Érdekes statisztikát hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi jövedelmekről: a lakosság egyharmada számára a jelenlegi bér kevesebbet ér, mint az előző évben.
A napokban tett közzé egy úgynevezett kísérleti adatsort a Központi Statisztikai Hivatal az idei első féléves magyarországi keresetekről. A keresetek változásának eloszlása Magyarországon elnevezésű adatsor a fizetések első negyedéves és féléves változásait mutatja be egyfelől nemzetgazdasági bontásban, másfelől pedig a keresetek változását sávokra bontva.
A legfrissebb statisztikák kedvező fényben tüntetik fel a magyar keresetek alakulását. Június végére a bruttó átlagkereset 9,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ha figyelembe vesszük a júniusi 4,6%-os inflációt, akkor ez egy 4,8%-os nettó reálkereset-növekedést jelent. Az összkép tehát biztató, még ha az ütem már a jövő évi növekedéshez képest lassul, amit 2023-ban a reálbérek jelentős elértéktelenedése is megelőzött.
Ha alaposabban megvizsgáljuk az adatokat, szembetűnő eltérések mutatkoznak a közel 10%-os bruttóbér-emelkedés és a csaknem 5%-os reálbér-növekedés mögött. A KSH által frissen közzétett részletes elemzésből az derül ki, hogy az első félév során a munkavállalók közel egyharmadának a jövedelme kevesebbet ért, mint egy évvel korábban. Bár ez a szám valamivel kedvezőbb a korábbi negyedéves adatokhoz képest, mégis aggasztó tendenciákat mutat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett reálkereseti adatok évről évre lenyűgöző képet festenek a magyar munkavállalók helyzetéről. Megfigyelhető, hogy még tavaly, amikor a bérek vásárlóereje jelentős növekedésen ment keresztül, a magyar lakosság körülbelül ötöde olyan jövedelmet kapott, amely kevesebb volt az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy tavaly az emberek körülbelül húsz százaléka, idén pedig már másfélszer több, több mint harminc százalék, nem tapasztalta meg a béremelkedést, amely kompenzálta volna az infláció hatásait.
Eközben a teljes munkaidős állásban dolgozók körében a statisztikák szerint száz emberből kilencnek a bére legalább 25 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, míg ezen belül 2,7 százalékuk esetében a növekedés meghaladta az 50 százalékot. Az első félév adatai alapján tehát a munkavállalók harmadának, azaz 33 főnek a keresete nem érte el az infláció mértékét, ami azt jelenti, hogy a vásárlóerejük az elmúlt évhez viszonyítva csökkent.
De ez még csak a jéghegy csúcsa. A statisztikai hivatal ugyanis nem csupán a reálbérek alakulását vizsgálta, hanem a bruttó és nettó keresetek összegének változásait is, méghozzá részletes, sávos bontásban. Az eredmények pedig még inkább megdöbbentő képet festettek:
A legfrissebb adatok szerint a magyarországi munkavállalók körében minden hatodik főállású dolgozó kevesebb pénzt vihetett haza az idei év első felében, mint az előző év azonos időszakában. A nettó jövedelmük 5-15 százalék között emelkedett a legnagyobb arányban, hiszen a munkavállalók negyven százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a dolgozók mindössze 3,6 százaléka élvezhette azt a kedvezőbb helyzetet, hogy a jövedelme másfélszer nagyobb lett az előző évhez viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek alakulása ágazatonként jelentős eltéréseket mutat. A legrosszabb helyzetben a közigazgatás és védelem területén dolgozók vannak, ahol minden negyedik munkavállalónak csökkent a bruttó bére az előző évhez képest. Érdekes módon még az oktatás, amely általában kedvezőbb bérkörülményekkel bír, sem mentes a problémáktól; itt a munkavállalók körülbelül 7%-ának tapasztalta a keresetcsökkenést.
A KSH egyébként csütörtök este kiadott egy, a kísérleti statisztikát magyarázó háttéranyagot A hivatalos és kísérleti statisztikák módszertani különbségeiről címmel. Ennek talán az lehetett az oka, hogy az aznapi kormányinfón is téma volt a reálbérek csökkenését elszenvedő munkavállalók nagy aránya (bár Gulyás Gergely nem tudott érdemi választ adni a kérdésre, a szavaiból úgy tűnt, hogy nem ismeri ezt az adatsort).
