Csekély anyagi eszközökkel, ám annál hatékonyabb kommunikációval sok szavazatot szeretne megszerezni a Fidesz a nyugdíjasok körében.

A Fidesz választási kampányának egyik központi eleme a nyugdíjasokkal való manipuláció, különösen azok körében, akik még mindig kitartanak a párt mellett. Ez a csoport, amely a 65 évesnél idősebbek 40-50 százalékát képviseli, a társadalom legelesettebb és legnagyobb létszámú szegmensei közé tartozik. A kormány gazdasági politikájának súlyos következményei miatt az államháztartás állapota rendkívül kedvezőtlen, ami korlátozza a választási ígéretek megvalósítását a nyugdíjasok számára. Ennek következtében csupán szerény, minimális anyagi juttatásokkal próbálják megnyerni a szavazatokat. Várhatóan a 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványok körüli felhajtás jelentős figyelmet fog kapni, és a párt propaganda gépezete is beindul, hogy hangsúlyozza e juttatás jelentőségét.

A választások közeledtével Orbánék szokásos "kedélyjavító" akcióival már régóta találkozhatunk, amelyek célja a nyugdíjasok megnyerése. A politika e jól ismert stratégiája gondosan megtervezett, és hónapokig, sőt, néha évekig is elnyúlik, mint ahogy azt a 2022-es választások előtt és azóta a 13. havi nyugdíjak visszavezetésével láthattuk. Először a kormány belengeti a lehetőséget, mintha még csak "fontolgatnák" a javaslatot. Ezt követően Orbán bejelenti, hogy valamilyen plusz juttatás várható, majd a médián keresztül folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt arról, hogy mi vár ránk. Végül megérkezik a már régen beharangozott döntés, amelyet a propagandában alaposan körüljárnak és domborítanak. Ennek a jól bevált koreográfiának a részeként a kormány különböző rangú képviselői, a Fidesz prominensei, valamint a kormány által irányított média és a megvásárolt sajtó is bevetésre kerül. Ők folyamatosan napirenden tartják a "segítség" témáját, a felmerüléstől kezdve egészen a megvalósulásig, sőt, azt követően is hosszasan foglalkoznak vele.

Az utalvány, ami kártyának indult

Az élelmiszerárak emelkedésének enyhítésére tett kísérletek egyik figyelemre méltó példája a nyugdíjasok számára bevezetett támogatási rendszer. A program motorját február végén indította be Orbán Viktor, aki évértékelő beszédében bejelentette, hogy "a nyugdíjasok számára bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát a zöldségekre, gyümölcsökre és tejtermékekre." Ekkor a tervezett támogatás mértéke havi 10-15 ezer forint körüli összeg volt, az elképzelések szerint pedig a kedvezményezettek egy elektronikus kedvezménykártyát kaptak volna, amelyet a vásárlások során kellett volna felhasználniuk. Az áfa-visszatérítést azonosítás és a vásárlás után automatikusan, utalás vagy készpénz formájában kapták volna meg a nyugdíjasok. Szakértők azonban kritikával illették ezt a megoldást, hangsúlyozva, hogy a költségvetés szempontjából is takarékosabb lenne, ha egyszerűen a nyugdíjakhoz adnák ezt a támogatást. A gazdasági tárca vezetője, Nagy Márton, viszont elutasította a kritikákat, mondván, hogy azok csupán rosszindulatú politikai hangulatkeltésnek minősíthetők. Azóta a kártya ötlete háttérbe szorult, és a tervezet jelenlegi formájában már csupán egy egyszeri, 30 ezer forintos papíralapú utalványról szól, amely személyenként nyújt támogatást. A rendelet-tervezet és a kapcsolódó dokumentumok jelenleg társadalmi vitán vannak, és várják a közvélemény visszajelzését.

Nyár helyett késő ősszel

Az utóbbi időszakban nem csupán a segítség mibenléte és formája változott meg, hanem a bevezetés pontos időpontja is folyamatosan tolódott. Eleinte a nyári indulás volt a téma, majd Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter körülbelül négy héttel ezelőtt az ATV-nek kijelentette, hogy legkésőbb szeptember elején megkezdődnek az utalványok kiküldései. Most viszont már odáig jutottunk, hogy az érintettek október 15-ig várhatják az értesítést.

Mondjuk ez a 30 ezer forintos plusz nem mérhető össze azzal, ha az eredeti ötletet megvalósítva, már nyártól kezdődően - vélelmezhetően jövő áprilisig - havi 10-15 ezer forintos hozzájárulást kaptak volna az érintettek - ez utóbbi ténylegesen mindenkinek számított volna, míg az előbbi valójában csak a legalacsonyabb ellátásban részesülők számára jelent majd némi, de nekik is csak egyszeri segítséget.

Még mindig a Fidesz vezeti a népszerűségi rangsort, de...

Ám a PR-értéke azért megvan, s végtére is ez a célja ezzel az egésszel a Fidesznek. Hogy miért mondjuk ezt? Nem kell túlságosan sokat elemezni, elég, ha megnézzük a friss közvélemény-kutatási adatokat. A Medián májusban közzétett felmérése szerint a 65 éves vagy idősebb korosztály 41 százaléka szavazna ma a Fideszre, még úgy is, hogy a támogatottság egy év alatt a nyugdíjas korúak körében is csökkent (bár, mint a felmérés elemzése rámutat, a magasabb hibahatárok miatt ez a mérséklődés csak fenntartásokkal kezelhető). Az is intő jel a Fidesz számára, hogy a 65 évesek vagy idősebbek több mint felének a bevallása szerint romlott a saját gazdasági helyzete (ráadásul ennek a fele azt mondta, hogy nagyon).

Az Iránytű Intézet által a Népszavában közzétett, három hónapon át zajló közvélemény-kutatás eredményei szerint a Fidesz támogatottsága ezen a korcsoporton belül még kiemelkedőbb értékeket mutatott.

Ezek a százalékok valóban jelentős számú szavazót takarnak. A KSH 2024-es kiadványa szerint 2025 elejére a 65 éves és annál idősebbek száma megközelíti a 2 milliót. Ez azt jelenti, hogy a Fidesznek közel egymillió szavazója van ebben a korcsoportban. Még ha figyelembe is vesszük, hogy közülük egyesek nem mennek el szavazni (2022-ben a részvételi arány 70 százalék volt), akkor is körülbelül hatszázezer szavazatról beszélhetünk.

A legutóbbi választások során a Fidesz támogatottsága 3 millió szavazóra rúgott, ám a legújabb közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt jelenlegi esélyei már csak körülbelül 2 millió vokstól függenek. Ezért létfontosságú számukra, hogy minden egyes szavazót megnyerjenek. Érdemes megjegyezni, hogy a nyugdíjas szavazók tömege miatt egy viszonylag alacsony költségvetéssel is képesek lehetnek több szavazót megtartani, mint azok a csoportok, akik jobb anyagi körülmények között élnek és kevésbé függenek az állami támogatásoktól.

A legnagyobb szükségben lévők között számos olyan ember él, aki a 30 ezer forintos plusz juttatást is rendkívül fontosnak tartja, és hálás érte. A Grantis pénzügyi tanácsadó cég által összegyűjtött adatok szerint sokan vannak, akik havonta 40 ezer forintot sem keresnek (ez a szám körülbelül 20,5 ezer főt érint), vagy a 40 és 100 ezer forintos bevételi sávba tartoznak (162 ezer ember tartozik ide). A 100 ezer és 200 ezer forintos havi nyugdíjból élők közül is mintegy 900 ezer ember helyzete hasonló, különösen az egyszemélyes háztartásban élők esetében, akik közül egyharmad él szegénységben. Az utóbbi időszakban a körülményeik sajnálatos módon romlottak, hiszen a KSH adatai szerint 2024-ben a nyugdíjak vásárlóereje 6,4 százalékkal csökkent.