Mikorra várható a 16 csapatos NB I-es rendszer bevezetése? Az MLSZ sportigazgatója megosztotta véleményét a kérdéssel kapcsolatban.
Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sportigazgatója kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben nem valószínű, hogy bővítsék az OTP Bank Liga csapatainak számát, amely jelenleg 12 együttesből áll.
Az m4sport.hu weboldalon megjelent interjúban a 2020 májusa óta pozícióját betöltő sportvezető kifejtette, hogy az MLSZ irányítása alatt a döntéshozatal nem érzelmi vagy társadalmi megfontolásokon alapul, hanem kizárólag szakmai és üzleti szempontok szerint történik. A vezetés minden aspektust alaposan mérlegel, figyelembe véve, hogy mi az, ami a leginkább hozzájárul a magyar labdarúgás fejlődéséhez.
Barczi Róbert véleménye szerint jelen pillanatban nem áll rendelkezésre a szükséges 16 tőkeerős, stabil, a futball iránt elkötelezett tulajdonos, valamint 16 első osztályú szintű menedzsment és 16 fiatal, magyar játékosokkal teletűzdelt keret ahhoz, hogy megvalósulhasson a 16 csapatos bajnokság. Jelenleg tehát nem látja reálisnak a bővítést, még akkor sem, ha személyesen örömmel fogadná a létszámemelést, hiszen az azt jelentené, hogy valóban 16 erős csapatunk van.
A lebonyolítással kapcsolatban korábban felvetődött az alsó- és felsőházi rájátszás lehetősége is, elengedve a háromszor 11 fordulós lebonyolítást, amit sokan igazságtalannak tartanak. Ezzel kapcsolatban elárulta, kikérték a klubok véleményét, amelyek azonban nem támogatták az új rendszert.
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, nemrégiben felvetette, hogy a következő idényben az NB I-ben a két biztos kieső helyett az utolsó előtti csapat egy osztályozós párharc keretében harcolhatna az NB II második helyezettjével az élvonalbeli szereplésért. Barczi a témával kapcsolatban elmondta: "Tényleg szóba került ez a lehetőség, és hamarosan döntés fog születni ebben a kérdésben."
A beszélgetés során az MLSZ sportigazgatója részletesen kifejtette az utánpótlásképzés fontosságát és a fiatal játékosok szerepének növekedését. Kiemelte, hogy a szövetség által 2022-ben bevezetett ösztönző támogatási rendszer első két évét a kluboknak még meg kellett szokniuk. Azonban a 2024/25-ös idénytől kezdve már érezhetően elindult a folyamat, és a fiatal játékosok által eltöltött percek száma szinte megduplázódott.
Barczi Róbert megjegyezte, hogy a klubok egyre inkább felismerik a fiatal tehetségek integrálásának és értékesítésének lehetőségeit. Szerinte azonban a valódi előrelépés akkor következhet be, ha a működésüket racionálisabb gazdasági alapokra helyezik. Rámutatott, hogy az elmúlt két és fél év külföldi játékoseladásait elemezték az U21-es labdarúgók körében, és az így nyert eredményeket összehasonlították a hasonló létszámú és a környező országok bajnokságaival.
Barczi hangsúlyozta, hogy míg a magyar klubok az elmúlt két és fél év során mindössze két, 21 éven aluli labdarúgót értékesítettek külföldre, addig a rangsor élén álló szerb, horvát és dán csapatok 15-20 fiatal tehetséget adtak el. Ez a különbség pénzügyi szempontból drámai, hiszen a szerbek bevételei körülbelül tízszeresei a magyar csapatoknak. Barczi szerint azonban még bőven van hová fejlődni, mivel elengedhetetlen lenne, hogy a külföldre értékesített játékosokból származó bevételek egyre jelentősebb szerepet kapjanak a klubok költségvetésében.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor egyre több fiatal követel helyet magának az első osztályú klubokban, amíg korábban a többség négy-öt fiatallal "letudta" a támogatáshoz szükséges perceket, mostanra a legtöbb klubban már megvan az az egy-egy stabil játékos, aki folyamatosan játszik és be is épült a csapatba.
"A mai modern labdarúgásban fontos szerepe van a gyorsaságnak, a dinamikának, ezért szintén a minőségi előrelépést támasztja alá, hogy az NB I-ben a húsz legtöbbet sprintelő játékos majdnem fele fiatal, 21 éven aluli labdarúgó. Ezek azonban csak az első lépések, a további és folyamatos fejlődéshez szükség van arra, hogy a klubokban egyfajta üzleti modell is kiépüljön a fiatalok kapcsán" - hangsúlyozta a sportigazgató, aki szerint a cél, hogy a következő időszakban az NB I-es csapatokban átlagban legalább egy fiatal és négy-öt magyar játékos legyen a pályán.
