veszített el, csak Csehszlovákiát képviselve indulhatott olimpián, és 1948-ban Londonban győzni tudott! Bogár Pál, aki Székesfehérváron kezdte pályafutását, az 1955-ben Európa-bajnok kosárlabda válogatott csapatkapitánya volt. A legendás teniszezőről, az Újvidéken született Szeles Mónikáról sem feledkeztünk meg, aki sok nagyszerű eredménye mellett olimpiai bronzérmet nyert az ezredfordulón. A kárpátaljai Becza József sem tehetett arról, hogy a Szovjetunió állampolgáraként lehetett csak válogatott és olimpiai bajnok. Kötelességünk, hogy példájukat maradandó módon örökül hagyjuk a fiatal generációk számára.