A jövőre vonatkozó ígéret szerint 2026-tól megszűnik az extraprofit adó, ami új lehetőségeket nyithat meg a gazdaság számára.

Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján kiemelte, hogy az idei év legfőbb célkitűzése az EU elnökség keretében a pénzügyi és biztosítói szektorral kapcsolatos feladatok hatékony előmozdítása volt.

Ezek közül a szakma számára a legfontosabb az volt, hogy kilenc tagállam pénzügyi szabályozásért felelős tisztviselői - közöttük Magyarország is - közös levélben hívták fel a figyelmet az ösztönzőtilalom problémáira: ösztönzők nélkül nehéz a megfelelő szakértelmű tanácsadók rendszerben tartása, s ez az ügyfelek számára végső soron hátrányt jelentene. Az államtitkár szerint a szabályozási tervek a fellépés kapcsán enyhültek. A value for money szabályozásnál és a kötelező képzések kapcsán a magyar szabályozás már tartalmazza a most tárgyalás alatt álló, a benchmarkokra és a kötelező, évi 15 órás oktatásra vonatkozó előírásokat, így ez kevésbé jelent fontos változást az itthoni piacnak.

A hazai piacon a lakásbiztosítási kampány jelentette a legfontosabb lépést. Túri Anikó véleménye szerint biztató, hogy az ügyfelek 20%-a aktívan reagált, s a korábbi fölfogásokkal szemben nem csupán az ár játszotta a főszerepet a döntésükben. Az NGM által végzett kutatás eredményei azt mutatták, hogy a megkérdezettek 80%-a hasznosnak ítélte meg a kampányt. Ennek következtében a jövő évben is folytatódik a kampány, azonban az első tapasztalatok alapján néhány területen várhatóak változások – például az értesítő levelek tartalmában, valamint a korábbi biztosítások felmondási határidejének egységesítésében, ami április 30-ra kerül majd.

A biztosítási szektor extraprofit adója körüli fejlemények kapcsán az NGM államtitkára, Túri Ankó, hangsúlyozta, hogy 2023-ban még nem volt lehetőségük a Mabisz javaslatait integrálni a jogszabályokba. Azonban az idei évben már sikerült, hiszen a Mabisz részletes hatástanulmányt készített a szükséges módosításokról. Túri Ankó elmondta, hogy a 2025-től életbe lépő új szabályozás várhatóan körülbelül 60 milliárd forinttal csökkenti a biztosítók terheit. Ezen kívül a kormány továbbra is azt tervezi, hogy 2026-tól véglegesen megszűnik ez a különleges teher.

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a biztosítók tőkeszintje 200 százalék felett van, ami stabiltást jelent, ám ez az arány elmarad a V3 és az EU átlagos szintektől.

Szeptember végére a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 64,6 ezer milliárd forintot, ami főként a befektetési jegyek állományának bővülésének köszönhető.

A biztosítók díjbevétele szeptember végén 1282 milliárd forint volt, év végére 1600 milliárd forintra nőhet a díjbevétel.

A magyar biztosítói penetráció jelenlegi 2,01 százalékos szintje még mindig alacsonynak számít, amikor a visegrádi országok átlagos 2,26 százalékos értékét nézzük. A biztosítók jövedelmezősége viszont kedvező irányba változott, hiszen a tőkearányos jövedelmezőség (ROE) most 4,2 százalékot mutat, ami jelentős növekedést jelent a tavalyi 2,9 százalékhoz képest. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) véleménye szerint ideális lenne, ha a tőkearányos jövedelmezőség körülbelül 10 százalékra emelkedne, ami egészségesnek számít a szektor számára.

A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétel 346 milliárd forint volt szeptember végéig, ám az figyelmeztető Szeniczey Gergő szerint, hogy 10 év alatt mindössze 50 ezer új szerződést tud felmutatni a piac - 1,8 millió életbiztosítást kezelnek a biztosítók. Az életbiztosítások megtartásának átlagideje 10,83 év.

Az etikus életbiztosítások új szabályozása kiemelkedő jelentőséggel bír. Az MNB ügyvezető igazgatója nyilatkozata alapján a piaci visszajelzések körülbelül 70%-át figyelembe vették. Az etikus 2.0 szabályozás 2026-tól válik érvényessé, azonban fontos megjegyezni, hogy 2025 második felétől már szükséges a limitsértő eszközalapok fokozatos kivezetése a piacról. Ez a lépés a biztosítási szektor átláthatóságát és megbízhatóságát hivatott növelni.

A nem életág terén a növekedés 14%-os értéket mutatott, ami pozitív fejleménynek számít. Ugyanakkor a költséghányad 40,2%-ra rúg, ami jelentősen meghaladja az EU átlagos 30%-át. Ezzel szemben a kárráfordítás csupán 46,7%-os, ami alacsonyabb a 61,2%-os uniós átlaghoz viszonyítva. Ez a helyzet arra utal, hogy a kárráfordítás szempontjából kifejezetten kedvező tendencia figyelhető meg.

A nem életbiztosítási szektorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjai jelentős emelkedést mutattak: az átlagos éves díj 57 ezer forintra nőtt, ami éves szinten 10%-os emelkedést jelent. Ezzel szemben a kárráfordítások mindössze 4%-kal emelkedtek. A lakásbiztosítások átlagos díja 60,5 ezer forintra rúg, ami már 16%-os növekedést takar - nyilatkozta Szeniczey Gergő. A lakásbiztosítási kampány kapcsán az MNB vezetősége körlevélben arra törekszik, hogy a társasházak is részt vehessenek a biztosítóváltás lehetőségében, ám ezt nehezíti, hogy a társasházi közgyűléseket jellemzően a kampány időszakán kívül tartják.

Erdős Mihály, a MABISZ elnöke saját számításaik alapján 1700 milliárd meghaladó díjbevétellel számol, ami azt jelenti, hogy 10 év alatt a biztosítók díjbevétele megduplázódott, de ez reálértéáken inkább helyben járásnak számít. A volumnennövekedés az év első 9 hónapjában a szerződések számának növekedése meghaladta a 2 százalékot, ez régóta a legjobb éreték.

A Mabisz elnök külön kiemelte, hogy miközben a kgfb szerződések száma 2,8 százalékkal nőtt, eközben a casco szerződések 0,7 százalékkal estek vissza. Ennek köszönhetően a casco penetráció az évek során 21,7 százalékról 19,5 százalékra csökkent - ez döntően a kocsipark elöregedésére vezethető vissza, ám az is tény, hogy az adóterhelés (15% biztosítási adó +12 százalék extraprofit adó - ami jövőre az kulcsváltozás után 14% leszt) is rontja a termék értékesíthetőségét.

Az állománydíj szeptember végére 1542 milliárd forintra emelkedett, ami 12,2 százalékos növekedést jelent. Erdős Mihály hangsúlyozta, hogy ez a tendencia lényeges hatással lesz a jövőbeli díjbevételre. A III. negyedév során az életágban 12, míg a nem életágban 15 százalékos díjbevételt regisztráltak – tette hozzá a Mabisz elnöke.

A hazai biztosítók között a piaci részesedés alapján a Gernerali a legnagyobb, 15%-os díjbevétellel. Csoportszinten a VIG biztosító, amelyhez az Alfa és a Union Biztosító is tartozik, a legkiemelkedőbb, 18,7%-os részesedéssel bír. Ezt követi a Generali Csoport (Generali, Genertel, EUB) 16,4%-os részesedésével. Az Allianz a piacon 14,4%-kal, míg a Groupama 12,1%-kal képviselteti magát.

A Mabisz előrejelzése alapján az idei évben a szektor számára az extra terhek, beleértve az expraprofitot és a biztosítási adót, a 2023-as 211 milliárd forintról 246 milliárd forintra emelkednek. Ezt követően azonban várhatóan jövőre ismét 211 milliárd forintra csökkennek.

A 2023-as évi 88 milliárd forintról, illetve a 2024-es 105 milliárd forintról jövőre 59 milliárd forintra fog csökkenni az extraprofit adó mértéke.