Kína sikeresen befejezte a 3046 kilométeres "Nagy Zöld Fal" projekteket, amely a legnagyobb sivatagok mellett húzódik. Ez a kezdeményezés jelentős lépés a környezetvédelem és a biodiverzitás megőrzése felé. Helló Magyarország!

Kína bejelentette, hogy elkészült egy lenyűgöző, 3046 kilométer hosszú zöld öv, amely a Takla-Makán sivatag déli szélén terül el. Ezt a különleges kezdeményezést, melyet "Nagy Zöld Fal" néven is ismernek, azzal a céllal indították el, hogy megakadályozza a sivatagi szelek és homokviharok romboló hatását. E jelenségek komoly károkat okoznak a mezőgazdaságban és a helyi ökoszisztémákban, ezért a zöld öv létrehozása kulcsszerepet játszik a környezeti egyensúly megőrzésében és a fenntartható fejlődés elősegítésében.

A Takla-Makán sivatag, melyet sokan a "Halál Tengereként" ismernek, Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén terül el. Területe meghaladja a 337 000 négyzetkilométert, amely körülbelül Németország nagyságával egyenlő. A sivatag déli határán egy új zöld öv alakult ki, ahol egy ambiciózus faültetési program zajlik. Ennek keretében vörös fűz, szakszaul és más növényfajok kerültek telepítésre, hozzájárulva a terület ökológiai revitalizációjához – számol be róla az IFLS.

A zöld fal része Kína Három Északi Menedékerdő Programjának, amelyet még 1978-ban indítottak el azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a Góbi-sivatag és más száraz területek terjeszkedését. A program a világ legnagyobb ökológiai mérnöki projektje, amely a tervek szerint 2050-re készül el, és akár 100 milliárd fa ültetését is magában foglalhatja.

Az erdősítés célja, hogy mérsékelje a sivatagosodás következményeit, amely már Kína területének 27%-át sújtja, és mintegy 400 millió ember mindennapi életére gyakorol hatást. A sivatagosodás folyamata, amely a termékeny földek elpusztításához vezet, természetes okok és emberi beavatkozások, például a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok és az erdőirtás együttese révén alakul ki. Az éghajlatváltozás pedig az elmúlt évtizedek során tovább fokozta ezt a globális problémát.

Noha a "Nagy Zöld Fal" óriási lépés a sivatagosodás elleni küzdelemben, a projekt nem mentes a kritikáktól:

A sivatagosodás nem csupán Kínát érinti, hanem egy globális kihívás, amely minden egyes kontinens életét fenyegeti. Az ENSZ legfrissebb jelentése riasztó adatokat közöl: 2020-ra a Föld szárazföldi területeinek 77,6%-a jelentős szárazodáson ment keresztül az elmúlt harminc év során. Európában olyan országok, mint Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária és Románia, a század végére szintén a sivatagosodás veszélyével nézhetnek szembe, ami komoly következményekkel járhat az ökoszisztémákra és a helyi közösségekre nézve.

Az ENSZ szerint, ha nem lépünk fel hatékonyan a problémával szemben, milliárdok nézhetnek szembe élelmiszerhiánnyal, migrációval és gazdasági hanyatlással. Ugyanakkor az innovatív megoldások és a globális együttműködés segíthet a katasztrófa elkerülésében. Nichole Barger, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének Tudományos és Politikai Bizottságának elnöke hangsúlyozta:

"A lényeg nem csupán az, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel a válaszlépéshez, hanem sokkal inkább az, hogy van-e bennünk elhatározás, hogy ténylegesen cselekedjünk."

A "Nagy Zöld Fal" egy ambiciózus kezdeményezés, amely a sivatagosodás globális kihívására kíván választ adni. Noha még számos akadályt kell leküzdeni, ez a projekt világosan demonstrálja, hogy az emberi társadalom képes nagy léptékű környezeti problémákkal is megbirkózni. Most az a kérdés, hogy más nemzetek is képesek lesznek-e követni Kína példáját, és vajon kialakulhat-e egy széleskörű nemzetközi együttműködés a sivatagosodás megfékezésére.

Itt van néhány cikk, amelyeket szintén érdemes felfedezni: