Forró téma: a klímaváltozáson túl más tényezők is sújtják a hazai burgonyatermesztést.
Jelenleg Magyarországon körülbelül hét-nyolcezer hektáron folyik burgonyatermesztés, ami drámaian eltér a negyven évvel ezelőtti, százezer hektáros területtől. Az InfoRádió érdeklődésére az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának tapasztalt elemzője osztotta meg véleményét a jelenség hátteréről.
Héjja Csaba rávilágított, hogy a rendszerváltás korában, a téeszek szétesésével, a termőterület először drámaian, a felére, ötvenezer hektárra csökkent. Ami még megdöbbentőbb, hogy manapság csupán hét-nyolcezer hektáron folyik burgonyatermesztés hazánkban. Ráadásul ez a tendencia folyamatosan csökken, hiszen 2020 elején még több mint tízezer hektáron zajlott a burgonya termesztése – tette hozzá a szakértő.
A termőterületek csökkenésének egyik fő tényezője az időjárási viszonyok romlásában keresendő. Míg 2021 meglehetősen meleg évnek számított, addig 2022 nyara már extrém hőséget hozott, és 2024-ben is jelentős forróság tapasztalható. Héjja Csaba véleménye szerint az utóbbi években a burgonya a vetésforgóból való kiszorulásának egyik fő oka a hőség, amely következtében a talajból jelentős mennyiségű víz párolgott el, és a csapadékhiány miatt a talaj vízkészletei kimerültek. Ennek következtében a növények számára elérhető víz mennyisége drámaian csökkent, ami a termesztési lehetőségeket is szűkítette.
A felelős gazdálkodók közül napjainkban már csak azok mernek burgonyát termeszteni, akik rendelkeznek öntözési lehetőséggel. Sok szakértő azonban úgy véli, hogy ezzel a módszerrel sem biztosítható a burgonyatermesztés jövedelmezősége és fenntarthatósága. "A termőterület csökkenése nem csupán hazánkban, hanem egész Európában egyre inkább észlelhető tendencia" – hívta fel a figyelmet az elemző.
Héjja Csaba véleménye szerint itthon nem kell aggódnunk az alapvető élelmiszerek hiánya miatt, mivel Európában számos jelentős és hatékony termelő működik. Különösen a német, francia, lengyel és holland mezőgazdaság emelkedik ki az étkezési burgonya termesztésében, hiszen ezek az országok majdnem másfél-kétszer akkora termésátlagot képesek elérni, mint a hazai gazdák.
Héjja Csaba hangsúlyozta, hogy a burgonyatermesztés nemcsak a klimatikus viszonyok miatt igényel különös figyelmet, hanem a tőkeigénye is rendkívül magas. A betakarításhoz például speciális kombájnok szükségesek, amelyek beszerzése jelentős anyagi ráfordítást igényel. Ezen kívül a klímaváltozás következtében egyre több növénybetegség üti fel a fejét, amelyek ellen növényvédő szerekkel lehetne védekezni. Azonban az EU szigorú szabályozásai egyre inkább megszorítják a gazdák lehetőségeit, így a magyar termelők számára ez egyre komolyabb kihívásokat jelent.
"A burgonyatermesztés sikeréhez három alapvető tényező elengedhetetlen, amelyekben jelenleg nem biztos, hogy a legoptimálisabb szinten állunk: víz, tőke és szaktudás" - fogalmazott a szakértő.
