Jakab István hangsúlyozza, hogy Brüsszel nem hozhat döntéseket a gazdák sorsáról anélkül, hogy meghallgatná véleményüket. A gazdák tudása és tapasztalata elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő politikai lépések születhessenek, hiszen ők ismerik legjobban
A gazdák megkérdezése nélkül Brüsszel nem hozhat döntéseket a mezőgazdaságot érintő ügyekben, és az ukrajnai háború finanszírozása sem történhet az agrártámogatásokból – hangsúlyozta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke a szerdai budapesti demonstráción, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatott.
Jakab István véleménye szerint a brüsszeli jogalkotás folyamata nem új keletű, hiszen az Európai Bizottság jelenleg is olyan intézkedéseket próbál hozni, amelyek a gazdák érdekeit figyelmen kívül hagyják. Kifejtette, hogy az ukrajnai földbirtokokkal rendelkező nemzetközi befektetők és nagybefektetők az uniós gazdaságok keretein belül kívánják működtetni agrárvállalkozásaikat, amiért sürgetik Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Ezen befektetők közül a legnagyobbak több mint 500 ezer hektáron gazdálkodnak, és nem szabad naivan azt hinni, hogy hajlandóak lesznek az uniós szabályozásoknak megfelelően átalakítani működésüket, hiszen eddig sem tartották be az előírásokat. Jakab hangsúlyozta, hogy amíg a magyar gazdák tiszta és egészséges élelmiszert termelnek, addig elvárható, hogy más országok termelői is hasonló színvonalat képviseljenek. Hiszen nem lehet versenyképességről beszélni, ha az EU-n kívüli gazdálkodók mentesülnek az uniós szabályok alól, miközben a vidékfejlesztési forrásokhoz jogállamisági feltételeket kötnek.
Jakab István véleménye szerint a jelenlegi helyzetben az egyetlen lehetséges válasz az ellenállás, amely a gazdák ellehetetlenítése elleni tiltakozás célját szolgálja. Úgy véli, hogy idővel a nyugat-európai kollégák is felismerik a hasonló problémáikat, ám őket a saját kormányaik nem támogatják. A magyar gazdák kemény küzdelmek árán érték el eredményeiket, és nem hajlandók lemondani az elért sikereikről. Ha létrejön egy európai gazdaösszefogás, az hozzájárulhat a helyzet javításához. Az üzenete egyértelmű: az agrártámogatási rendszert meg kell őrizni, és elengedhetetlen, hogy ne tűrjék el, hogy Európa "agrárskanzenné" váljon, miközben a gazdák tehetetlenül nézik a folyamatokat - hangsúlyozta a Magosz elnöke.
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a 2027 utáni uniós agrárpolitikai tervezetek kapcsán kifejezte aggodalmát, miszerint az Európai Bizottság lépései fenyegethetik a magyar termelők piaci helyzetét, valamint súlyosan károsíthatják a vidéki közösségeket, és kétes eredetű élelmiszereket hozhatnak a családok asztalára. Már régóta tudható, hogy az EU olyan intézkedésekkel próbálja megfojtani az agráriumot, amelyek forráskivonást jelentenek, miközben a gazdák hangját figyelmen kívül hagyják - mutatott rá. Ugyanakkor ez a helyzet összekovácsolta az európai gazdatársadalmat: már 70 érdekképviseleti szervezet fejezte ki tiltakozását Brüsszelben, és elhatározták, hogy nem állnak meg, amíg követeléseik nem teljesülnek - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a területalapú támogatások jövője forog kockán, amely több mint 100 ezer családi gazdálkodót, őstermelőt és mezőgazdasági vállalkozót érint Magyarországon.
