Szuverenitásvédelmi jogszabály - Az Európai Parlament is bekapcsolódik a Magyarország ellen indított jogi eljárásba.

A Népszava információi alapján a zárt ajtók mögött zajló szavazáson 19 voksot kaptak, csupán egy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett.
A pert az Európai Bizottság indította Magyarország ellen, mert szerintük az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény ellentétes az uniós joggal. Ez egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárás végső lépése, mert a Bizottság már néhány hónappal a magyar törvény 2023 év végi megszületése után jelezte kifogásait a törvénnyel. Mivel nem született érdemi válasz a Bizottság kérdéseire, ezért bíróságra vitték az ügyet. A magyar érvelés szerint a fölállított Szuverenitásvédelmi Hivatal a külföldi befolyásolás ellen védené hazánkat. A hivatal működése során eddig csak civilek és újságírók elleni támadásokat indított a magyar szuverenitás védelmének nevében a Lánczi Tamás vezette hivatal - számolt be a Nepszava.hu.
A Bizottság és az Európai Parlament érvei szerint problémás, hogy a Hivatal tevékenységei jelentős mértékben mentesülnek a bírósági felülvizsgálat alól. Ráadásul a törvény olyan helyzetet teremt, amelyben a magyar és a nem magyar érdekek, valamint tevékenységek egymással szembe kerülnek. Ez pedig ellentmond az európai szinten elutasított hátrányos megkülönböztetés elvének, amelyet az Európai Parlament szeretne megerősíteni és védelmezni.
Ahhoz, hogy az Európai Parlament jogi értelemben peres félként lépjen fel a Bizottság támogatásában, szükséges, hogy az EP elnöke hivatalosan megbízza az Európai Parlament jogi szakértőit.
A Népszava kérdésére az EP sajtóosztálya megerősítette: Roberta Metsola elnök a szokásoknak megfelelően követi a szakbizottság ajánlását.
A perhez tagállamok is csatlakozhatnak, hogy kifejezzék, egyetértenek a Bizottsággal az ügyben. Eddig Csehország és Dánia hivatalosan is bejelentette részvételét. Brüsszeli forrásaink szerint további országok csatlakozása is várható a február 27-i határidő előtt. A finn és a holland parlament még a héten szavazhat az ügyről. Civil szervezetek koalíciója nemrégiben levelet intézett a francia kormányhoz, hogy ösztönözze az unió egyik legfontosabb tagállamát a támogatásra.