Megérkezett a régóta várt állampapíradat: a magyarok eddig így reagáltak a prémium állampapír kamatfizetéseire.

Február 18-án megrendezésre kerül a Portfolio Investment Day 2025, ahol a befektetés világának elismert szakértői osztják meg tudásukat és tapasztalataikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról, itt mindenki találhat inspiráló ötleteket. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, jelentkezz most!

Január végén összesen 11 310 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen a lakosság is fektet intézményi papírokba, például DKJ-kba), ami egy hónap alatt 47 milliárdos állománynövekedést jelent.

A január végén mért adatok egy új mérföldkövet jelentenek, hiszen eddig még soha nem gyűlt össze ennyi megtakarítás a lakossági állampapírokban.

Ezen összeg mögött azonban egy másik üzenet is rejlik, mivel januárban megkezdődtek a jelentős kamatkifizetések, különösen a Prémium Magyar Állampapírok esetében. Ezáltal már van lehetőség arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, mi zajlott az állampapírpiacon a múlt hónap folyamán.

Ebben segítségünkre vannak a bruttó értékesítési adatok, amelyek azt mutatják meg, hogyan változott az állampapírok nettó állománya az esetleges visszaváltások nélkül.

Januárban a lakossági papírok bruttó értékesítése körülbelül 610 milliárd forintra rúgott. Ez a szám azt mutatja, hogy

Az év első hónapjában körülbelül 560 milliárd forint értékű eszköz ért le vagy került visszaváltásra. Ebből hozzávetőlegesen 145 milliárd forintnyi lejárat érintett egyéves állampapírokat és MÁP Plusz befektetéseket. Azonban nem áll rendelkezésre információ arról, hogy ezek közül mennyi összeg tért vissza az állampapírpiacra.

Ahhoz, hogy kiderítsük, mekkora összeg távozott a lakossági állampapírokból január hónapban, először is szükséges megvizsgálnunk a januári kamatfizetéseket, amelyeket a lakossági papírok hoztak. Ezt követően érdemes összehasonlítani a kapott értéket a már említett 47 milliárdos állománybeli növekedéssel.

Nagy Márton a minap azt közölte, hogy év elejétől február 4-ig a lakossági állampapírok után 315 milliárdot fizetett ki az államkassza,

A januári időszakban összesen 268 milliárd forint nem lakossági állampapírba került vissza, ami a kamatfizetések 85%-át teszi ki. Érdemes megjegyezni, hogy ennek egy része esetlegesen intézményi állampapírok formájában megjelenhetett.

A számadatokban nem vettük figyelembe a friss tőkebeáramlást, ami időnként kedvezően befolyásolta a készletek állapotát.

Külön figyelmet érdemel az a jelenség is, hogy miként változott azoknak a prémium állampapíroknak a mennyisége, amelyek januárban a kamatfizetést követően átárazódtak, de még nem értek véget. Az adatok azt tükrözik, hogy január közepétől a hónap végéig, tehát abban az időszakban, amikor a kamatfizetések zajlottak, jelentős mozgások figyelhetők meg.

A két papírból körülbelül 316 milliárd forintnyi tőke áramlott ki.

A legnagyobb összegek a 2033-ban lejáró, eddig legnagyobb sorozatnak számító kötvényből áramlottak el:

Nagy Márton legutóbbi posztjában említést nyert, hogy a lakosság hozzávetőlegesen 139 milliárd forinttal gyarapította az állampapír-állományát. Ezen kívül a lakossági állomány 47 milliárd forinttal bővült, ami alapján feltételezhető, hogy körülbelül 100 milliárd forint intézményi állampapírokban található.

Amennyiben alaposabban szemügyre vesszük az egyes konstrukciókat, a következő szempontokat emelhetjük ki:

Az alábbi ábrán láthatóak az egyes lakossági állampapírok havi állományváltozásai:

A címlap képét illusztráló grafika. Az illusztráció forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az alábbiakban található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakszerű jogi vagy pénzügyi tanácsot.