Navracsics Tibor véleménye szerint elengedhetetlen egy sokkal kiegyensúlyozottabb iskolarendszer kialakítása.
Navracsics Tibor előadása - Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Egy ország versenyképessége szorosan összefonódik a társadalmi kohézió szintjével, valamint az egyenlőtlenségek mértékével. Magyarország esetében azonban ezen a téren még sok a teendő, ahogy azt Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter is hangsúlyozta. A miniszter pénteken a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi Csúcstalálkozóján tartott előadása során a területfejlesztés és a versenyképesség közötti szoros összefüggésekről beszélt, kiemelve, hogy a társadalmi egyenlőség javítása elengedhetetlen a gazdasági fejlődés szempontjából.
Az egyes hazai régiók fejlettségi szintje között jelentős különbségek vannak, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta a magyarországi régiók fejlődése is különböző ütemben zajlott, mondta a miniszter. Budapest egyértelműen nagy nyertese volt az EU-s csatlakozásnak Navracsics szerint, a többi régióhoz képest amúgy is magasabb fejlettséggel rendelkező főváros fejlődött a legnagyobb mértékben 2004 óta. Ez egyébként nem egyedülálló jelenség, ez ugyanígy történt minden közép-európai ország esetében. "Az EU-ban ma a növekedést és a kohéziót a közép-európai fővárosok és fővárosi régiók dinamikus fejlődése pörgeti" - mondta Navracsics.
A miniszter véleménye szerint Nyugat-Magyarországot hajlamosak vagyunk egy rendkívül fejlett régióként szemlélni. Azonban, ha alaposabban megvizsgáljuk a 2004-es EU-csatlakozás óta tapasztalható fejlődést, világossá válik, hogy e területeken is csupán fokozatos előrelépés történt. Természetesen, ha magyar viszonylatban nézzük, az ország nyugati része még mindig lényegesen fejlettebb és versenyképesebb, mint Kelet-Magyarország, ami magyarázza, hogy az EU-s források kétharmada ide irányul. Navracsics külön kiemelte, hogy az elérhető források kérdéséről van szó. "Szeretném hangsúlyozni a jelenlévő EU-s tagállamok nagyköveteinek, hogy ha a saját országaik blokkolják a Magyarország számára kijáró EU-s forrásokat, akkor ezzel az EU versenyképességét is gyengítik" - tette hozzá, célzottan a meghívott nagykövetekhez.
"Két felzárkózási "zsákja" van Magyarországnak, északkeleten és délen, főként délnyugaton" - mondta a miniszter. Az itt található járások fejlettsége sok esetben a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát sem érik el, szerinte a kormány nem véletlenül hozott éppen ezekre a területekre több nagy beruházást is, például a szegedi BYD gyárat és a Rheinmetall-üzemet (bár a miniszter az előadáson bemutatott térképen elsősorban nem Szeged környékét, hanem Somogy, Zala és Bács-Kiskun megyét emelte ki).
Az előadás során a miniszter alaposan elemezte a versenyképesség terén tapasztalható eltérések okait és hatásait, különös hangsúlyt fektetve az oktatás jelentőségére. "Egy jól működő iskolarendszer és egy erős felsőoktatási hálózat képes vonzani a minőségi befektetőket, ami olyan munkahelyeket teremt, amelyek versenyképes, magas jövedelmet kínálnak" - emelte ki. Navracsics rávilágított, hogy jelenleg Magyarországon a minőségi oktatáshoz való hozzáférés rendkívül egyenetlen, ami jól példázza a legjobb középiskolák eloszlása az országban. A HVG által készített középiskolai rangsor szerint az ország tíz legjobb intézményéből kilenc Budapesten található. "Ez talán kedvező hír a főváros számára, de az ország többi része számára nem igazán az" - tette hozzá a miniszter. Ezt követően egy térképet is bemutatott a legjobb ötven középiskoláról, ahol a helyzet szintén nem sokkal kedvezőbb, hiszen itt is a fővárosi intézmények dominálnak.
Összességében úgy véli, hogy egy sokkal kiegyensúlyozottabb iskolarendszer kialakítása lenne szükséges, amely hozzájárulna a versenyképesség növeléséhez.
A miniszter által bemutatott térkép jól szemléltette a járásonkénti halálozási arányok eltéréseit, amely alapján megfigyelhető, hogy a fejletlenebb régiókban drámaian magasabb a halálozási arány, mint a fejlettebb területeken. Hasonló tendencia figyelhető meg az elvándorlás és az öregedési index esetében is: a hátrányos helyzetű térségekből folyamatosan áramlanak el az emberek a fejlettebb régiók irányába. Ennek következményeként a társadalom elöregedése is gyorsabb tempót ölt a fejletlenebb vidékeken.
A miniszter előadását azzal zárta, hogy a területfejlesztésnek két nagy csapásiránya lesz a következő időszakban, a városi térségek fejlesztése és a periféria térségek fejlesztése. A periférikus területeken a klasszikus felzárkóztatási eszközöket kell szerinte alkalmazni, elsősorban munkahelyeket kell teremteni és az infrastruktúrát fejleszteni. Példaként említette, hogy az M9-es autópálya megépítése valószínűleg jó hatással lenne a környező területekre.
A HBLF eseményén előadott Szabados Richárd is, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a kkv-k fejlesztéséről beszélt. Az államtitkár szerint a Demján Sándor Programmal most azt keresik, hogy milyen lehetőségeket tud az állam a kkv-knak nyújtani, hogy segítse a fejlődésüket (hogy milyen kilátásokkal, arról itt írtunk).
Az elmúlt öt hónap során jelentős erőfeszítéseket tettek a cégek bevonására, hogy a minisztérium ne csupán "egy elefántcsonttoronyban, papíron" fogalmazza meg a támogatási program részleteit. Ennek nyomán a programpontokat a vállalatok igényei és szükségletei alapján alakították ki. Szabados kiemelte, hogy a fogadtatás eddig rendkívül kedvező, és véleménye szerint ez a pozitív attitűd "ragadós". Számos vállalkozás pályázott, annak ellenére, hogy korábban sokan aggodalmukat fejezték ki a jelentkezők számával kapcsolatban.
Az államtitkár megjegyzése szerint a vállalatok körében óvatos megközelítést és várakozást tapasztalnak a saját tőkéből finanszírozott beruházások és fejlesztések terén. A Demján Sándor Program keretein belül, különféle támogatások nyújtásával igyekeznek csökkenteni ezt a visszafogottságot. Szabados azonban hangsúlyozta, hogy "nem ingyen pénzről és osztogatásról van szó". A támogatásoknak valóban értékteremtőnek kell lenniük, és bíznak abban, hogy ez pozitív hatással lesz az ország gazdasági teljesítményére is.
Szerinte biztosan lesznek olyan vállalkozások, akik nem megfelelően fogják felhasználni a forrásokat - "tudjuk, hogy a kkv-k egzotikusan könyvelnek", mondta -, de az ilyen vállalkozásokat az ellenőrzések ki fogják szűrni. A támogatásvadászatot szintén kiszűrik, hiszen nem önmagában a támogatások kiosztása a cél, hanem az, hogy a támogatás "újabb ajtókat nyisson meg" a résztvevőknek. Ehhez persze fontos, hogy a cégek versenyképesek legyenek és reális célokat tűzzenek ki.
Szabados végül kiemelte, hogy a Demján Sándor Program célja az, hogy a kis- és középvállalkozások számára előnyösebb legyen, ha saját forrásaikat is felhasználva csatlakoznak a kezdeményezéshez, mintsem hogy csak felhalmozzák a pénzüket. "Ne úgy tekintsenek ránk, mint akik hátrányos szándékkal lépnek fel. Mi valóban jót szeretnénk elérni, ezért kérjük, dolgozzanak velünk együtt, és osszák meg velünk a véleményüket a programmal kapcsolatban!"
