Skót tudósok egy különleges küldetésre indulnak, hogy feltárják a 11 ezer méteres mélységben felfedezett rejtélyes sötét oxigén forrását.


"A sötét oxigén felfedezése paradigmaváltásnak számított a mélytengeri életről, sőt talán a földi életről alkotott elképzeléseinkben is, de végső soron több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt" - nyilatkozta Andrew Sweetman, a Skót Tengertudományi Szövetség (SAMS) biokémikusa, a tengermélyi oxigént vizsgáló kutatócsoport vezetője pénteken, amikor kihirdették, hogy a kutatás 382 millió jenes (kb. 970 millió forintos vagy 2 millió fontos) támogatást kapott a japán Nippon Foundationtől.

A pénzből a SAMS speciális mérőműszerekkel felszerelt drónokkal vizsgálja majd a tengervíz oxigén- és hidrogénkoncentrációját. A három éven keresztül tartó kutatástól azt remélik, hogy sikerül majd azonosítani a 11 ezer méteres mélységben talált oxigén pontos forrását, illetve azt is meg lehet majd állapítani, hogy ennek milyen hatása van a tengerfenék ökoszisztémájára.

A tavaly felfedezett sötét oxigén jelensége a SAMS geofizikusai szerint különös figyelmet érdemel, mivel a mélytengeri polifémes rögök ritkás mezőket alkotva képesek elektrolízis révén oxigént termelni a tengervízből. Ez a folyamat lehetővé teszi az oxigén jelenlétét olyan területeken is, ahol a napfény soha nem éri el a tengerfeneket, így a fotoszintézis nem játszhat szerepet. A tavalyi Clarion-Clipperton-zónában (CCZ) végzett expedíció során először, majd másodszor is mérési hibára gyanakodtak, amikor 3000-6000 méteres mélységben szokatlanul magas oxigénszintet tapasztaltak. Azonban, miután bebizonyosodott, hogy az adatok pontosak, ez a felfedezés hatalmas hullámokat vetett a tudományos közösségben: a fotoszintézis nélküli oxigéntermelés újragondolhatja a földi élet keletkezéséről szóló elméleteket.

A kutatók a további vizsgálatok keretében a CCZ különböző területein is méréseket kezdenek el, hogy felmérjék, vajon más helyeken, ahol az oxigéntermelésért felelős rögök szintén jelen vannak, szintén magasabb oxigénszinteket tapasztalnak-e. Ezt követően a rögök és a tengerfenék részletesebb elemzése következik. A kutatás során mélyebb betekintést nyernek a 6 és 11 ezer méter közötti hadal-zónába is, ami egyben azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyság először végez méréseket 6000 méter mélység alatt az óceánban. Ez a zóna az óceán teljes területének 45 százalékát fedi le, és eddig rendkívül korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre róla.

A mérések célja, hogy ne csupán a Földön, hanem esetlegesen más égitesteken létező életformákról is új információkat nyújtsanak. Sweetman megjegyzése szerint a NASA is érdeklődik a felfedezés iránt: amennyiben sikerülne bizonyítani, hogy a fotoszintézis mellett más módon is lehet oxigént termelni, az alapjaiban változtatná meg a korábban életképtelennek tartott bolygók megítélését. Az amerikai űrügynökség megbízásából a SAMS olyan méréseket végez, amelyek segítségével kiderülhet, mennyi energia szükséges az oxigén előállításához még nagyobb nyomás alatt is. Ebből a kutatók remélhetőleg pontosabb becsléseket készíthetnek arról, hogy létezhet-e valamilyen életforma az Enceladuson és az Europán.

A CCZ, vagyis a Clarion-Clipperton Zóna, nem csupán a tudósok érdeklődését keltette fel, hanem a bányaipari szakemberekét is. A fémes rögök kitermelése rendkívül jövedelmező lehetőségeket rejt magában, azonban az ellenzők figyelmeztetnek: a bányászat következményei akár visszafordíthatatlan környezeti károkat is okozhatnak. Az itt kinyerhető mangán, nikkel és kobalt rendkívüli értéket képvisel, és Rory Usher, a The Metals Company (TMC) képviselője hangsúlyozza, hogy a tenger alatti kitermelés kisebb környezeti hatásokkal járhat, mint a hagyományos szárazföldi bányászat, ám a pontos mértékét jelenleg még nehéz megbecsülni. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja az, hogy a kitermelés megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy részletesebb ismereteket nyerjenek az ezzel kapcsolatos kockázatokról. Sweetman is óvatos megközelítést javasol: véleménye szerint nem lenne bölcs döntés a tengerfenék megbolygatása, amíg nem tisztázódik, pontosan milyen természetű folyamatok zajlanak ott. Kiemelte, hogy ő maga biztos abban, hogy a hatezer méteres mélységben talált oxigén valóban a tenger mélyén keletkezik.

Related posts