Még mindig várat magára az uniós támogatás: 18 milliárd euró továbbra is befagyasztva áll Magyarország számára.

Az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése rámutat, hogy Magyarország még mindig távol van attól, hogy hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásaihoz. A körülbelül 18 milliárd eurós keretből 8,4 milliárd a kohéziós alapokból, míg 9,5 milliárd a Covid utáni helyreállítást támogató alapból származik, és ezek a források továbbra is elérhetetlennek tűnnek a magyar kormány számára.

A helyzet - Michael McGrath európai bizottsági igazságügyi biztos szavaival - mélységesen kiábrándító. A jelentés szerint Magyarország a tavalyi nyolc ajánlásból hét esetében nem tett előrelépést, különösen a lobbiszabályok reformja, a magas szintű korrupció elleni küzdelem és a közmédia szerkesztői függetlenségének biztosítása terén. McGrath hangsúlyozta, hogy bár az uniós források elérhetővé válnának a magyar emberek számára, akik jelentős mértékben EU-pártiak, ehhez a jogállamiság betartására van szükség.

A bizottság megállapításai alapján hazánk jogállamisági helyzete nem mutatott jelentős előrelépéseket. A problémák sokrétűek: továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik bizonyos bírákra, csökkent a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények elítélésére vonatkozó ítéletek száma, és az Integritás Hatóság számos akadályba ütközik feladatai teljesítése során.

A média helyzete rendkívül aggasztóvá vált. A hatóságok eddig semmilyen lépést nem tettek az állami hirdetések szabályozására, a médiahatóság függetlenségének megőrzésére, vagy a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi önállóságának garantálására. Ráadásul a Szuverenitásvédelmi Hivatal már újságírók és médiacégek ellen is eljárást indított, azzal a váddal, hogy "külföldi érdekeket szolgálnak".

A civil szervezetek helyzete szintén romlott. McGrath külön felhívta a figyelmet a Pride-felvonulás betiltására és a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetre, amely a visszhangok után ugyan elhalasztásra került, de a romló környezet és a jogbizonytalanság jeleit mutatja.

A pénzügyi konfliktus tovább fokozta a Brüsszel és Magyarország között régóta fennálló feszültséget. Orbán Viktor miniszterelnök a Bizottságot pénzügyi zsarolással és a magyar belügyekbe való beavatkozással vádolja, miközben elutasítja az Európai Bíróság által kiszabott bírság kifizetését. Ez a bírság egy egyszeri 200 millió eurós tételből áll, kiegészítve napi 1 millió euróval, amelyet az ország migrációs törvényeinek példátlan megszegése miatt szabtak ki.

McGrath világossá tette, hogy az Európai Bíróság döntéseinek betartása nem csupán egy lehetőség vagy mérlegelési jogkör, hanem kötelező feladat az uniós tagállamok számára, amely a szerződéses kötelezettségeikből fakad. Magyarország esetében a napi bírságokat folyamatosan levonják az uniós költségvetésből érkező támogatásokból.

Miközben Magyarország uniós forrásai befagyasztva maradnak, az Európai Parlamentben csütörtökön lezajlott egy másik fontos szavazás is. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány bukott el - 360 ellenszavazattal, 175 támogató szavazattal és 18 tartózkodással.

A bizalmatlansági indítványt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviseletében Gheorghe Piperea terjesztette elő. A kezdeményezés középpontjában a koronavírus elleni Pfizer-oltásokkal kapcsolatos ügy állt, amelyben von der Leyen SMS-es kommunikációja került a figyelem középpontjába, ahol a gyógyszeripari cég vezérigazgatójával folytatott megbeszélések zajlottak. Emellett emlékezetes, hogy az EU bírósága májusban hatályon kívül helyezte azt a bizottsági döntést, amely elutasította az üzenetek nyilvánosságra hozatalát.

A szavazás kimenetele politikai szempontból figyelemre méltó esemény volt. A Fidesz és a Mi Hazánk pártok összefogtak a bizalmatlansági indítvány támogatásában, míg a Tisza Párt képviselői közül csupán ketten, Dávid Dóra és Tarr Zoltán, voksoltak ellene; a többi öt tiszás képviselő viszont tartózkodott a szavazástól, így nem fejezték ki véleményüket a kérdésben.

A szavazás heves politikai vitákat robbantott ki a magyar pártok között. Magyar Péter különösen éles szavakkal bírálta a Fidesz döntését, mivel az indítványt az AUR, egy magyarellenes román párt kezdeményezte. „Ami ma történt, az fekete betűkkel fog bevonulni a magyar történelem lapjaira: soha nem volt még példa arra, hogy egy magyar politikai erő nyíltan szövetséget kössön egy magyargyűlölő román formációval” – írta Magyar Péter a szavazás után.

A Fidesz álláspontja szerint von der Leyen politikai irányvonala egyet jelent a háború támogatásával, az illegális migráció fokozásával, valamint a genderideológia előtérbe helyezésével - fogalmazta meg véleményét Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője. Hozzátette, hogy a szavazás során részt vevő tiszaújvárosi képviselők kiálltak Ursula von der Leyen mellett, és elutasították a bizalmatlansági indítványt.

A bizalmatlansági szavazás bukása várható volt, mivel az ehhez szükséges kettős többség - a képviselők abszolút többsége és a szavazók legalább kétharmada - nem állt rendelkezésre. Von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt, valamint a szocialisták, liberálisok és zöldek egyaránt elutasították az indítványt.

Az alapvető jogok és a demokrácia kérdése kiemelt szerepet fog kapni az EU következő, 2028-2034 közötti többéves költségvetésének vitájában. Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy szorosabb kapcsolatot fog teremteni az uniós források kifizetése és a jogállamisági jelentésnek való megfelelés között.

Magyarország helyzetében ez azt jelenti, hogy a 18 milliárd eurós támogatás felszabadítása továbbra is kérdéses. A Bizottság már korábban 10,2 milliárd eurót engedett szabadon, miután Budapest elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányuló reformot. Azonban a fennmaradó összeg sorsa továbbra is bizonytalan, és "akadozik, nincs jele áttörésnek" – ahogyan McGrath is megjegyezte.

A helyzet rendkívül szívszorító, különösen azért, mert a magyar lakosság körében széleskörű az EU iránti támogatás. Ugyanakkor sajnos a jogállamisági követelmények teljesítése nélkül nem élvezhetik az uniós források nyújtotta előnyöket.

A Bizottság határozottan kijelentette: "Nyitottak vagyunk a párbeszéden alapuló kötelezettségvállalásokra és a fejlődésre, de ha ez nem lehetséges, akkor minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni."