Szíria irányába óvatos lépéseket tesz, míg az EU a grúz diplomáciával szemben inkább elzárkózik.
A grúziai helyzet egyre aggasztóbbá válik, hangzott el Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke által az Európai Parlament (EP) keddi ülésén. A politikus emlékeztetett arra, hogy a grúz állampolgárok már hetek óta utcára vonulnak, hogy megvédjék demokratikus értékeiket és EU-párti jövőképeiket, miután a kormány bejelentette, hogy 2028-ig nem kívánja folytatni a csatlakozási tárgyalásokat. A grúz miniszterelnök ezt követően tagadta a híreszteléseket, kijelentve, hogy "semmit sem függesztettek fel", és mindezt hazugságnak titulálta. Šuica hangsúlyozta, hogy ez a lépés éles ellentétben áll a grúz lakosság többségének akaratával, hiszen a kormány azonnal eltávolodott az európai integrációs úttól, miután az ország megkapta a tagjelölti státuszt.
Több mint 450 embert vettek őrizetbe, és több mint 300-an szenvedtek sérüléseket vagy bántalmazást, miközben legalább 400 ügyben emeltek vádat, anélkül hogy bárki felelősségre vonná a rendvédelmi erőket a túlzott erőszakért – derül ki a jelentésből. Ez a helyzet jól mutatja Grúzia demokráciájának folyamatos hanyatlását, hiszen a választások előtt, amelyek már súlyos jogsértések árnyékában zajlottak, olyan törvényeket fogadtak el, amelyek ellentétesek az uniós értékekkel és elvekkel.
Az EU emiatt júniusban lefokozta a politikai kapcsolatokat és felfüggesztette a kormánynak járó uniós támogatásokat (több mint 150 millió euró értékben), a pénzt átirányítják a független médiának és a civileknek, Grúzia csatlakozási folyamata pedig gyakorlatilag leállt, sorolta Šuica. Hétfőn a külügyminiszterek megegyeztek a vízummentesség felfüggesztéséről tárgyaltak a diplomata- és szolgálati útleveleknél. (Az egy-két tagállam által nem vétózható döntéshez még hivatalos javaslat sincs, csak egy elvi alku a külügyminiszterek többsége között.) Arról is egyeztettek, hogy szankcionálják a súlyos emberi jogsértésekben érintetteket. (Ehhez egyhangú döntés kell, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közölte, hogy ő és szlovák kollégája vétózott rendőri vezetők elleni szankciókat.) Šuica szerint ideje, hogy döntően és egységesen lépjen fel az EU, az önkényesen letartóztatottakat szabadon kell engedni és el kell számoltatni a felelősöket.
Uniós zászlókat emelnek nem csak Tbilisziben, hanem vidéki falvakban is, jelentette ki az Európai Néppárt nevében Rasa Juknevičienė. A Tisza Pártot is a sorai közt tudó frakció szószólója úgy vélte, Grúzia tankönyvi példája kezd lenni annak, hogyan alakítja át az orosz befolyás a demokratikus rendszereket autokratává egy lövés nélkül. A néppárti álláspont világos: a parlamenti választások eredményét ellopták, új voksolásra van szükség, addig az ellenzék vezetője a jogosan megválasztott elnök, a tagállamoknak pedig szankcionálnia kellene a tüntetők elleni erőszak felelőseit, ne hagyják, hogy Putyin és a csatlósai megnyerjék a demokrácia és szabadság elleni harcot.
A szívfagyasztó élmény, amit Tobias Cremer, a DK EP-frakciójának tagja, Tbilisziben tapasztalt, rávilágít a grúzok küzdelmére. A szocialista politikus szerint Grúziában a Kreml árnyékában egy belorusz típusú autokrácia kiépítése folyik. A grúz nép, az uniós zászlót lengetve, bátor harcot folytat a szabadságáért és a demokráciáért. Az ottani emberek azonban aggodalommal kérdezik, hogy hol van most az EU, és valódi szankciókat sürgetnek, hogy támogassák őket ebben a nehéz helyzetben.
Thierry Mariani, a fideszes hátterű Patrióták Európáért képviseletében, kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Grúziában és Romániában az Európai Unió nem tartja szem előtt az emberek akaratát és szuverenitását. Rámutatott arra, hogy külföldi érdekcsoportok próbálnak destabilizáló hatást gyakorolni a grúz kormányra, tüntetéseket szítva a grúz állam ellen. Mariani azt is hangsúlyozta, hogy a helyzet hasonló lehet a 2013-2014-es ukrajnai Majdan eseményeihez, ahol a politikai feszültségek eldurvultak. Az elnök legitim módon került hatalomra, és a grúz intézmények mindent megtesznek azért, hogy megvédjék magukat az erőszakos cselekményektől.
A Mi Hazánk által megalakított Szuverén Nemzetek Európája képviselője, Hans Neuhoff úgy véli, hogy ha a titkosszolgálatok olyan intenzíven figyelnék meg az ellenzéki politikai szereplőket, ahogyan azt Németországban teszik (itt konkrétan saját pártjára, az Alternatíva Németországnakra utalva), akkor jogosan merülne fel a kérdés, hogy Grúzia felvétele az EU-ba nem indokolt.
A szélsőbaloldali Danilo Della Valle kölcsönös kapcsolatra törekedne mások fenyegetése helyett, de az euroszkeptikus ECR nevében Małgorzata Gosiewska fontosnak tartotta, hogy fellépjenek a Grúz Álom ellen. Mire várnak, ha kész a lista azokról, akiket szankcionálnának? - kérdezte a Fidesszel korábban szoros kapcsolatban álló, de az orosz invázió kezdete óta elhidegült lengyel Jog és Igazságosság politikusa.
Az EP a grúz mellett a szír helyzettel is foglalkozott. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, hogy óvatosan elkezdték felvenni a kapcsolatot, szerinte van esélyük, hogy hassanak a térségben. Készek újranyitni az EU damaszkuszi képviseletét, és szeretnék, ha ismét teljesen működőképes lenne.
Fontos esemény zajlik Szíriában, amelyre a helyi lakosokat óvatosságra intették – állította Hölvényi György, a KDNP politikusa. Szerinte elengedhetetlen, hogy a szíriai emberek visszatérhessenek hazájukba. Minden egyes döntés sorsfordító jelentőséggel bír, és meghatározza, hogy a milliók hazatérnek-e, vagy végleg elhagyják az országot. Kiemelte, hogy a hamis ígéreteknek nincs helye a jelenlegi helyzetben; az EU-nak alaposan fel kell mérnie, hogy mire képes és mire nem. A szankcióknak nem szabad akadályozniuk a humanitárius segélynyújtást. A helyi keresztény közösségek és kurdok védelme nem csupán vallási, hanem elsősorban humanitárius kérdés.
A jelenlegi helyzet rendkívül kényes, és a hatalomért folytatott küzdelem kimenetele teljességgel megjósolhatatlan, ezért minden lehetőségre fel kell készülni – hívta fel a figyelmet László András. A Fidesz képviselője hangsúlyozta, hogy az EU-nak három alapvető célkitűzésre kell összpontosítania. A keresztény közösség könnyen a támadások keresztüzébe kerülhet, így elengedhetetlen a nyugati támogatás megszerzése, valamint a folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy a segélyek ne kerüljenek szélsőséges csoportok kezébe, hiszen az uniós polgárok számára védhetetlen lenne, ha egy újabb elnyomó rezsimet finanszíroznának. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy a szíriai migránsok biztonságos visszatérését is elősegítsék.
