Nyugdíj: a magyar társadalom tévedések hálójában A nyugdíj kérdése sokak számára komoly fejtörést okoz, és sajnos sokan nincsenek tisztában a valósággal. Az emberek gyakran téves információk alapján alakítják ki véleményüket, ami hosszú távon komoly köve
Egy friss, országos felmérés rámutatott, hogy a magyar felnőttek jelentős része téveszkében él az időskori anyagi biztonságukkal kapcsolatban. Sokan ugyanis a valóságnál lényegesen alacsonyabb hozamokat tulajdonítanak az önkéntes nyugdíjpénztáraknak. Ez a félreértés pedig akadályozhatja őket abban, hogy megfelelő időben nekilássanak a nyugdíjcélú rendszeres megtakarításoknak.
A magyar felnőttek jelentős része egy költséges tévedés fogságában él, mivel a valós teljesítményhez képest erősen alulértékeli a nyugdíjpénztárak eredményeit. Ezt a megállapítást támasztja alá az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által végzett országos, reprezentatív felmérés, amely számos érdekes adatot tárt fel.
Bőven sikerült felülmúlni az inflációt
A Naphiréhez eljuttatott sajtóközleményből kiderült, hogy a kutatás során a résztvevőket arról is megkérdezték, szerintük milyen hozamokat értek el az önkéntes pénztárak 2024-ben. A válaszadók 90%-a nem tudta pontosan megbecsülni a pénztárak teljesítményét, és a többségük alulértékelte azt. Minden tizedik megkérdezett úgy gondolta, hogy a kasszák veszteséget termeltek, vagy hogy a hozam nulla százalék körüli volt. A válaszadók közel egyharmada tévesen azt feltételezte, hogy a pénztárak csak 5%-kal növelték a megtakarításaikat, míg hasonló arányban akadtak olyanok is, akik a hozamot 5 és 10% közé lőtték be. Csak 13% választotta a valóságot legjobban tükröző 10-15%-os hozamsávot az előre megadott válaszlehetőségek közül, amely az inflációt messze meghaladja.
Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások hozamának alulbecslése hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan nem választják ezt az öngondoskodási formát, holott ez hosszú távon komoly anyagi hátrányt jelenthet számukra. Az időskori anyagi biztonság egyik kulcsfontosságú pilléréről való lemondás kockázata mindannyiunkat érint. Jó hír azonban, hogy egyre többen kezdik felismerni a nyugdíjpénztári tagság előnyeit: tavaly a nyugdíjkasszák taglétszáma ismét növekedni kezdett, és már meghaladja az 1,05 milliót. Ez viszont még mindig elmarad a hazai munkavállalók 4,7 milliós létszámától, hiszen a felmérések szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede nem tagja egyetlen nyugdíjpénztárnak sem.
Korosztályi megoszlás szerint a legjobban tájékozottak a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb álló 50 év felettiek, ám még közöttük is csupán minden ötödik válaszadó tudta a helyes választ. Ezzel szemben a 30-as években járók meglehetősen gyengén szerepeltek: csupán 8 százalékuk adott helyes választ, és a legnagyobb arányban, 13 százaléknyian ők gondolták azt, hogy a nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódóan veszteségeket szenvedtek el.
Ez a megállapítás összhangban áll azzal a gyakori tapasztalattal, hogy a magyar felnőttek viszonylag későn ismerik fel a nyugdíjcélú öngondoskodás jelentőségét. Általában a 40-es éveikben kezdenek komolyabban érdeklődni, tájékozódni, és belépni valamilyen pénztárba, holott sokkal célszerűbb lenne már a 30-as éveikben megkezdeni a takarékoskodást. Minél korábban kezd el valaki, annál többször élhet a jelenleg akár 150 ezer forintos szja-visszatérítéssel, és annál alacsonyabb havi befizetés is elegendő lehet a nyugdíjcél eléréséhez.
A magyar felnőttek körében nem csupán a hozamokkal kapcsolatban tapasztalhatóak félreértések, amikor a nyugdíjcélú öngondoskodásról van szó. Az ÖPOSZ korábbi kutatásai rávilágítanak, hogy a válaszadók a szükségesnél akár 3-4-szer nagyobb összeggel kalkulálnak, ami havonta megtakarítandó ahhoz, hogy érdemben kiegészíthessék a jövőbeli öregségi nyugdíjukat. Ez a téveszme különösen aggasztó, hiszen sok olyan munkavállalót tántoríthat el az öngondoskodás elindításától, aki valójában anyagi helyzete alapján képes lenne rá, így veszélyeztetve a várva várt időskori jövedelem megteremtését is.
