Karácsonyék súlyos kihívásokkal nézhetnek szembe, bár ők ezt más megvilágításban láthatják.
A portál cikkében hangsúlyozzák, hogy a Fővárosi Közgyűlés többsége, amely magában foglalja a Tisza Pártot, a Podmaniczky Mozgalmat, a DK-t és a Párbeszédet, 2024 decemberében, még az ünnepek előtt, megszavazta Budapest következő évi költségvetését. Ezt a költségvetést úgy alakították ki, hogy az államnak mindössze 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kívánnak befizetni, míg további 51 milliárd forintot nem terveznek átutalni. A Fidesz képviselői tartózkodtak a szavazástól, míg a Kutyapárt a vitából való kivonulás mellett döntött. A Fidesz frakciója a költségvetés decemberi vitájában már jelezte, hogy véleménye szerint ez a költségvetés törvényellenes lesz.
Az Index beszámolója szerint a jóváhagyott költségvetés azt az elvet követi, hogy a főváros a 2025-re esedékes szolidaritási hozzájárulás összegét kizárólag az államtól kapott támogatás mértékéig vállalja.
Sára Botond főispán erre válaszul egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a budapesti kormányhivatal szerint szabálytalan a fővárosi költségvetés, ezért kénytelen a Kúriához fordulni.
A budapesti főispán kijelentette, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem készül eleget tenni a szolidaritási hozzájárulás befizetésének, ami jogszabályi szempontból problémás.
A fővárosnak nincs mentsége arra, hogy elkerülje a szolidaritási hozzájárulás kifizetését, mivel az iparűzésiadó-bevételek folyamatosan emelkednek, és ezek képezik a szolidaritási hozzájárulás alapját – hangsúlyozta Sára Botond márciusban.
A Kúria nem semmisítette meg a fővárosi önkormányzat idei évi költségvetését, amelyet a budapesti kormányhivatal támadott meg jogszabályellenességre hivatkozva - állította a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerdán, egy budapesti háttérbeszélgetésen.
Kiss Ambrus az MTI nyomán beszámolt arról, hogy a Kúria szerdán hivatalosan tájékoztatta a fővárost a döntéséről. Az indoklás szerint a költségvetés elfogadásának pillanatában a helyzet "nem volt kedvezőtlen" - tette hozzá.
A főigazgató elmondta: a Kúria kikötötte, hogy a fővárosnak figyelembe kell vennie a szolidaritási hozzájárulás mértékét, tehát a költségvetés felülvizsgálatakor be kell tervezni a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében szereplő 80 milliárd forintot.
A Kúria indoklása szerint a helyzet nem feltétlenül von maga után fizetési kötelezettséget a főváros részéről, mivel csupán egy tervezett számról van szó. A Kúria azt javasolja, hogy a főváros a szolidaritási hozzájárulás mértékével kapcsolatos peres ügyeit más formában tükrözze a költségvetésében július elsejétől - tájékoztatott Kiss Ambrus.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a főváros nem tudja teljesíteni a megállapított szolidaritási hozzájárulás összegét, mivel ez a város alapvető működését "teljes mértékben ellehetetlenítené". A fővárosi vezetés véleménye szerint a kormány által megfogalmazott 51 milliárd forintos követelés "túlzó és indokolatlan".
Kiss Ambrus a szerdai háttérbeszélgetés során bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat számláján jelenleg mínusz 41 milliárd forint található.
A kérdésre reagálva kifejtette: a Kúria technikai jellegű kérésének eleget fognak tenni a felülvizsgálat során, azonban ez nem jelenti azt, hogy szándékukban állna több pénzt befizetni. A május 28-i inkasszó ellen azonnali jogvédelmet kérnek - tette hozzá.
Ezek ellenére az Indexhez eljutott információk alapján a Kúria érvénytelenítette Budapest 2025-ös költségvetésének két szegmensét, miután a folyamat során a kormányhivatal álláspontját támogatta.
A per ítélete nyomán július 1-jét követően a fővárosnak át kell dolgoznia a költségvetését, mivel a Kúria érvényteleníti a kiadási főösszeggel és a szolidaritási hozzájárulás mértékével kapcsolatos szabályozásokat.
Ezzel a jogerős határozat is megerősítésre kerül, ahogyan azt az Index is megjegyzi.
A Magyar Államkincstár indokoltan követeli a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetését.
Az Indexnek nyilatkozó közgazdászok véleménye szerint az ítélet mögött az a figyelmeztetés áll, hogy Budapest a csőd szélén egyensúlyozik. Az új költségvetés kidolgozása során a városvezetésnek sürgősen meg kell találnia a megfelelő megoldásokat ennek a kritikus helyzetnek a kezelésére.
Megérkezett a Kúria végleges döntése, amely megállapítja, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ennek oka, hogy a tervezett költségvetésben nem szerepel a 51 milliárd forint összegű szolidaritási hozzájárulás befizetése – nyilatkozta a főváros főispánja egy Facebook-videóban.
Sára Botond kiemelte, hogy a döntés nem csupán a hiány kezeléséről szól, hanem arról is, hogy az ehhez szükséges forrásokat meg kell teremteni. Ennek érdekében a Fővárosi Önkormányzatnak át kell alakítania a költségvetését.
- A döntésből az is következik, hogy Karácsony Gergely és csapata tévesen értelmezték az Alkotmánybíróság döntését, ami korábban ugyanebben az ügyben született. A jelenlegi szabályozása a szolidaritási hozzájárulásnak nem ellentétes az alaptörvénnyel - mondta, hangsúlyozva:
A teljes szolidaritási hozzájárulás megfizetése elengedhetetlen, hiszen ez a támogatás a hátrányosabb helyzetű települések fejlődését szolgálja.
A Kúria határozatának indoklása világossá teszi, hogy a főváros számára elengedhetetlen a költségvetésének szabályos keretek közé való terelése július 1-jét követően. Ezt a célt két fő megközelítéssel érheti el: egyrészt a kiadások mérséklésével, másrészt a bevételek növelésével.
A fővárosnak mindenképpen találnia kell egy megoldást erre az 51 milliárdos hiányra. Az, hogy miként lépnek a helyzet orvoslására, már nem az én feladatom.
„Tedd különlegessé a mondandódat” – nyilatkozta Sára Botond az Indexnek.
Ha a főváros nem képes betölteni ezt a hiányosságot, új szabályok fognak érvénybe lépni.
Sára Botond elmondása szerint, ha az államkincstár vezetője észleli, hogy a fővárosi folyószámlán súlyos likviditási vagy működési gondok merültek fel, akkor lehetősége van arra, hogy a budapesti lakosság védelme érdekében költségvetési biztost nevezzen ki.
A költségvetési biztos elsődleges feladata az lenne, hogy alaposan megvizsgálja a főváros pénzügyi működését. Amennyiben a gazdálkodás nem felel meg az elvárásoknak, köteles jelentést összeállítani, és lépéseket tenni a helyzet orvoslására.
Ha ez nem hoz eredményt, a nemzetgazdasági miniszter kérheti a kormányhivatal vezetőjét, hogy jelöljön ki csődbiztost, aki lényegében átvállalja a fővárosi önkormányzat gazdasági irányítását - tette hozzá Sára Botond, megjegyezve, hogy ez csupán egy lehetőség a jövőre nézve.
Bízunk benne, hogy a képviselők, akik támogatták Karácsony Gergelyt, mégiscsak abban a hitben és felelősségben hozták meg a költségvetéssel kapcsolatos döntéseket, hogy nem vitték csődbe a várost. De ez a jövő kérdése, a jogi útja ennek mindenesetre megvan - tette hozzá.
Szentkirályi Alexandra az Indexnek kifejtette, hogy véleménye rendkívül világos, és egyetértenek vele a Kúria álláspontjai is.
Karácsony Gergely és a Tisza Párt felelőssége egyértelművé vált: a főváros pénzügyi helyzete válságba került. A bírósági döntés után már nem lehet elrejteni az igazságot, amelyet eddig sikerült titokban tartaniuk. A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy Karácsony Gergely 200 milliárd forintos tartalékkal vette át a fővárosi irányítást, ami most új fényben tűnik fel a kialakult helyzet tükrében.
Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, hogy kampányában folyamatosan kiemelte: elfogadhatatlan, hogy míg milliós fizetések, több tízmilliós prémiumok és a Gyurcsány-korszak elavult cégvezetői mindig kaptak támogatást, addig komoly fejlesztésekre nem maradt forrás.
A kormányzat válaszolt a főváros támogatásával kapcsolatos kritikákra is, amelyek szerint nem nyújtanak elegendő segítséget. A közelmúltban azonban forrást biztosítottak új villamosok beszerzésére, ami azt mutatja, hogy elkötelezettek a főváros fejlesztése iránt.
