Egy vadonatúj trend terjedése figyelhető meg a magyar közönség körében: vajon tényleg ekkora lehetőség rejlik benne a profit maximalizálására? - Agro Napló

2024-ben új agrárgazdasági kutatás kezdődött az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) égisze alatt. Az első alkalommal végzett országos, reprezentatív felmérés célja az ökológiai gazdálkodás jövedelmezőségének átfogó feltérképezése. A gazdálkodók számára mostantól jelentősen megkönnyítette az adatszolgáltatást egy innovatív informatikai megoldás, amely lehetővé teszi számukra, hogy elektronikus gazdálkodási naplójukat egyszerűen megosszák a kutatóintézettel. Azok a gazdák, akik önkéntesen hozzájárulnak a kutatás sikeréhez, értékes visszajelzéseket kaphatnak saját üzemi tevékenységükről. Ezáltal lehetőségük nyílik gazdasági teljesítményük értékelésére, erősségeik és fejlesztési lehetőségeik azonosítására, hiszen a reprezentatív adatokkal összevethetik saját gazdaságuk teljesítőképességét. Ezen kívül a kutatás hasznos támpontokat nyújthat azok számára is, akik az ökológiai növénytermesztésre vagy állattartásra való átállásban gondolkodnak a jövőben.

A kutatók az adatgyűjtést úgy tervezték, hogy a résztvevő gazdaságok számára a lehető legkisebb terhet jelentsen. A kutatás az Agrárközgazdasági Intézet szakmai ajánlásaira és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakértőinek támogatására épül, és egy reprezentatív mintán alapul. A kiválasztott gazdálkodók postai vagy elektronikus úton kapnak értesítést az ÖMKi-től, amelyben arra kérik őket, hogy vegyenek részt a kutatásban – áll a kutatóintézet hivatalos közleményében.

Az ÖMKi legújabb informatikai újítása lehetővé teszi, hogy a termelők egyszerűen és biztonságosan töltsék fel gazdálkodási naplójukat egy jelszóval védett felületen. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy a kutatók hozzáférést kapjanak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisában tárolt naplókhoz. A kutatási kérdőív automatikusan átveszi a naplóból az alapvető adatokat, valamint a különböző művelési ágakkal kapcsolatos információkat. Ezt követően a kutatók néhány kiegészítő információt kérnek a termelőktől, például az ökológiai tanúsítás költségeit vagy a vetőmagok árát, valamint néhány adatot a hozamokról és értékesítésekről.

A kutatás átfogó jellegének biztosítása érdekében a kérdőív lehetőséget biztosít arra, hogy a termesztés-technológiát érintő további jellemzők egyszerűen rögzíthetők legyenek. Ilyenek például a fóliatakarás megléte, a terménytárolási lehetőségek, illetve az öntözési rendszer. A gazdálkodási napló adatai automatikusan integrálódnak a rendszerbe, így az agrotechnikai műveletek, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem szempontjából végzett tevékenységek is könnyen átkerülnek a nyilvántartásba. Az adatszolgáltatónak csupán annyit kell tennie, hogy ellenőrzi és szükség esetén minimális mértékben kiegészíti az átvett információkat.

A kérdőív utolsó blokkjában a gazdálkodó azonnali visszacsatolást kap saját gazdasága adataiból, látványos táblázatok és grafikonok segítségével. Művelési áganként és növénykultúránként is összesíti a rendszer a gazdaság költségeit, amely összevethető a szintén részletes és összegző adatokat is mutató eredménytáblával, amely szintén növénykultúránként mutatja a termelés eredményességét (nettó jövedelem, költségarányos jövedelmezőség, jövedelemszint és költségszint mutatókkal).

A mezőgazdasági termelés ágazati szintű költség-haszon elemzése régóta kutatások és elemzések tárgya, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) reprezentatív mintán, úgynevezett tesztüzemi hálózaton keresztül, évről évre folytat jövedelmezőségi vizsgálatokat. Ezek az adatok fontos iránymutatók az agrárszakpolitikai intézkedések tervezéséhez és hatásaik nyomon követéséhez. A tesztüzemi hálózat ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásról nem ad reprezentatív képet, ezért jelenleg nem lehet megmondani, hogy a fenntarthatóbb, ökológiai termelés versenyképességben és jövedelem termelő képességben elmarad-e a szokványos, kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság teljesítményétől, vagy gazdasági alapon is felveszi a kesztyűt a gyorsan változó piaci és környezeti körülmények között.

A mezőgazdasági vállalkozások amellett, hogy élelmiszert és takarmányt állítanak elő, használják természeti erőforrásainkat és alakítják a körülöttünk lévő tájat. Nem mindegy tehát, hogyan, milyen környezeti lábnyommal, a természettel együttműködve vagy azt agrokemikáliákkal terhelve üzemelnek. A mezőgazdasági vállalkozások ugyanakkor, mint minden vállalkozás, költségekkel, jövedelemtermelő képességgel is jellemezhetők. Tevékenységük akkor fenntartható, ha megfelelő jövedelmet tudnak a vállalkozásban dolgozók számára biztosítani. Az EU "Termőföldtől az Asztalig" stratégiája azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az Unió mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodás fog folyni.

A hazai Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terve alapján 2027-re a magyar mezőgazdasági területek 10%-án kívánunk ökológiai gazdálkodásra áttérni. Jelenleg a mezőgazdasági földek csupán 6,3%-a van ökológiai művelés alatt. A fenntartható fejlődés érdekében kulcsfontosságú, hogy a termelők megbizonyosodhassanak az ökológiai gazdálkodás gazdasági versenyképességéről, és ezáltal minél szélesebb spektrumú termelési ágazatokat érintsenek.

- nyilatkozta Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője, a kutatás koordinátora.

Az ÖMKi agrárgazdasági kutatása világosan megmutatja, hogy hazánkban az ökológiai művelés terén mennyire kifizetődő a gabonák, zöldségek, valamint az állattenyésztés folytatása. Szaktanácsadóként arra ösztönzöm a gazdákat, hogy szánjanak egy kis időt és töltsék ki a kérdőívet. Ezzel nemcsak saját gazdaságuk jövedelmezőségéről kaphatnak konkrét adatokat, hanem a kutatás reprezentatív jellege révén lehetőségük nyílik arra is, hogy teljesítményüket összehasonlítsák az országos átlaggal. Az ilyen információk pedig kulcsfontosságúak lehetnek a jövőbeli döntések meghozatalában.

- mondta el Lapis Miklós szaktanácsadó, aki maga is 100 hektáron gazdálkodik ökológiai műveléssel.

Az összesített eredmények nem csupán a gazdálkodók, hanem a szakpolitikai döntéshozók számára is értékes információkkal szolgálnak. A jövőbeli mezőgazdasági rendszereknek elengedhetetlen, hogy környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntarthatóak legyenek, miközben gazdaságilag is versenyképesek maradnak. Az ökológiai szektor teljesítményének összehasonlítása a hazai agrárium más ágazataival új, hiánypótló adatokat nyújt, amelyek segítik a döntéshozókat a megfelelő lépések megtételében.