Rendkívüli kihívás vár ránk, és nem engedhetjük meg, hogy az idő múlásával elkopjunk.

Magyarországon már most meghaladja az 50 év felettiek aránya a 40 százalékot, a túlnyomó többség szerint az egészségügyi problémák elkerülhetetlenek velejárója az idősödésnek, sokan pedig koruk miatt nem vágnak bele új dolgoka. Ez az attitűd akár 7,5 évvel megrövidítheti az életet - derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon reprezentatív felméréséből. Ennek kapcsán szakemberek beszéltek arról, hogyan lehet jól öregedni, valamint az ehhez tapadó sztereotípiákkal megküzdeni.

A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40 százalékot, a KSH adatai szerint 2024. III negyedévében a foglalkoztatottak 20 százalékát tették ki. Szakértők úgy vélik, 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50-69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Steigervald Krisztián generációkutató elmondta, hogy míg nagyszülei 55 éves nyugdíjasként aktív emberek voltak, a szüleinek már tovább kellett dolgozniuk, a mai társadalmunkban pedig még inkább kitolódott a munka világában töltött idő.

Olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyekben a mindennapi ember számára alig akad megoldás. A 21. században az önismeret az egyetlen biztos támaszunk. Ahogy egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy nagyszülőkké váljunk, észrevesszük, hogy gyermekeink is késlekednek a szülővé válással. Ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy az idő múlásával passzívan szembenézzünk az öregedéssel.

- fogalmazott, hozzátéve: mivel kétszer többen mennek nyugdíjba, mint amennyien a munka világába lépnek be, a cégek számára is egyre fontosabb lesz az idősek aktivitásának megőrzése. Sok fizikai munkást alkalmazó cég kényszerből már foglalkozik ezzel, és a fehérgallérosokat foglalkoztatóknál is előbb utóbb napirendre kerül a téma - mutatott rá a generációkutató.

Európa egészét érinti egy komoly kihívás, hiszen a becslések alapján 2025-re körülbelül 222 millió "ezüstkorú" állampolgár fog élni a kontinensen. E csoport várhatóan 57 trillió euró értékű költéssel járul hozzá a gazdasághoz, ami a kontinens GDP-jének 31 százalékát jelenti.

Egy, a Yale Egyetem által végzett korábbi kutatás megállapította, hogy azok, akik optimistábban viszonyulnak az öregedéshez, átlagosan 7,5 évvel hosszabb életet élhetnek. Ezen megállapítás alapján a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat közösen felmérték a magyar lakosság attitűdjét az öregedés témájában. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a negatív szemléletű egyének általában rosszabb jövőbeli kilátásokkal rendelkeznek, kevésbé hajlandók aktívan tenni saját jólétük érdekében, és nem érzik magukat képesnek arra, hogy befolyásolják sorsukat és életminőségüket.

A magyar lakosság körében végzett felmérések szerint a megkérdezettek közel kétharmada (69%) úgy véli, hogy az egészségügyi problémák elkerülhetetlenül a kor előrehaladtával jelentkeznek, míg 60%-uk azt állítja, hogy ez a folyamat gyakran fájdalommal is jár. Az 50-69 évesek körében különösen aggasztó, hogy 75% tapasztal ízületi fájdalmakat. Ugyanakkor szakértők hangsúlyozzák, hogy ez a jelenség nem szükségszerű, és megfelelő életmóddal, mozgással sok esetben elkerülhetők az ilyen panaszok.

"Amikor megfigyeljük, hogyan élnek napjainkban az idősebb generációk, könnyen elképzelhetjük, hogy ha nem kezdünk el cselekedni, milyen jövő vár ránk idős korunkban" - hívta fel a figyelmet Milánkovics Kinga, a HCAF társalapítója. Steigervald Krisztián, generációkutató, a magyarok táplálkozási szokásairól beszélve kiemelte, hogy míg húsz évvel ezelőtt a köztudatban csupán annyit jelentett az egészséges étkezés, hogy salátát fogyasztanak a pörkölthöz, mára a lakosság tudatossága jelentősen fejlődött, és sokkal szélesebb spektrumot ölel fel az egészséges táplálkozás fogalma.

Az alapítvány szóvivője megjegyezte, hogy noha a kutatás során a válaszadók 80 százaléka jelezte, hogy sportol, a valóságban a lakosság csupán egy kis része él aktív életmódot. Mindazonáltal pozitív fejleménynek tekinthető, hogy ennyien tisztában vannak azzal, hogy a sport fontos része az egészséges életvitelnek. "Ha 30 évvel ezelőtt megkérdeztük volna a szüleinket, valószínűleg nem értették volna, miért lenne ez előnyös. A társadalmi változások nyomán azonban már észlelhető, hogy az edzőtermekben egyre több középkorú ember fordul meg, mint azt elsőre gondolnánk" - tette hozzá.

A felnőtt népesség több mint felének, pontosan 58 százalékának a véleménye az, hogy az öregedés elkerülhetetlen velejárója a fogak romlása és a fogászati gondok. A statisztikák is megerősítik ezt a nézetet: az 50 és 69 év közötti korosztály 48 százaléka érzékeli, hogy fogainak állapota romlik. Érdekes módon azonban csupán 21 százalékot zavar ez a helyzet, és az érintettek közel fele nem is aggódik emiatt.

"A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy a magyar társadalom milyen könnyedén hajlandó elfogadni a feltételezett, ám nem feltétlenül indokolt, életkorral kapcsolatos kellemetlenségeket" – magyarázta Lember Szilvia, a vállalat menedzsere. Hozzátette, hogy az egészség megőrzésére irányuló erőfeszítések szervesen kapcsolódnak az öngondoskodás folyamatához, és ennek részeként elengedhetetlen a kor szerinti szűrések és az éves fogászati ellenőrzések rendszeres látogatása. Az ő cégüknél ez az utóbbi már családi hagyománnyá vált, hiszen az idősebb szülőkkel együtt mennek el a vizsgálatokra.

Szondy Máté, klinikai szakpszichológus, a korhoz kapcsolódó előítéletek, más néven aegizmus hatásairól beszél, amelyek nem csupán az idősebb generációk, hanem a fiatalok életére is kihatnak. "A médiában és a filmekben az idősek gyakran klasszikus öregként jelennek meg, ami nemcsak sztereotípiákat erősít, hanem azt is sugallja, hogy passzívak és magányosak, vagy leépülés alatt állnak. Ez pedig megnehezíti az alternatív szerepmodellek megjelenését" – hangsúlyozta. Az életkor alapján történő sztereotipizálás nem csupán külső hatások révén éri el az embereket, hanem a saját belső gondolkodásunkban is megjelenik, formálva ezzel a társadalmi diskurzust.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es globális jelentésében hangsúlyozza, hogy az age-izmus, vagyis az idősek ellen irányuló diszkrimináció nem csupán társadalmi jelenség, hanem komoly gazdasági kihívást is jelent. Egyes kutatások alapján az időskori diszkrimináció évente körülbelül 63 milliárd dollárnyi egészségügyi költséget generál az Egyesült Államokban. Ez a szám figyelemreméltó, és rávilágít arra, hogy a társadalomnak sürgősen foglalkoznia kell ezzel a problémával.

Egy friss felmérés szerint a 50 és 69 év közötti magyarok körében a válaszadók 27 százaléka már tapasztalta, hogy a környezetük valamiért túl idősnek tekintette őket. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele, pontosan 56 százalék, ami körülbelül 1,4 millió embert jelent, úgy érezte, hogy bizonyos tevékenységekhez már nem elég fiatal. Ezen kívül a válaszadók harmada, 37 százalék, nem merült el új kihívásokban koruk miatti félelmek miatt.

A szakértők véleménye szerint az aktív öregedés egyik legfontosabb eleme az új élmények és tudás megszerzése. Ez a folyamat nemcsak az elmét frissen tartja, hanem hozzájárul a hanyatlás lassításához is. Egy érdekes példa erre a Döntés című könyv, amelyben a neves magyar származású amerikai pszichológus, Edith Eger válaszolt egy gyakori kérdésre: "Miért tanuljunk, ha az ember már 50 évesen szerez diplomát?" Eger egyszerűen megjegyezte: "Így is, úgy is betölti az 50-et." Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás és fejlődés mindig értékes, függetlenül attól, hogy milyen életkorban történik.

Pokorny Lia színművésznő megosztotta tapasztalatait a korral kapcsolatos aggodalmairól, amelyek először a 40-es éveiben törtek rá. "A kétségbeesésnél semmi sem öregíti jobban az embert" – vallotta, és ahogy új kihívásokkal szembesült, sikerült túllépnie ezen a félelmen. Ennek eredményeként pozitív visszajelzéseket kezdett kapni. Édesanyja, aki a 70-es éveiben jár, aktívan részt vesz egy nyugdíjas túraklubban, és rendszeres jógázással is felfrissíti a lelkét és a testét.

Milánkovics Kinga hangsúlyozta, hogy körülöttünk számos inspiráló példa található, amelyekből a mai 50-es generáció könnyedén meríthet erőt és bátorságot. Steigervald Krisztián emlékeztetett arra, hogy a múlt legendás színészei, mint Páger Antal és Jávor Pál, középkorúként gyakran 70-nek tűntek, és remekül alkalmazkodtak az akkori társadalmi normákhoz. A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója kiemelte, hogy míg egy évszázaddal ezelőtt csupán a lakosság 0,1%-a volt 80 éves, ma már minden tizedik ember elérte ezt a kort.

"Bár az aktív és tudatos öregedés eszméje az utóbbi évek során egyre nagyobb figyelmet kapott a társadalmi diskurzusban, még mindig nem vált általánossá. Pedig alapvető érdekünk, hogy az öregedést pozitívan közelítsük meg, tervezetten készüljünk fel a nyugdíjas évekre, és tudatosan alakítsuk életünket – ez nem csupán a saját, hanem családunk jövőjének is értékes befektetése" – hangsúlyozta Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már hat évvel hosszabb a várható élettartam, mint ötven évvel ezelőtt. "Tovább élünk, mint valaha; aktívan kell dolgoznunk azon, hogy ezeket az extra éveket jó egészségben élhessük meg" – tette hozzá Lember Szilvia.

Szondy Máté szerint tudatosítani kell magunkban, az időskori életminőségre hatással vannak az évtizedes szokások, a dohányzás, a rendszeres mozgás éppúgy, mint a társas kapcsolatok ápolása. A klinikai szakpszichológus szerint fontos emellett, hogy aktív hobbik megtartásával, vagy kialakításával, önismerettel és az életkorhoz igazított viselkedéssel lehet a negatív társadalmi sztereotípiákat önmagunkban pozitív idősképpé formálni.

Steigervald Krisztián hangsúlyozza, hogy a sikeres fejlődéshez elengedhetetlen, hogy ne csupán a környezetünket, hanem saját magunkat is értékeljük az adott korcsoportban elért reális eredmények tükrében. Amikor a közönség soraiból érkezett az a kérdés, hogy egy Y-generációs hogyan tudja meggyőzni idősebb szüleit az egészségükre való fokozottabb odafigyelés fontosságáról, az alapítvány társalapítója, Milánkovics Kinga válaszában kiemelte, hogy a családi párbeszéd elengedhetetlen, és a helyzet szemléltetésére jó példákra van szükség. "Fontos, hogy azt a mély érzést célozzuk meg a szülőkben, hogy 'Nem szeretnék a gyerekeim terhére lenni', így könnyebben megérthetik az egészségmegőrzés jelentőségét" - tette hozzá.