Hazaárulás vádjával megkezdődött a nyomozás | Demokrata
Christopher Krebs a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség (CISA) igazgatójaként szolgált Donald Trump első elnöksége alatt. 2020 novemberében Trump elbocsátotta őt, miután Krebs kijelentette, hogy a 2020-as elnökválasztás "az amerikai történelem legbiztonságosabbja" volt, és elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint nem Joe Biden lett volna a valódi győztes.
A most aláírt rendeletben az amerikai elnök Krebs-t "különösen káros szereplőnek" nevezi, aki visszaélt kormányzati hatalmával. A rendelet utasítja az Igazságügyi Minisztériumot és más szövetségi szerveket, hogy vizsgálják ki Krebs potenciálisan nagy kárt okozó tevékenységeit.
Donald Trump úgy véli, hogy Krebs "csaló", "szégyenletes", és állítása szerint hamis információkat terjesztett a választások tisztaságával kapcsolatban.
Miles Taylor a Belbiztonsági Minisztérium kabinetfőnökeként dolgozott szintén Donald Trump első elnöksége alatt.
Miles Taylor 2018-ban egy névtelen véleménycikket tett közzé a The New York Times hasábjain, amelyben arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráción belül létezik egy "ellenállás", amely igyekszik megakadályozni az elnök politikai döntéseit és lépéseit. Ez a titkos csoport a kormányzati működés védelmét tűzte ki célul, arra törekedve, hogy megóvja az országot a potenciálisan káros intézkedésektől.
Később, szintén névtelen formában, megjelentett egy emlékiratot, amelyben újra éles kritikát fogalmazott meg Donald Trump irányába.
A másik aláírt memorandum szerint Taylor "illegálisan publikált titkosított beszélgetéseket" azzal a céllal, hogy Anonymous álnéven olyan könyvet publikálhasson, amely "tele van hazugságokkal és kitalált történetekkel".
Donald Trump kijelentette, hogy Taylor "megszegte az esküjét és a közszolgálat iránti elkötelezettségét azzal, hogy jogosulatlanul hozott nyilvánosságra bizalmas információkat".
Donald Trump véleménye szerint Taylor hazaárulást követett el.
Miles Taylor az X (korábban Twitter) platformon kifejtette, hogy cselekedetei nem tekinthetők hazaárulásnak, hangsúlyozva, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem lehet jogellenes.
