Fontos átalakulások várhatóak az adózási rendszerben Magyarországon, amelyek széles rétegeket fognak érinteni. Az új szabályozások és intézkedések jelentős hatással lehetnek a gazdaság különböző szektoraira, így érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a közösségi médiában osztotta meg, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára, amely most 12 millió forintról 18 millió forintra nő. Ez a döntés kedvező lehet sok kisvállalkozó számára, ám a szakértők figyelmeztetnek, hogy még számos megválaszolatlan kérdés merülhet fel a változással kapcsolatban.
A fenti bejelentés kedvező fejlemény azok számára, akik különleges jogállású mezőgazdasági termelők és kompenzációs rendszert alkalmaznak. Ezek a termelők olyan helyzetben vannak, hogy bármilyen okból kifolyólag nem jogosultak kompenzációs felárra (például ha a beszerző nem adóalany, vagy az általuk értékesített termékek és szolgáltatások nem tartoznak a mezőgazdasági tevékenységek körébe). Az érintettek választották a kompenzációs felár mellett az alanyi adómentességet, vagy lemondtak a kompenzációs rendszer előnyeiről, hogy alanyi adómentesként működhessenek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos tájékoztatása szerint fontos megjegyezni, hogy az alanyi adómentességhez szükséges felső értékhatárba nem számítanak bele a kompenzációs felárral forgalmazott mezőgazdasági termékek vagy szolgáltatások árbevétele.
Az említett változás kapcsán felmerül a kérdés, hogy az értékhatár emelkedésével azok a kisvállalkozók, akik a tavalyi évben átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem, úgy ők választhatják-e az alanyi adómentességet? Ez az adózói kör az általános szabályok szerint az idei évben áfaköteles, és az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatna újra alanyi áfamentességet. Feltételezhetően egy - a korábbi értékhatár-változáskor is alkalmazott - átmeneti rendelkezéssel kezeli majd a jogszabályalkotó ezt a helyzetet, ugyanakkor további kérdést generál az érintett adózói kör által korábban kiállított nyugták, számlák kezelése, tekintettel arra, hogy a visszamenőlegesség okán a korábban áfatartatalommal kiállított bizonylatokat így módosítani szükséges.