Több mint fél éven át tartó tárgyalások után Belgium végre újra kormányra talált.

Belgium parlamenti pártjai egy hosszú, több mint hét hónapig elhúzódó politikai patthelyzet után péntek éjjel végre megállapodtak a kormányalakításról. Az új miniszterelnök Bart De Wever, a jobboldali politikai tábor képviselője, aki korábban Antwerpen városának polgármestereként szerzett tapasztalatot.
Lezárultak Belgiumban a kormányalakítási tárgyalások: az ország következő kormányfőjét egy flamand szeparatista párt adja majd, írja az MTI.
A Bart De Wever által irányított Új Flamand Szövetség egy igazán színes és változatos koalíciót hozott létre a kormány megalakításához. A parlamenti többséget biztosító pártszövetség tagjai között megtalálható a vallon Reformer Mozgalom, a centrista Elkötelezettek pártja, a kereszténydemokraták, valamint egy baloldali formáció, az Előre is.
A belga politikai táj kétségkívül sokszínű, hiszen számos, viszonylag hasonló támogatottsággal bíró párt verseng a hatalomért. Ennek következtében minimum három-négy politikai erő összefogására van szükség egy stabil kormány létrehozásához. Az ország két fő etnikai csoportja, a holland ajkú flamandok és a francia nyelvű vallonok közötti feszültségek is hozzájárulnak a bonyolult politikai helyzethez. Június elején tartott parlamenti választásokon a legkiemelkedőbb teljesítményt az Új Flamand Szövetség nyújtotta, amely 25 mandátumot szerzett a 150 fős képviselőházban.
A szeparatista párt nem azért állt meg a kormányalakítással, mert etnikai feszültségek álltak volna a háttérben, hanem mert a politikai erők nem tudtak konszenzusra jutni a közös adó- és szociálpolitikai irányelvekben. Az államfő, Fülöp király, a hónap elején ultimátumot intézett Bart De Weverhez: január végéig kellene kormányt alakítania, különben új választásokra kerül sor. A pártok által kijelölt tárgyalók ekkor hatalmas nyomás alatt álltak, és a határidő közeledtével, péntekig, január 31-ig, végül sikerült megalakítaniuk az új kormányt, versenyt futva az idővel.
Az országot egyébként Alexander De Croo liberális miniszterelnök vezette az átmeneti időszakban. A szintén flamand politikus 2020 óta kormányfő. Bart De Wevert a belga sajtóértesülések szerint Fülöp király már fogadta, így Antwerpen korábbi polgármesterét hétfőn beiktathatják a kormányfői tisztségbe.
A júniusi választások eredményeként egyértelművé vált, hogy a flamand szeparatista Új Flamand Szövetség dominálja a politikai tájat Belgiumban. Ezt követően elindultak a találgatások arról, hogy a párt vajon milyen lépéseket tesz a kormányzati pozíciójának kihasználásával Flandria függetlensége érdekében, hiszen ez a politikai formáció egyik nyíltan megfogalmazott célkitűzése.
Hasonlóan egy másik európai szeparatista politikai mozgalomhoz, az észak-olasz függetlenségért harcoló Lega Nordhoz, az Új Flamand Szövetség is, amint hatalomra jutott, azonnal felhagyott az elszakadási ambícióival.
A flamand szeparatista párt immáron Belgiumban képzeli el a hollandajkúak jövőjét, de kevesebb közös ügyet szeretnének a francia anyanyelvű vallonokkal. Kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a vezető kormánypárt támogatottságára, hiszen elszakadáspárti üzenetekkel nyertek választást.