Matolcsy kijelentette, hogy a devizahitelek forintosítása elengedhetetlen lépés volt, különben komoly pénzügyi és politikai válság nézett volna ránk.

A svájcifrank-hitelek forintosítása kétségtelenül az elmúlt három és fél évtized egyik legmeghatározóbb és legsikeresebb gazdasági lépése volt, amely méltán érdemel helyet a történelem krónikáiban - nyilatkozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy szakmai rendezvény keretein belül.
Az MNB "Tízéves a forintosítás" címmel rendezett konferenciáján a jegybankelnök megjegyezte:
1990 óta a legjelentősebb 20 reformintézkedés közül kiemelkedik a forintosítás, amely olyan kiemelt programokkal állítható párhuzamba, mint a Széchenyi-terv és az otthonteremtési programok. Ezen kívül fontos szerepet játszik az államháztartás konszolidációja, az adóreform, valamint a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban bevezetett Növekedési Hitelprogramja (NHP) is. Ezek az intézkedések alapvetően formálták a magyar gazdaság szerkezetét és fejlődését az elmúlt évtizedekben.
A devizahitelek ketyegő bombát, súlyos sérülékenységi pontot jelentettek, a több mint 1,1 millió szerződés negyede esett 90 napon túli fizetési késedelembe.
Felidézte, hogy a gondolkodás a devizahitel probléma kezelésére még a 2010-es kormányváltás előtt megkezdődött.
A 2010-es kormányváltást követően a Nemzetgazdasági Minisztérium számos intézkedést hozott a svájci frank alapú hitelek csökkentése érdekében. Az első lépésként megszüntették a lakossági devizahitelezést, majd bevezették az árfolyamgátat az adósok védelme érdekében. Ezen intézkedések részeként körülbelül 170 ezer devizahiteles számára tették lehetővé a végtörlesztés opcióját.
Azt említette, hogy a jegybank irányítói 2013 előtt nem mutattak hajlandóságot a kormány javaslataira, így a feladat megoldása az MNB új vezetésének vállára nehezedett.
Egyszerre kellett megoldani a vállalati hitelezés beindítását az NHP-n keresztül, mérlegfordulatot végrehajtani, valamint az alapkamat csökkentését és a devizahitelek jelentette problémát kezelni.
A kormány és a jegybank az Európai Központi Bank 2014-ben bejelentett hitelösztönző programja után dolgozta ki a devizakonverzió konstrukcióját, és a programba bevonták a bankszövetséget is - tette hozzá.
A devizahitelek átváltásának hiányában a gazdaságpolitikai fordulat nem tudott volna megvalósulni, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a 2010-es évek a Trianon óta eltelt időszak legsikeresebb gazdasági évtizedévé emelkedjenek - hangsúlyozta a jegybank elnöke, aki köszönetét fejezte ki minden érintettnek a munkájukért.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója és az IMF igazgatóságának tagja, előadásában rámutatott arra, hogy a devizahitelezés Magyarországon a 2000-es évek közepén kezdett el igazán elterjedni. Ennek hátterében a forinthitelek magas kamatlábai és a bőséges állami költések álltak, miközben a jegybank is magasan tartotta a kamatokat.
A svájci frank alapú hitelek jellemzően 5-7 százalékpontos kamatelőnyben voltak, és a stabil forintárfolyam hosszú ideig elrejtette az árfolyamkockázatok jelentőségét - nyilatkozta.
A 2008-as pénzügyi válság hatására a forint árfolyama jelentősen gyengült, ami drasztikusan megemelte a devizahitelesek törlesztőrészleteit. Ekkorra a lakossági ingatlanhitel-állomány 62 százaléka devizában volt denominálva, és a hitelek túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki.
A bankok egységes kamatemelése és a válságot követően tapasztalható ingatlanár-csökkenés tovább súlyosbította az adósok helyzetét. A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya immár 25 százalékra nőtt, ami nem csupán a pénzügyi szektor likviditását veszélyeztette, hanem komoly makrogazdasági kockázatokat is magában rejtett - emlékeztetett rá.
A devizahitelek végleges lezárására 2014-ben került sor, amikor is a Kúria határozata egyértelművé tette, hogy a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemelések jogi szempontból nem állták meg a helyüket. Ezen döntés következtében a devizaalapú hitelek árfolyamrögzítése és forintosítása elengedhetetlenné vált.
Az MNB Monetáris Tanácsa 2014. szeptember 23-án tartott ülésén határozott arról, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése érdekében a jegybank támogatást nyújt a bankoknak a szükséges deviza biztosításával. E lépés célja az volt, hogy megakadályozzák a pénzintézeteket abban, hogy a piacon keressék a forrásaikat, ami a forint értékének csökkenésével járhatott volna.
A lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges körülbelül 10 milliárd eurót a jegybank képes volt biztosítani anélkül, hogy a forint árfolyama jelentős változásokon ment volna keresztül - tette hozzá.
2014 november elején az MNB és a kormány egy fontos megállapodást kötött a bankokkal a forintosítás folyamatában alkalmazott árfolyamokról. Ezek az árfolyamok összhangban álltak az akkori MNB-középárfolyammal. Ennek keretében a svájci frank hitelek esetében 256,47 forintos árfolyamot, az euró alapú hitelekhez 308,97 forintos, míg a japán jen hitelekhez 2,163 forintos árfolyamot állapítottak meg.
A devizahitelezés tapasztalatai jelentős átalakulásokat indukáltak a pénzügyi szabályozás terén. 2015 óta a jegybank bevezette az adósságfék-szabályokat, amelyek célja a felelős hitelfelvétel elősegítése. Ezen kívül a hitelfedezeti mutató (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) alkalmazása is hozzájárult a hitelpiac stabilitásának növeléséhez.
A forintosítást mind az IMF, mind a hitelminősítők elismerésük jeleként kezelték, ami hozzájárult Magyarország későbbi felminősítéseihez - emelte ki.