Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a bizalom helyreállításához elengedhetetlen a fokozott átláthatóság. Csak így nyerhetjük vissza az állampolgárok bizalmát.

Az RMDSZ tudomásul vette, hogy az alkotmánybíróság egyhangúlag érvénytelenítette, eltörölte az államelnök-választást, még meg kell várni a indoklást, hogy mire alapozta a döntését, szögezte le a Maszol megkeresésére Kelemen Hunor.

Az RMDSZ vezetője hangsúlyozta, hogy az állampolgárok bizalmának helyreállítása érdekében elengedhetetlen, hogy az államelnöki hivatal, az ügyészség, a kormányzati szervek és a hírszerző ügynökségek proaktívan nyújtsanak információkat.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a fokozott transzparencia és átláthatóság ahhoz, hogy megértsük, mi vezetett a jelenlegi helyzethez. Szerinte fontos, hogy a felelősséget világosan megállapítsuk, és a történteknek következményei legyenek. Kérdéses, hogy az érintettek tisztában voltak-e a fennálló problémákkal, és ha igen, miért nem tettek lépéseket. Csak akkor érhetjük el a valóságos helyzet megértését, ha minden releváns információt nyilvánosságra hoznak, hiszen a közelmúltban közzétett adatok nem elegendőek ahhoz, hogy a polgárok átlássák az események valódi hátterét és az esetleges jogsértéseket. Kelemen Hunor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az állami intézmények az elmúlt időszakban megfelelően és etikus módon végezték volna munkájukat, valószínűleg nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe. Kiemelte, hogy a felelősök azonosítása elengedhetetlen.

A parlamenti választások érvénytelenítése elfogadhatatlan lépés lenne, amely a demokrácia alapjait rengetné meg – hangsúlyozta kérdésünkre reagálva a szövetségi elnök. "A Központi Választási Iroda feladata a parlamenti mandátumok érvényesítése, és sürgősen szükség van a parlament működésének megkezdésére, hiszen egy stabil intézmény nélkülözhetetlen. Az ország jövőjét nem szabad lebegtetni, hiszen ez csak káoszhoz és összeomláshoz vezetne. Már így is hatalmas a bizalmatlanság a polgárok és a gazdaság szereplői között. Ha valaki a parlamenti választásokat érvényteleníteni kívánná, az gyakorlatilag forradalmi helyzetet idézne elő" – fejtette ki nézetét az elnök.

Kelemen Hunor kijelentette, hogy az ilyen jellegű javaslatok megfogalmazása Moszkva érdekeit szolgálja, és csupán azt eredményezné, hogy tovább fokozódik a káosz. "Azok, akik ilyen ötletekkel állnak elő, nem valódi politikai szereplők" - tette hozzá.

Kelemen Hunor véleménye szerint rendkívül fontos, hogy a parlament mihamarabb kormányt alakítson. Az új kormánynak pedig elengedhetetlen feladata lesz eldönteni, hogy mikor tartsák meg az államelnök-választásokat. A december 21. utáni elnöki poszt betöltésével kapcsolatban az alkotmányban több ellentmondás is fellelhető. Egyik cikkelyében azt olvashatjuk, hogy az elnöki mandátum öt évig tart, azonban a másik rész arról rendelkezik, hogy a mandátum akkor ér véget, amikor az újonnan megválasztott elnök leteszi az esküt. Ez a helyzet lehetőséget adhat arra, hogy a jelenlegi elnök a választásokig hivatalban maradjon. A szöveg harmadik bekezdése arra is kitér, hogy háborús helyzet vagy sürgősségi állapot kihirdetése esetén hogyan lehetne meghosszabbítani az elnök mandátumát. "Ezt az utolsó opciót teljes mértékben el kell vetni, semmiképpen sem támogatható" - hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette, ha az elnök mandátuma december 21-én lejár, és a második bekezdés nem alkalmazható, akkor a Szenátus új elnöke veszi át az államelnöki feladatokat, ahogyan azt az alkotmány előírja. Kiemelte, hogy rendkívül fontos elkerülni a harmadik bekezdésre való hivatkozást, mivel ez szükségállapotot vonhatna maga után, ami súlyosan destabilizálná a társadalmat. "Egy felelős politikai vezető ilyesmit nem kívánhat" - zárta szavait Kelemen Hunor.

Kérdésünkre rámutatott, a héten a parlamenti többség elvi keretei rajzolódtak ki, ezen a tárgyaláson egy percig sem volt szó arról, hogyan nézne ki egy kormánystruktúra, ki lenne a miniszterelnök. "Azt gondolom ez a jövő héttől kezdődik. Amint a parlamentet validálja az országos választási hatóság elkezdődhetnek formálisan is a kormányalakítási tárgyalások. Az a jó, hogy ha a parlament megalakulására már körvonalazódik az új kormánykoalíció" - fejtette ki Kelemen Hunor.

Szerinte három alternatíva létezik. Az egyik egy széleskörű kormánykoalíció kialakítása, amely azt jelenti, hogy mindenki, aki aláírta a parlamenti többségről szóló elvi megállapodást, helyet kapna a kormányban. Ugyanakkor ez azt is magával vonja, hogy a koalíciónak szüksége lenne egy közös államelnök-jelöltre. "Nem lehet, hogy egy kormánykoalíciónak három vagy négy államelnök-jelöltje legyen, mert ez azt eredményezi, hogy egyikük sem jut el a második fordulóig, és végül George Simionnal ébredünk" - hangsúlyozta a szövetségi elnök.

A másik megoldás az, hogy PSD-PNL-USR alakít kormányt, ez szintén többséget jelent, de ezt a változatot nem tartja valószínűnek. A harmadik változat, a PSD-PNL-RMDSZ, az USR nélkül, ennek is van egy szűk többsége a képviselőházban és a szenátusban is.

Bármely kormánykoalíció alakuljon is, elengedhetetlen, hogy közösen megállapodjanak egy államelnök-jelöltről.