Kitaszított mutánsok, ukrán kettősügynökök és a horror határvonalán egyensúlyozó vegán életmód.
Havonta megjelenő olvasónaplónkban a szerkesztőség tagjai megosztják velünk legfrissebb olvasmányélményeiket. Januárban olyan izgalmas témákkal találkoztunk, mint a jól ismert mutánsok sorsdöntő kalandjai, egy XVIII. századi barcelonai bűncselekmény rejtélye, egy regényes életű ukrán kettősügynök története, valamint a vegán étrendre való áttérés drámai következményei.
Ahogyan sok más, már olvasni tudó gyerek, én is a 80-as évek végén és a 90-es évek elején fedeztem fel a Marvel és a DC szuperhőseinek világát, hála a legendás Semic Interprint kiadó Kandi Lapok kiadványainak. Az izgalmas sztreccs ruhás karakterek kalandjait szivacsként szívtam magamba, anélkül, hogy tudtam volna, hogy a történetek gyakran hiányos formában, részleteket kihagyva érkeztek hozzám. Csak évek múltán jöttem rá, hogy a magyar kiadók végre elkezdték úgy publikálni a népszerű képregény-sorozatokat, mint például az Amazing Spider-Man, hogy azok teljességükben, hiánytalanul tartalmazzák a már klasszikusnak számító történeteket. Különösen emlékezetes példaként említhető a Képkocka Kiadó által 2017-ben indított Marvel Klasszikusok: X-Men sorozat, amely a Giant Size X-Men #1-től kezdve, folytatás nélkül közölte Chris Claremont ikonikus X-Men-képregényeit, köztük a máig meghatározó Főnix halál eseménysorozatát.
A kiadó köddé válásával szerencsére a széria nem szakadt meg, hiszen 2023 tavaszán a Bubi Bolt immár A rejtélyes X-Men néven onnan folytatta a kiadást, ahol 2019-ben abbamaradt. Már a 16. kötetnél járunk, és az új gazda annyira komolyan veszi az amúgy meglehetősen szerteágazó történetszálak hiánytalan publikálását, hogy A rejtélyes X-Men sorozatban nemcsak a fősodornak tekinthető The Uncanny X-Men széria kap helyet, de az adott időszakban más kiadványokban megjelent történetek is. Jó példa erre a Kanyargó ösvények alcímmel megjelent 16. kötet, amiben az Uncanny #199 mellett helyet kapott a New Mutant Special Edition #1 és az X-Men Annual #9 is. A kötet ugyanazon borítóval jelent meg, mint 1993-ban a Semic-féle X-Men #8, viszont a két kiadás közti különbséget jól példázza, hogy a Bubi Bolt-féle kiadványból nem hiányoznak azon oldalak, amelyekre a címlap látványos grafikája utal.
Ami a történeteket illeti, a mutánsok életének sorsfordító időszakát követhetjük nyomon: a Charles Xaviert ért támadás után immár Magneto az X-Men mentora, akire a kormány megbízásából vadászik a Gonosz Mutánsok Testvérisége, az alternatív jövőből érkezett Rachel Summers pedig elkezdi felfedezni anyja, Jean Grey örökségét. Mindeközben pedig a mutáns képességeit elvesztő Vihar a cselszövés északi istenével, Lokival kerül szembe.
Az idei évben 40 éves X-Men történetek hitelessége és mélysége messze felülmúlja a mai képregények világát. Ennek legfőbb jele, hogy a fantasztikus elemekkel gazdagon átszőtt cselekményekben érezhető a kitaszított hősök vállán nehezedő nyomás. Ez a nyomás a jelenük egyre ijesztőbb realitása és a jövőjük még sötétebb kilátásai miatt fokozódik. Jean Grey halála után Chris Claremont olyan szintre emelte a feszültséget, hogy a szuperképességek ellenére is elkerülhetetlen mutánsgyűlölet vált a középpontba. Harminc év elteltével igazi libabőrös élmény újraolvasni ezeket a történeteket magyar nyelven, hiszen minden egyes oldal és panel tökéletesen a helyén van. Ráadásul mindezek mellett a tudat, hogy a mutánsok történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a mutánsmészárlás, egyre közelebb kúszik, csak fokozza az izgalmat.
A fényképész Shayne Laverdière 2009-ben hallott először Xavier Dolanról, amikor egy québeci parkolóban összekeverték vele. A kanadai rendező abban az évben jött ki első filmjével, a Megöltem anyámat sikere nyomán pedig, mint Laverdière anekdotája is mutatja, hamar helyi büszkeséggé vált. A következő években aztán Dolan felháborítóan fiatal kora dacára sorra rendezte a nagyjátékfilmeket. Még csak huszonöt éves volt, amikor az Anyu (Mommy) tervezése közben végül ő kérte fel Laverdière-t, akivel időközben összeismerkedett, hogy készítsen fotónaplót az új filmjének forgatásáról.
A tavaly, a tízéves évfordulóra készült album nem csupán egy egyszerű fotógyűjtemény, hanem egy lebilincselően intim betekintés az alkotói folyamataiba, amelyben a több ezer analóg felvétel közül néhány kulcsszereplőre helyeződik a hangsúly. Laverdière tehetsége kétségtelen, hiszen a kétezertízes években, amikor Dolannal számos alkalommal együtt dolgozott, divatfotós hírnevet vívott ki magának. Az "Anyu" című film esetében, amelynek világát a rendező "kaliforniai hatásúnak" képzelte el, a főszereplő színészekről és a film tágas tereiről született fotók készítése sem jelentett különösebb kihívást számára, hiszen képes volt a klasszikusan szép képek megalkotására, miközben a nézők számára egy mélyebb, személyesebb élményt nyújtott.
Egy ilyen album vásárlása nyilvánvalóan Xavier Dolan elkötelezett híveinek a döntése, akik jól tudják, miért foglal el az Anyu különleges pozíciót a rendező már most is impozáns életművében. Az alkotás a gyermeki életöröm és a kamaszkori fájdalom ellentmondásait bontogatja, miközben a terhelt és szenvedélyes anya-fiú kapcsolat lehengerlő erejével ragadja meg a nézőt. Nem meglepő, hogy Dolan számára ez a film kiemelt jelentőséggel bír a saját munkáinak sorában. Az A Friendship Through Film címet viselő fotóalbum tehát nem csupán az ő szemszögéből, hanem Laverdière és az olvasók számára is egy igazi kincset jelent – én magam is a feleségemtől kaptam ezt az értékes ajándékot karácsonyra.
Jaume Cabré második élete Magyarországon bontakozik ki. A kétezres évek elején az Európa Kiadó jóvoltából, Tomcsányi Zsuzsanna fordításában ismerhettük meg a katalán író gazdag regényeit, kezdve az 1991-ben napvilágot látott Őméltóságával. Ezt követően egy kis időre szünetelt a művei megjelenése, mígnem a Libri, majd a Jelenkor újra felfedezte és gondozni kezdte az életművét. Nem véletlen tehát, hogy újra felkeltette az érdeklődést, hiszen Cabré írásai intellektuális mélységgel és középfajú szépirodalmi megközelítéssel bírnak. Műveiben rejtélyes stílusjátékok és gazdag történelmi hátterek keverednek, amelyek nemcsak a posztmodern narratíva bonyolult erdejébe vezetik az olvasót, hanem gondosan elhelyezett útmutatókkal segítik a hazatalálást is.
