Lehetséges, hogy meg tudnánk haladni az emberek élettartamának jelenlegi határait?

Jeanne Calment 122 éves korában távozott az élők sorából, ezzel ő lett a legidősebb, hivatalosan nyilvántartott személy a történelem során.

Natalia Gavrilova, a Chicagói Egyetem Demográfiai és Közgazdasági Központjának vezető kutatója, rámutatott, hogy az 1990-es években sok szakértő azt feltételezte, az emberek közelítenek egy hipotetikus életkorhatárhoz. Azonban Gavrilova és Leonyid Gavrilov közös kutatásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy az idősebb korosztályok halálozási aránya lassul, és végül stabilizálódik. Ez a jelenség arra utal, hogy az emberi élettartam nem rendelkezik fix korláttal.

Egy 2020-as kutatás megállapította, hogy a halálozási arányok 113 éves kor felett gyorsabb ütemben növekednek, ami talán magyarázatot ad arra, hogy miért nem sikerült eddig megdönteni Calment rekordját. Gavrilova véleménye szerint azonban még korai lenne végleges következtetéseket levonni arról, hogy ez a jelenség a biológiánkban rejlő inherens tényezőknek tudható-e be - olvasható a Discover Magazinban.

Az orvostudomány és a technológia folyamatosan fejlődnek, ami lehetőséget teremt arra, hogy az emberek hosszabb ideig éljenek. Azonban a maximális életkor kitolása nem halad olyan ütemben, ahogyan sokan várnák. David Sinclair, a Harvard Medical School genetikai professzora figyelmeztet arra, hogy mindössze 13 százalék az esély arra, hogy valaki ebben az évszázadban elérje a 130 éves kort. Ez arra világít rá, hogy bár az élettartam elméletileg határtalan, a valóságban számos gyakorlati korlát még mindig gátolja a hosszú élet elérését.

Nir Barzilai, az Albert Einstein Orvosi Főiskola Öregedéskutató Intézetének igazgatója szerint az élettartam korlátozásának kérdése nem vita tárgya. Szerinte a jövőben áttörhetjük ezt a határt, bár lehet, hogy nem a mi életünkben. Az életmód optimalizálása, mint a testmozgás, táplálkozás, alvás és társadalmi kapcsolatok, segíthet az öregedési folyamat lassításában.

A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a hosszú élet elérésében. A százévesek körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szülők élettartama erős előrejelzője lehet az adott személy élettartamának. A legújabb kutatások szerint az életmód annál kevésbé számít, minél idősebb valaki, és a genetikai tényezők nagyobb szerepet játszanak.

David Sinclair a hosszú élettartam génjeivel, különösen a szirtuinokkal foglalkozik, amelyek kulcsszerepet játszanak az emberi epigenom szabályozásában. Az epigenomok felfedezése új lehetőségeket nyújt a tudósok számára, hogy beavatkozhassanak az öregedési mechanizmusokba. Sinclair laborjának kutatásai arra világítanak rá, hogy az epigenomok működésének megzavarása felgyorsíthatja az öregedést, míg a megfelelő információk visszanyerése képes lehet arra, hogy ezt a folyamatot megfordítsa.

A hosszabb élet előnyei közé tartozik a társadalmi termelékenység és boldogság fokozása. Sinclair szerint a megnövekedett élettartam által előidézett életminőség javulás döntő fontosságú lehet a társadalom számára. Több időt tölthetünk azzal, amit szeretünk, és ez válasz lehet a hosszú élet titkának kérdésére.