Migrén és kávé: segít vagy csak súlyosbítja a fájdalmat? A szakértők véleménye erről a kérdésről meglehetősen megosztó.
A migrénre hajlamos kávéimádók számára igazi kihívást jelent, hogy mikor és mennyi kávét fogyasszanak.
A migrén az egyik leggyakoribb neurológiai megbetegedés, ráadásul a rohamok nagyon súlyos tünetekkel járhatnak. A migrént triggerek is kiválthatják, ezek közé tartozik a koffein is.
A migrén, amelyet a rendkívüli erősségű fejfájás, valamint a fény- és hangérzékenység, továbbá hányinger és hányás kísér, világszerte körülbelül egymilliárd embert érint. A migrénes rohamok pontos kiváltó okai még mindig rejtélyesek, de a kutatások szerint mind genetikai, mind környezeti tényezők hozzájárulhatnak a megjelenésükhöz. A környezeti hatások között említést nyernek a triggereket, vagyis azok a külső és belső hatások, amelyek fokozhatják a migrénes epizódok gyakoriságát. Ilyen gyakori kiváltó tényezők közé tartozik a stressz, az alváshiány, a hormonális ingadozások, valamint egyes ételek és italok, mint például a vörösbor, az érlelt sajtok, a csokoládé és a koffein.
A kávé, valamint más koffeintartalmú italok különösen figyelemre méltóak a migrén kezelésének szempontjából, mivel egyrészt képesek előidézni a fejfájás tüneteit, másrészt viszont enyhíthetik is azokat. A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy létezik-e egy biztonságos kávéfogyasztási határ, vagyis hogy a migrénes rohamok előfordulása összefügg-e azzal, mennyi kávét fogyaszt valaki. Az American Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerzői azt állapították meg, hogy...
Elizabeth Mostofsky, Suzanne M. Bertisch és kutatócsoportjuk 98 migrénes felnőtt részvételével végeztek egy részletes vizsgálatot. A résztvevők hat héten keresztül naplózták napi koffeinfogyasztásukat – beleértve a kávét, teát és energiaitalokat – valamint a fejfájással kapcsolatos tapasztalataikat. Rögzítették a migrén tüneteit, azok időtartamát és a fájdalom intenzitását, továbbá nyomon követték, hogy milyen gyógyszereket használtak a fájdalom csillapítására. Emellett más, a migrénhez kapcsolódó potenciális kiváltó tényezőket is figyelembe vettek, például az alkoholfogyasztást, a fizikai aktivitást és a pihenési szokásokat. Az összegyűjtött adatokat alaposan, egyénre szabottan elemezték, hogy mélyebb megértést nyerjenek a migrén és a különböző életmódbeli tényezők közötti kapcsolatról.
Különböző italok és készítési módok szerint a koffeinfogyasztásunk alkalmanként 25-150 mg között változik. Azonban az egyéni eltérések miatt nehéz pontosan meghatározni, hogy kinek mennyi koffein jut a szervezetébe; míg egyesek erős kávéval kezdik a napot, mások csupán egy csésze teát választanak. Emiatt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mekkora koffeinbevitel növeli a migrénes roham kockázatát – nyilatkozta Mostofsky. A kutatásunk során viszont figyelembe vettük az egyéni szokásokat, így minden résztvevő esetében viszonylag állandó volt a napi koffeinbevitel, és az ettől való eltéréseket is pontosan nyomon tudtuk követni. A migrénes rohamok tehát akkor jelentkeztek, amikor az egyének a megszokott koffeinmennyiségükhöz képest jelentősen többet fogyasztottak.
A kutatók megfigyelései alapján ez arra utal, hogy még ha valaki csupán alkalmanként fogyaszt kávét vagy energiaitalt, egyetlen koffeines ital is megnövelheti a migrénes rohamok kockázatát az adott napon.
