Az Európai Bizottság célja, hogy teljes mértékben felszámolja az orosz energiafüggőséget.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Unió célja az orosz energiaforrásoktól való függetlenség elérése. Ennek érdekében megszüntetik az orosz gáz és kőolaj importját, valamint fokozatosan eltávolítják az orosz származású atomenergiát is a rendszerből.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról beszélt, az Ukrajnában dúló háború világossá tette, hogy fennáll a zsarolás, a gazdasági kényszerítés és az ársokk veszélye. A REPowerEU terv révén szerinte diverzifikálni lehet az energiaforrásokat, és drasztikusan csökkenhet Európa korábbi függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

"Most eljött az ideje, hogy Európa teljesen megszakítsa az energiaügyi kapcsolatait egy megbízhatatlan forrással. Nem akarjuk azt sem, hogy a kontinensünkre érkező energia ára fedezze az Ukrajna elleni agressziós háború költségeit."

Az ütemterv szerint az orosz olaj, gáz és atomenergia fokozatos kivonása szükséges az uniós piacokról. A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy év végéig dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat, amelyekben részletezik, hogyan kívánják hozzájárulni az orosz gáz-, nukleáris energia- és kőolajimport fokozatos leépítéséhez. Ígéretet tettek arra, hogy szoros együttműködésben segítik a tagállamokat, biztosítva, hogy a folyamat zökkenőmentesen, összehangolt módon valósuljon meg.

A Bizottság bejelentette, hogy az orosz gázszolgáltatókkal, legyen szó vezetékes gázról vagy LNG-ről, új szerződés megkötésére nincs lehetőség. A már meglévő azonnali szerződéseket pedig 2025 végéig fel kell bontani. E lépések célja, hogy az Európai Unió az idei év végére egyharmaddal csökkentse az érkező orosz gáz mennyiségét. Továbbá, a Bizottság javasolni fogja, hogy 2027 végére teljesen szüntessék meg az orosz gáz minden formájú behozatalát.

A közlemény alapján a Bizottság úgy tervezte meg az intézkedéseket, hogy biztosítsák az EU energiaellátásának stabilitását és mérsékeljék az árakra, valamint a piacokra gyakorolt hatásokat.

A döntéshez minősített többség kell, a kormány önmagában nem tudja ezt megakadályozni. Amennyiben egy tagállam úgy döntene, hogy nem hajtja végre az elfogadott jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene. (A 444 nyomán)