Trump a gázai éhínségről: "A gyerekek nagyon éhesnek látszanak."

Skóciában kérdezték Gázáról Donald Trump amerikai elnököt.

Donald Trump a kérdésre válaszolva kifejtette: "Nem vagyok biztos benne. A felvételek alapján nem feltétlenül osztom Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök véleményét, hiszen úgy tűnik, hogy azok a gyerekek nagyon éhesek." Ezzel a kijelentéssel reagált arra, hogy Netanjahu szerint az izraeli erők által kezelt Gázában nincs éhínség a segélyszállítmányok blokkolása miatt.

Az Egyesült Államok elnöke Keir Starmer brit miniszterelnökkel találkozni érkezett Skóciába, ahol újságírók egy golfklub bejáratánál tudták kérdezni, egyebek közt a közel-keleti konfliktusról. Az Associated Press felvételén Trump az éhínség kapcsán elmondta, hogy az Egyesült Államok sok pénzt és ételt küld, illetve küldött eddig is, és más nemzetek - köztük Nagy-Britannia - is csatlakoznak ehhez az erőfeszítéshez.

A kérdésre, hogy vajon Izrael tényleg eleget tesz-e a civil lakosság védelme érdekében, ő így válaszolt: "Úgy vélem, hogy senki sem tesz igazán érdemleges lépéseket ott - az egész térség egy káoszban leledzik."

Gáza izraeli megszállásával kapcsolatban éppen hétfőn jelent meg két izraeli emberi jogi szervezet jelentése, amelyben a Netanjahu-kormány és hadvezetése gázai akcióit népirtásnak minősítették, az ország jogvédő szervezetei közül elsőként. A kifejezetten a megszállt területek emberi jogi körülményeinek vizsgálatára létrehozott B'Tselem nevű szervezet, illetve az Izraeli Orvosok az Emberi Jogokért (Physicians for Human Rirghts Israel; PHRI) jelentésében foglaltakat az izraeli kormány szóvivője, David Mencer határozottan visszautasította. A Netanjahu-kormány hivatalos álláspontja szerint 2023. október 7. óta minden akciójuk a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően történik, noha ezt világszerte egyre többen vitatják.

A B'Tselem közel 80 oldalas jelentése rávilágít arra, hogy az izraeli erők Gázában nem csupán a polgári infrastruktúra jelentős részét rombolják le – amit hivatalosan a terroristák használatával indokolnak –, hanem tömeges kivégzésekre és fogvatartottak bántalmazására is sor került, amelyeket nem lehet a terrorizmus elleni intézkedésekként igazolni. Ez a tény arra enged következtetni, hogy etnikai tisztogatás szándéka állhat a háttérben. Yuli Novak, a szervezet igazgatója, több kormánytisztviselő nyilatkozatára hivatkozva is megerősítette ezt a feltételezést.

A PHRI legutóbbi bejelentése szerint a nyilvánosság elé került bizonyítékok arra utalnak, hogy az izraeli hadsereg szándékosan támadta meg Gáza létfontosságú infrastruktúráját és egészségügyi létesítményeit, amelyek nélkülözhetetlenek a helyi lakosság fennmaradásához. Ezen kívül több nemzetközi szervezet is kifejezte aggodalmát, és hangsúlyozta, hogy az izraeli erők súlyos jogi és emberi jogi visszaéléseket követnek el a térségben. Vasárnap a világsajtó kiemelte egy hajó feltartóztatását, amely a blokád megsértésére irányult, ezzel tovább fokozva a figyelmet a humanitárius válságra.

A Hamász által izraeli túszokkal kapcsolatos helyzetről az amerikai elnök kifejtette, hogy mindig is hangsúlyozta: az utolsó tíz vagy húsz túsz visszaadására nem lehet számítani, mivel őket pajzsként használják a védekezésük során. Az elnök megjegyezte, hogy a Hamász hozzáállása drámaian megváltozott, és jelenleg lehetetlen velük érdemi tárgyalásokat folytatni. "Valamit tenni kell" - mondta egy AP által rögzített videóban, hozzátéve, hogy Netanjahunak is ajánlotta, hogy új megközelítésekkel próbálja orvosolni a helyzetet. "Tűzszünet is lehetséges, de a problémát muszáj megoldani" - summázta véleményét.