Trump Zelenszkijnek: Volodimir, képes vagy megbirkózni Moszkvával?

Donald Trump dühkitörése: július 14-én bejelentette, hogy 50 napos határidőt szab Putyinnak a békefolyamat felgyorsítására. Amennyiben ez nem valósul meg, az orosz olajat vásárló országokat 100%-os másodlagos vámtarifák sújtanák. Bár a szenátus folyosóin egy 500%-os büntetővám-javaslat is hosszú ideje körvonalazódik, ennek megvalósításához jelentős elszántság szükséges, így azt most levették a napirendről - különösen, hogy Trump aktuális ultimátuma elegendő az elnöki döntéshez.

Ezzel persze elsősorban Kína és India kerül ismét a Fehér Ház célkeresztjébe - ám talán mondani sem kell, hogy a globális olajpiacra is sokkoló hatással lehet - Magyarország is a komoly kárvallottja lehet a beváltott fenyegetésnek.

Ám egy újabb, politikai szempontból jelentős fordulat következett be Donald Trump Ukrajával kapcsolatos álláspontjában. Eddig gyakran a közvélemény szeszélyei szerint módosította véleményét, legutóbb például leállította a fegyverszállítmányokat. Most viszont éppen az ellenkező irányba lépett, ami meglepte a megfigyelőket.

Mint kiderült, az Egyesült Államok jelentősen megnöveli az európai szövetségeseinek szállított fegyverek mennyiségét - amiből értelemszerűen Ukrajna is részesülhet.

Trump a Fehér Házban, Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen beszédében azt mondta, hogy az Egyesült Államok mérhető értékű, "a világ legjobb" katonai felszerelését küldi szövetségeseinek, de most már ők állják a cechet. Rutte is elismerte, hogy ez lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy "hatalmas mennyiségű fegyverhez" jusson, beleértve a légvédelmet és a rakétákat is amelyek mélyen Oroszország belsejét is elérhetik.

Donald Trump nyíltan kifejezte csalódottságát Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnökkel kapcsolatban. Habár nem tartja bérgyilkosnak az orosz vezetőt, a vele szembeni dühét nem tudja eltitkolni.

A fegyverek között szerepelnének a Patriot légvédelmi rakéták is, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van - mondta. Trump 17 darbaról beszélt, ám az nem világos, hogy 17 Patriot rendszerről, 17 Patriot ütegről vagy 17 Patriot hordozórakétáról beszélt.

Erős azért a gyanú, hogy maga Trump sem tudta pontosan, hogy miről beszél.

Ami viszont figyelemre méltó változás, hogy most már határozottan támogatja Ukrajna fegyverellátásának növelését – ezzel is próbálva nyomást gyakorolni Oroszországra. Nyilvánvaló, hogy az elhúzódó konfliktusba való belefásulás egyre inkább érezhető.

A hírek szerint Donald Trump a minap érdeklődött Volodimir Zelenszkijtől, hogy vajon Ukrajna képes lenne-e csapást mérni Moszkvára. A Financial Times forrásai alapján az amerikai elnök konkrétan megemlítette ukrán partnerének, hogy szeretné, ha Ukrajna "fájdalmat okozna az oroszoknak", ezzel kényszerítve Putyint a tárgyalóasztalhoz.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – kérdezte az amerikai elnök egy július 4-i telefonbeszélgetés alkalmával.

Az ukrán elnök a következőképpen reagált: "Teljesen egyetértek. Képesek vagyunk végrehajtani, ha megkapjuk a szükséges fegyvereket."

Nem sokkal a telefonbeszélgetés után Kijev megkapta azt a listát, amelyen azok a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek szerepelnek, amelyeket harmadik féltől való átadás útján meg lehetne szerezni.

A hírek szerint Donald Trump amerikai elnök mérlegeli, hogy Tomahawk cirkálórakétákat küldjön Ukrajnába. Bár ezek a rakéták jelenleg nem szerepelnek a tervezett szállítmányok között, elképzelhető, hogy a jövőben mégis helyet kapnak rajta. Ezek a precíziós csapásmérő fegyverek nemrég iráni célpontok ellen is bevetésre kerültek. Ha Ukrajnából indítanák őket, könnyedén elérhetnék Moszkvát és Szentpétervárt is.

Ami Trump ultimátumát illeti, elemzők szerint Moszkvának sikerült időt nyernie, mivel az 50 nap azért elég bő mozgástérnek tűnik. Sok országnak nyilván nehéz lenne kiváltani az orosz olajexportot, vélhetőleg fel is forgatná a globális olajpiacot, ám az eddigi mozgásokat, ad hoc döntéseket látva, az is kétséges, hogy Trump beváltja-e a fenyegetését.

Az oroszokat úgy tűnik, nem különösebben érdekli Trump drámai ultimátuma.

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke az X platformon kifejtette, hogy Oroszország szankciókat tervez bevezetni az orosz exporttermékek vásárlóival szemben.

"A világ egy pillanatra megállt, miközben mindenki a következményekre várt. Európa hadban álló nemzetei csalódottan szemlélték az eseményeket. Oroszországot mindez láthatóan nem foglalkoztatta" - mondta a volt orosz elnök, bár nyilvánvaló, hogy ő nem a Kreml hivatalos álláspontját képviseli.

Dmitrij Peszkov szóvivő viszont már egy sokkal eltérőbb tónust ütött meg:

- jegyezte meg. Ráadásul Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kifejezetten hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a tárgyalásokra. Az orosz Tassz hírügynökség beszámolója szerint kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus megoldásának diplomáciai megközelítése "kedvezőbb" lehet a Kreml szempontjából.

Úgy tűnik, hogy Moszkvában a szankciós fenyegetésekre inkább csak mosolyogni tudnak, míg Ukrajna felfegyverzése már messze nem tűnik annyira mulatságosnak. Az amerikai szaklap, a Responsible Statecraft, amelyet a magyar kormányzati szereplők is gyakran idéznek, arra figyelmeztet, hogy egyik lépés sem valószínű, hogy megváltoztatná Putyin számításait, vagy hogy a konfliktust rövid távon rendezni tudná. Trump ultimátuma valószínűleg csak bonyolítja a helyzetet, és még távolibbá teszi a kívánt megoldást, miközben 50 nap múlva olyan döntésekre kényszerítheti, amelyek inkább károsak lehetnek, mintsem hogy elősegítenék az amerikai érdeket.